Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)
1915-02-21 / 46. szám
Szeged, 1915. február 21. ről, 'hogy meggyőzhetjük a népet indító okaink őszinteségéről". Teljesen fölösleges, hogy behatóbban foglalkozzunk ezzel a fölhívással. Faragó Ödön dr. temetése. (Saját tudósítónktól.) Impozáns részvét nyilvánult Szeged tiszti főorvosának, Faragó Ödönnek elhunyta és- temetése alkalmából. Az ország minden résztélből fölkeresték részvétiratokkal a gyászoló családot. Szeged város társadalma is megérezte, kit ueszitett el Faragó Ödön doktorban, -aki igazán, fáradhatatlanul dolgozott a közjóért, évtizedek óta. A Bástya-utcai gyászházban felállított ravatatl elborították a koszorúk. A délutáni temetésen azok a testületek, amelyeknek részben elnöke, résziben munkás tágja volt az elhunyt, testületileg jelentek meg. Ma délután .minden: szegedi népiskolában: szünetet rend-eltek el, mert Faragó Ödön mint iskolaszéki elnök is működött, nagyjelentőségű eredménnyel. Délután félnégy órakor volt a temetés melyen Szeged közéletének tagjai megjelentek. Ott -voltak : Kállay Albert dr, Somogyi Szilveszter dr. Bokor Pál, Taschler Endre, Pálfify József dr, Koczor János, Gaál Endre, Szele Róbert, Rcsa Izsó dr, lvankovits Sándor dr, Buday János, Kiss Ferenc, Nagy Aladár dr, Scossa Dezső, Jánossy Gyula, Kőrösy István, Koós Efemer, Szartíady Lajos, Weiner Miksa, Scultéty Sándor, Németh Kálmán, Ranyó Lajos, Kovács János, Ujj József dr, Tőrös Sándor, Biró Benő, Kárpáti Károly, Kelemen' Dlezső dr, Jedlicska Béla dr, Pókaii Elek, Csikós Nagy József, Schramiek Lajos, ííoimior István, Hevesy Kálmán, Fekete Ipoly, Tóth Mihály, Tóth Ánílal, Végiman Ferenc, Mikosevits Ranut, Müller Mór, Gallér Kristóf, Rószó István dr, Baisay József, Vörös Károly, Regdon Károly dr, Szalay József dr, Batta János, Czlmier Károly dr, Kovács Ödön dr, Szűcs Mihály, Malkay Zádor, Obláth Lipót, Meák Gyulla, Neimeeskay István, Lantos Béla, Thuróezy Mihály, Lobmayer István, Völgyessy János, Sirsiclh György dr, Berger Mór dr, Balassa Péter dr, Fluick Dezső, Piukovliűh. Ödön, Kertész József dr, Sziráky Gyula dr, Bodnár Géza dir, Léderer Dezső dr, Pártos Alfréd dr, Polgár László, Nyilassy Pál dr, Mészáros Károly dr, Reiner Mór dr, Lei'tn-er Vilmos, dr, Schreiber Fülöp dr, Ziífer Alfréd dr, Jez'erniczky Ákos, Kőhegyi Lajos dir, Andrássy Ferenc dr, Tömörkény István, Reiniger Jakab dr, Wagner Gusztáv, Rack Lipót, Glánczer Mór dr, Czakó László, Rétlhy József, Csonka Eilelmér dr, Feuer Kornél, Niéimedy Gyula dr, Nagy Sándor Budapestről és még többen. Czirner Károly dr Fhragó Ödön koporsójánál a Dugonics Társaság nevébe n a következő gyászbeszédet mondotta: Mélyen tisztelt gyászoló közönség! Nem a virágnak fáj, ha válik az ágtól. Az, ágon ma vad -a seb, érte is ez gyászol! A mi kedves halottunknak az elválás érzetei -és elmúlás gondolata többé már nem -fáj, ellenben váratlan elhunyta fájdalmas sebet ütött kedves családjának szerető szivén, a rokonok, jó barátok és pályatársak bánatos csapatát a gyász érzetével töltötte el. A Dugonics Társaság tudós gárdájának egyik érdemes tagja kidőlt,a tudományért lelkesülő szive megszűnt dobogni és megmerevült kezéből kiesett az irótoll. És -most, midőn az Urnák akaratából gyászravatatát őszinte részvéttel álljuk körül, mélyen -érezzük, bogy nagy a mi veszteségünk. Érezzük, bogy a Dugonics Társaság egyik munkás tagját, város-unk közegészségügye éber őrét, a szenvedő emberiség jólelkű és nagyiudásu orvosát, ia nevelésre váré ifjúság gondos tanférfiut, a tanügyre felügy-elő iskolaszék bölcs vezetőjét, Szeged müveit közönsége pedig a minden szépért és közjóért lelkesülő derék polgártársát vesztette el benne, aki a többi között munkás életének egész erejével önzetlenül dolgozott azon, hogy városunkat az egészséges lakályos >ság tekintetében európai módon fejlesztette, úgyannyira, hogyha jelenleg palotáink sorai DULMAGYARQBSZAG, között széttekintünk, sokfelé látjuk alkotó kezének nyomát és érezzük közintézményeinken őrködő szellemét. Épp azért emléke sokáig élni fí'og a Dugonics Társaság évlapjain és -Szeged müvellt köftónségénelk kegyeletes hála érzetében. Kedves halottunk, Isten veled! A szegedi orvosegyesület nevében Berger Mór dr a következő beszédet mondotta: Mély gyász nehezedik a mi szivünkre, időnek előtte, férifikqrod javában hagytál el bennünket, Faragó Ödön. Siratjuk benned a férfit és orvost, a korrekt, -müveit megnyerő modorú gentlemant és a nagytudásu, szervezőkép ességii szakembert. Nemcsak családodat borította váratlan elhunytad gyászba, elvesztette Szeged városa érdemes tisztviselőjét, a szegedi társadalom egyik legértékesebb tagját és mi orvosok, vezetőnket, barátunkat, -egyesületünk felejthetetlen elnökét. Pótolhatatlan veszteség ért bennünket. A háborút kisérő rémek elleni küzdelemben a te energiád, kitapasztalt bölcsességed nyújtott eddig városunknak megnyugvást s most eltávozotthelyéről az őrtálló katona, liogy ne térjen oda vissza. Isten veled, szeretett kartársunk é-s vezetőnk, Faragó Ödön. Emléked kegyelettel fogjuk megőrizni. Az elhunytat a belvárosi katholiíkus temetőben helyezték nyugovóra. Az engesztelő szent mise áldozót hétfőn délelőtt tiz órakor lesz a belvárosi templomban. HIREK 0000 Gyermekvers egy szegedi hösröl. Dauer Gyula bácsiról ne gondolja senlki, hogy 'val-aimi duplátok ás, vidám öreg ur, aki •a klvateirka ,mel'l'ett mesélgeti kalandjait. Baner Gyula' déli huszár,hadnagy a javából és nem meséli, hanem csinálj,a a hősi kalandokat. A bácsi-1 nem mi ragasztottuk a nevéhez, hanem egy első gimnazista fiúcska, akinek fogékony szivét a vitéz honvédba dnalgy 1 ima novai bravúrja oly hevesen megdobogtatta, hogy — versben tört utat lelkesedése. Ő adta a versinek ezt a elmet, megénekelvén kicsi kobzán szive szerint iBauer Gyulának, a szegedi harmadik honvéd-huszárezred hadnagyának azt a tettét, Ihogy negyvenöt emberével gyalogos rohamot intézett az orosz lövőárok elten és nemcsak kiverte onnan a több száz oroszt, íh-anem (jó részüket elfogta. Ebben a harcban maga Bauer hadnagy furkósbottal tizenkét orcsz koponyáját vetre be. Szó sincs róla, Bauer Gyula „bácsi" e hőstette 'dalt érdemel' és a mig a hivatott költők megénekelték, miért ne hangozzék föl dicsőítésében a kis Körmendi László rezgő gyermeekhangja, — lévén a Laci fin a Múzsák kedvélt tanítványa, minthogy a. budapesti piarista-gimnázium -első osztályának — a Ifélévi értesítő szerint — első tanulója. Azt monldja több pattogó strófa után: iAz oroszok elé Szép szál legény ugrik. Kezében az élles, Kifent acél kairdja S tizenkét oroszt küld A tüzes- pokolba. (Mienk iLimanova, Megfutott az orosz Nem kellett oda szén Se magyar, se porosz: Ugy föillmelegedtüinlk E hőstett láttára! — 5 Nem maradt a cárnak Élő katonája. Kívánjuk, hogy Körmendi László, a jeles tanuló a bókében éppen -oly vitéz katonája legyen a tudománynak, mint a milyen Bauer Gyula bácsi a háborúban. — Szeged város zárószámadása. Szeged város zárószámadá'sát Scultéty Sándor főszámvevő most terjesztette be 1914-ről s ennek kapcsán a város, vagyon,mérlegét is összeáll itatta. A jelentést a tanács legközelebb a pénzügyi bizottsággal fogda letárgyialtatni, azután jóváhagyás végett fölterjeszti a belügyminisztériumihoz. A zárószámadás szerint —a háb-oru okozta súlyos gazdasági viszonyok mellett is — háztartásunkat kellemetlen meglepetések veszélye és az adózó polgárok ujabb megterhelése nem fenyegeti. A város vagyoniban tekintélyes gyarapodás mutatkozik, noha a 'háború miatt természetesen csökkenitek a város bevételei. Ez a csökkenés ,a háztartásban deficitre vezetett. Mivel azonban a hiány íödözete megvan (a háború miatt be nem hajtott követelésekben), aggodalomra semmi ok sincsen. A vagyonmérleg szerint a tiszta vagyon 1914. óv végén 55 millió 972.328 korona, miig ez 1913. éiv végén 54 -millió 591.372 korona volt. A különbség, mint gyarapodás az 1914. év javára 1 millió 380.956 korona 60 fillér. — A helyőrség tisztelgése a polgármesternél. Valamennyi fegyvernem tisztikarának küldöttsége jelent még a szegedi városházán, hogy tisztelegjen a város polgármestere ellőtt. Az egész helyőrség tisztikarának vezetője Vörös Tibor ezredes- sajnálatos betegsége miatt Németh Kálmán ezredes, a szegedi garnizon régi tisztje volt. A küldöttségben résztvettek a helyőrség tisztikarának összes -képviselői a szegedi állotnásparancsnok'ság, az 5-i'k honvéd pótzászló&lj, a 3-ik honvéd huszárezred, a-z 1-ső honvéd lovastüzérpótüteg, a 2-ik csendőrkerületi parancsnokság, a császári és királyi 28-ik gyalogezred pótzászlóalja, a 7-ik utász és a 7-ik árkász-zászlóalj tiszti képviselete. Németh Kálmán ezredes üdvözölte meleg hangon a polgármestert. Somogyi Szilveszter dr megköszönte ;az üdvözletet, majd igy folytatta: — Az-t ,a régi, 'megállapodott szoros baráti köteléket, amely Szegeden a katonaság és a pólgárság között mindig fennállott, most a háborúban százszorosan megerősítve iparkodunk föntartani, mert ez az összetartás is segit bennünket a nagv cél felé, hogy ellenségeinket legyőzzük s az áldásos békét -m ega I apozlha s sulk. A küldöttség tagjai ezután bemutatkoztak a polgármesternek s elköszöntek. Mialatt a polgár-mester beszélt, a 28. gyalogezred a város főutcáin át a városháza elé érkezett s zenekara a Gott erhaltet, a Hymnuszt és a Wucht am Rheint játszotta. — A főispán veszedelemben. A lélekjelenléte mentette meg Cicatricis Lajos dr főispánt végzetes szerencsétlenségtől. Péntek este ugyanis Szegedről Vásárihelyre utazott a főispán. Útközben fölrobbant a acetilénlámpa és meggyuladtiaik a plüss-ülésiek. Az első osztályú fűikében Cicatricis Lajos egyedit! ült. A vészfékhez a lángok miatt nem közelíthetett. Nem gondolkozott tovább, híaneml fölszakitotta az ablakot és segítségért kiabált. A szomszédos utasok meghallották a kiáltást és látták azt is. hogy füstgomoly csap ki az ablakon. Megállították a vonatot és kimentetlék a főispánt veszedelmes helyzetéből. — Meghívó. A hadbavonult katonák családjainak segélyezésére alakult- bizottság február 21-én, vasárnap 'délelőtt 11 órakor a városi sízéképüllet bizottsági- termiéiben tartja legközelebbi ülését, Erire tisztelettel1 van szerencsém meghívni. Egyúttal értesítem, hogy a bizottság ezentúl nem minden héten ülésezik, hanem a föl,merült, szükséghez képest, lehetőleg kéthietem kiint. Minden ülésre külön meghívókat bocsátunk ki. Tisztelettel Bokor Pál, polgármester-helyettes, a központi bizottság h. elnöke.