Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-28 / 52. szám

6 gyár nagyság védelmére. Eddig gróf Appo­nyi Albert, Csernoch Jáno6, báró Hazai Sa­mu, gróf Tisza István, .gróf Andrássy iGyula, Prohászka Ottokár és Rákosi Jenő hadi-beszé­dei jelentek meg. A füzetek Az Általános Be­szerzési és Szállitási R.-T. utján (Budapest, V., iKádár-utca 4.) rendelhetők meg, de kap­hatók a dohán y tőzsdékbe 11 is. A befolyó tiszta jövedelmet a iháborúban elesett vagy a kapott sebek következtében elhalt katonák özvegyei és árvái javára fordítják. — Schildkraut-fílm. Művészi és komoly aktuális: filmet mutatott be a szegedi Uránia­szinház. A házaló a ckne, galiciai történet s a címszerepet Németország csudálatos színé­sze, Schildkraut játsza. A mai bemutatón a szép közönségre rendkívüli módon hatott & dráima és Sdhildkraut alakítása. A gyönyörű film a llegnagyobb érdeklődésre méltó. — A hadbavonultak c-aládtagjai segé­lyezésére alakult bizottság pénztárjelentése 1915. évi február Urától február 27-éág: 1. „Déhnaigyarország" gyűjtése: Gynjtógyár személyzete koszorú megváltás néhai Wolf Gyuláné halálai ail.k a I mábó l 25.—, buzdási Eiisenstadter Róbert, koszorú megváltás, né­hai dr. Lázár György után 20.—, Eisenstad­tór S. ós társai koszorú megváltás néliai Stei­ner Jnla után ,100.—, Mann Jákiaib dr kicezorn megváltás néhai dr. Lázár György után 100, Szala Károly havi axiómány 2.—, Szegedi gyógyszerészek testülete koszorú megváltás néhai Faragó Ödön dr. főorvos után 70.— R. — Az Apollóban vasárnap a Cheri Bibi szerzőjének uj detektivdrámája Larrnn utolsó büntette kerül yetitéSre. Ami szépet produ­kálhat modern filmgyár, mind feltalálható e darabban. 'Az izgalmas szüzéé a 'legcsodá­latosabb tájakon játszódik le s1 ,a darab egy­egy részlete fotóigráfiai szempontból is az előadó művészek elsőrangú alakításai tekin­tetében is remeke a filmgyártásnak. — Hadifoglyok részére pénzküldemé­nyeket — sürgönyileg is — közvetít May R Miksa bank- és váltóüzlete. P&LMAQYA&OBSZAG. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo MŰSOR: VASÁRNAP D. U.: Félhelyárakal Bo­torai nábob leánya. Szinmü. .ESTE: Bérletben, leszállított helyárak­kal, másodszor Katicza, operett. (Páratlan Va-OS.) HÉTFŐ: Bérletben, kiszállított helyárak­ka];' Pálfy Mariska és Sziklai Jenő buo&u­felléptéii] barmaidíszor Katicza. Operett. (Pá­ros a/»-osJ (KEDDEN: Gombaszögi Frida vondég­flelléptével bérlétben leszállított hely árak kai A kapitányné, vígjáték. (Páratlan */* csJ) SZERDÁN: Gombaszögi Frida és Törzs Jenő vendégíel lépté vlel bérletlen rendes lielyáraikal Farkas. (Páros '/a-os.) CSÜTÖRTÖK: Gombaszögi Frida IsTörzs Jenő vendégf el lépté vek bérletben, rendes helyárakkal Sárga liliom, vidéki történet. (Páratlan 2/a-o&) Katica. (Bemutató előadás.) Háborús ope­rett. Ez a legújabb specialitás. Jó isten, mi mindén rossznak lesz még az előidézője ez u borzalmas háború, amely nemcsak vérvirá­gdkat termelt, hanem alkalmi darabokat is! Puffogó, görög tüzes alkalmi darabokai, amelyeikben több volt a számitáb, mint a ko­molyság, vagy a tartálom. Egy a vigasztaló, bogy egyszer majd csak vége lesz a háború­nak és a háborúval együtt vége szakad a há­borús színpadi termelésnek is. Jöjjön el már az ideje mind a kettőnek és akkor felejtünk papot, csapot, mind hajdan jó Öscfkonai Mi­hály. Két újságíró Szomory Emil és Gajórl István, akik annyi szép, okos é-; tanulságos Szeged 1915. február 28 kritikát írtak jó és rossz színpadi müvekrí; szövetkeztek az első háborús operett: a Rn ticza megírására. Hirtelen, sebbel-lobbal szülhetett ez ,a specialitás, amely .nem számit tartós életre, egy-két estét kiván csupán le­foglalni a színházak játék rendjében és aztán vége. .A librettó persze, liogy szerelmi tör. ténetet tárgyal. Katica iszereti Badár Jóskát a megsebesült tartalékos hadnagyot, aki a háború előtt egy berlini lánynak tett Ígére­tet. Természetes, bogy a berlini lány, nem is a szövetségre való tekintettel, de az operett termlészetrajzáiból kifolyólag lemond Badár Jóskáról, aki Katicáé lesz éis időtlen-időkig élnek, lia meg nem halnak. Az operetthez Gajári István irt muzsikát, ámi olyan, mint a liadlifkenyér: nem nullás lisztből készült, ue azért éltvezlhiető. Az előadási A háborús idő­nek megfelelő. A szereplők jobban táncolnak, mint éniefcelneik. Dóczi Lajos mondását: A hajsütés is szép művészet s mester lehet, ki nagykorú, oda lehet módosítani: a táncolás is sziép művészet s miester lelhet aki — nem tud énekelni. A rendezés fortélyos volt és ki­adós. Megmutatta, hogy van szive. A máso­dik felvonásban annyi szivet szerepeltetett, hetgy az már — szív t ©lenség. Egyebekben pe­dig sok taps volt, közönség is akadt, isőt uj­rázásban sem volt hiány. lAz uj, a háborús operett bemutató előadásában Hilbert Janka, Déri Rózsi, Miklósi .Margit, Koíiáry Klán, Pal.fi Mariska, Sümegi Ödön, Békésy Antal, Sziklai Jenő, Ungvári Mór és Szilágyi Ala­dár vettek részt. Kamarazene. Két évtized óta nagyot ha­ladt, fejlődött a. zenei életünk. Emlékszünk, hogy milyen művészet kellett ahhoz, hogy közönséget toborozzunk össze egy-egy ze­nés előadásihoz. Ma már invitálni sem „kell a közönséget, siet magától, ha zenei produk­cióról van szó. Sőt már kamara-zenére is jócskán kerül érdeklődő. És most már nean azért keressük fel a. zenés előadásokat, hogy lássunk másokat és bennünket lássanak, sem azért, hogy ctt, előadásközbeh beszéljük meg a napi eseményeket, de .hogy élvezhessük a zenei alkotásokat, elmerülhessünk azok szép­ségeiben. Hallgatni tudunk, figyelni, sőt érté­kelni is, ami az előadásra kerülő müvekben és magában az előadásban i,s szépség^. Ma, hogy a honvédzenekar második kamarazene­estélyét rendezte az Otthon termében, igazán lelkes és megértő hallgatóságra talált. Min­den elismerés azoknak, akik kközélho'zm kí­vánják a kamarazenét a közönség érdeklődé­séhez, lelkületéhez .Ebben az akcióban ténye­ző szerepe van Fichtner Sándornak, a hon­védzenekar tatentumos karmesterének, aki e téren is méltó utódja néhai Wöber Ottokár­nak, akinek jelentős része van abban, hogy a közönség megkedvelte a magasabb válfaja muzsikát. Neim kívánunk gáncsoskodni, ami­kor föleimiitjü'kV hogy kamarai zeneelőadá­sok közé nem való más produkciónak a be­ékelése. Szavalat, sőt az ének is megrontja azt a hangulatot, aminek a kamarazene elő­adásából kell kialakulni. És nem kell hosszura nyúlt műsort adni. Haydn „Trio"-ja (előad­ták: Istók Barna 'hegedűn, Fiedler Walter gordonka és Kiss Gyulai •zonjgorajátékos). Grieg Xello sonata."-ja (előadták: Fiedler Walter és Kiss Gyufa) és Schubert „Kvin­teitt"-ie (előadták: Istók Barna, Belle Fe­renc. Fiedler Walter, Ritter Ferenc és Kiss Gyula) szerepelt a műsoron. Készültség, ze­nei érzék jellemezte az előadásukat és a mes­terség szeretete. Ha ezekhez irrég az érzés tüze is hozzájárul, nagyszerűt fognalk derék és fiatal zenészeink produkálni. Kiss Gyula a lelke a társaságnak. Vérbeli művész, már is művésze a zongorának. Azt hisszük diadal­mas jövő vár reá. A kamarai zenei produk­ciók között Ocskay Kornél énekelt, különösen szépen és érzéssel Franz „Herbst"-jét, mig Gömöri Vilma két verset adott elő. Taps ju­| vassandor fLUftAU IflifJll I 0 0 0 0 0 0 0 0 ® 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 ® [« ró 0 + Február 28-án, vasárnap ^ Szenzációs két sláger! A halállovaglás (Der Todesritt auf den Riesenrad.) — Artista és detektív történet 3 felvonásban. — 0 Pikoló kisasszong 91 • * 3 a Nagy vígjáték 3 felvonásban. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 is] hadügyminisztérium által engedélyezett eredeti Helyszíni feluételeh. Előadások: * Katona ' diák- és 9»crmck- j •jegyek vasárnap csak a 2 ci Vasárnap d. u. 2 órától éjjel 12 óráig. •órai előadásra adatnak ki. g 0 in M tt literi d. u, ut ntosai 12 Ül 'Ér te di i.:-: RE Ésh É3 rá

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom