Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-02 / 53. szám

Szerkesztőség Kárész-utca 9. Telefonszám: 305. Egyes szál ára l» EUér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24 — félévre . . K 12 — negyedévre K 6-— egy hónapra K 2-— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28 — félévre . . K !4.~ negyedévre K 7 — egyhónapraK 240 Kiadóhivatal Kérász-utca 9 Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 fillér. ~ ^ Szeged, 1915. IV évfolyam 53 szám. Kedd, március 2. LEGÚJABB. Póla, március 1. iA pólai földrengésjelzőkészülékek tegnap este katasztrofális földrengést jeleztek körülbelül kilencezer kilométer távolságra. Berlin, március 1. A tengeralattjárók háborújára vonatkozó második amerikai jegyzékre ma válaszolt a német kormány, A jegyzéket Berlinben adták át Amerika nagykövetének és szövegét holnap fogják publikálni Budapest, március 1. A tengeri készletek bejelentése március elsején lejárt. A földmivelésügyi miniszter a készletek bejelentését most máreius tizenötödikéig meghosszabbította. Budapest, március 1. Az Oporvölgybeu megvert orosz sereg visszavonulás közben megerősítést kapott és Wyszkowtól északra újra szembeszállt üldöző csapatainkkal. A harcok folyamatban vannak és igen hevesek. Az ágyuszó egész Toronyéig hallható. Uzsoktól északra álló frontunkat is megtámadta az ellenség. A harc itt is épp oly hevességgel folyik, mint Wyszkownál. Helyzetünk, az eddigi előjelek szerint, kitűnő. Budapest, március 1. Az oroszok Uzsoknál és Duklánál végső erőfeszítéssel küzdenek. Minden emberüket a tűzbe vetik. A küzdelem példátlanul heves és a mieink bátorsága, önfeláldozása és hősiessége eddig minden támadást visszavert. Róma, március 1. Az orleánsi herceget, aki angol vezérkari egyenruhában járt, a francia katonák állítólag kémkedésére letartóztatták. Berlin, március 1. Németországban legközelebb összeírják a burgonyát s megszámlálják a sertéseket. London, március 1. Az „Litel Friedrich" német cirkáló elsülyesztett egy francia s egy angol vitorláshajót. Szófia, március 1. Az albán—montenegrói határon a harcok egyre hevesebbek. A törökök pénzzel és fegyverrel segítik a felkelőket. Amsterdam, március 1. A ikievi kormányzóságtól ötezer magyar, német és osztrák családot száműztek. Berlin, (március 1. Wilson, az EgyesültÁllamok elnöke az ententéhez intézett jegyzékében azt javasolja, hogy az összes aknákat szedjék fel, amelyek az Atlanti-oceánon és az Északi-tengeren vannak elhelyezve. Párlsban és Londonban ellenzik, mert fegyverszünet kellene hozzá, antire egyik fél sem hajlandó. _ Bécs, március 1. Szinirnábó! érkezett jelentések szerint, oda érkezett utasok találkoztak egy nagy angol hajóval, inely súlyosan meg volt sérülve. A hajón számos sebesült tartózkodott. Róma, február 1. A „Tribuna" jelentése szerint egy héttel ezelőtt egy francia hadtest indiaiakkal elindult a Galllpoli félszigetre. Róma, március 1. A Páris védelmére szervezett repülő-osztály vezetője Girod képviselő, egy földerítő repülés alkalmával súlyosan megsérült. A gép kigyuladt és a képviselő a lábain égési sebeket szenvedett. Berlin, március 1. Az amerikai kormány felfüggesztette a buza behajózását. Róma, március 1. Monté Christo szigeténél egy súlyosan megsérült francia buvárhajóra akadtak. Részletek még hiányzanak. Oroszország titkos ajánlata Romániának. A Berliner Tageblatt irja a következő szenzációs bírt: Poklevszky-Kozell, a bukaresti orosz követ, minit (már jelentettük, a minap Pétervárra •utazott, hogy Szasszanovtól uj utasításokat kérjen. Uj kísérletével Bukarestben ugyanis kudarcot vallott. Az Osmanische Lloyd értesülése szerint Románia a következő titkos ajánlatot kapta Oroszországtól: A románoknak a Dardanellák miatti aggályát azzal akarta eloszlatni, hogy az orosz kormány nevében föltétlenül biztosította a tornán érdekeket a Fekete-tengeren. Biztosította továbbá a bukaresti szerződés elismerését, ennek logikus következményeként pedig Románia támogatását az oroszok részéről az esetben, iha a bolgárok, a Dobrudzsa visszavételét kísérelnék meg. Oroszország ezzel szemben azt követelte, hogy Románia rögtön vonuljon be hadseregével Erdélybe. 150.000 embert e célra Oroszország is rendelkezésre bocsát Romániának. Ezzel kapcsolatban Erdélynek Romániához való csatolását ígérte meg. A Besszarábiám vonatkozó román igények elhallgattatására, az ott lakó románságnak nagyszabású szabadságokat helyez kilátásba, valamint a román elemeknek a városi közigazgatásba való belevonását. Követelte Oroszország azt is, Ihogy Románia az Olaszországgal való együttműködésért tanúsított fáradozásainak vessen véget és a Bulgáriával való tárgyalásokat is hagyja abba. A bolgár átmeneti forgalomba semmiképpen se egyezzék 'bele. Magától értetődőnek jelezte azt is, hogy be kell szüntetnie mindennemű gabona- és liszt kivitelt AusztriaMagyarországba és Németországba, a központi hatalmak hirei pedig Romániából eltávolitandók. További követelése, hogy a román dunai kikötők \az orosz hajók számára megnyitandók és egy orosz kikötő-állomás alapításának az engedélyezése a Duna torkolatában, valamint a román flottának, tőképp pedig az ^Erzsébet királyné" cirkálónak az orosz fekete-tengeri hajóhadhoz való csatlakozása. Szerbiát egy bolgár támadás ellen megvédendő, Románia vonultasson fel legalább kétszázezernyi hadsereget a Dobrudzsában, a bolgár határra, arra az eshetőségre, ha Bulgária a szerb Macedóniába akarna bevonul ív. Jutalmul ez esetben Ruszcsukot és Várnát ígérte Romániának. . Ezeket az orosz ajánlatokat azonban Románia visszautasitotta. Az olasz közvélemény ébredése. Róma, február 26. A Giornale d'ltalia eddig a iegellenségesebb indulattal irt Németországról. Meglepő és egyúttal jellegzetes változás észlelhető most ebben a lapban, amikor a németellenes olaszok fejét mossa. Vezércikkben gúnyosan és dühösen kel ki azok ellen az olasz lapok ellen (főleg a, milánói sajtó ellen), amelyek napról-napra kövér betűkkel irnak a pusztulás előtt álló Németországról, borzasztó német vereségekről és a Mazuri-tavak közti német ihekatombákról mesélnek. Ezek a badarságok, hazugságok és hamisítások —• mondja ez a lap — a külföldön azt a látszatot kelthetik, mintha Olaszországban csak vakok és bolondok laknának. Egészen másképpen viselkednek szerinte az angolok, akiknek van bátorságuk az igazság szemébe nézni. Dacára a halálos gyülölségnek, amelylyel Anglia Németország iránt viseltetik, — egyetlen egy angol lapban sem jelent meg ezredrésze sem azoknak a,z ostobaságoknak, amelyeket az olasz sajtó irt meg Németországról. Az angolok okosságának a bizonyságául rámutat a Giornale d'ltalia a Tűnés ason cikksorozatára, amelyet az Németországról közöl. Kivonatokat is közöl belőle és végül azon reményének ad kifejezést, hogy ezeknek az elolvasása bizonyára hozzájárul ahhoz, Ihogy szétoszoljon a tudationságnak az a köde, amely Németországra vonatkozóan Olaszországban még most is ránehezedik a német dolgokra.