Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-17 / 42. szám

6 DÉLMjA gy arörszág. Szeged 1915. február 17. — Szeged és a kényszerszántás. A szegedi városi tanács Bokor Pál polgármes­ter-helyettes. előterjesztésére fölterjesztést intézett a földművelésügyi miniszterhez a kényszerszántás elrendelése ügyében. Ugya­nis a magyar gabonatermő földek nagy há­nyada még tna is vetetlen és ezért látja Sze­ged város hatósága elérkezettnek az időt ar­ra, hogy fölhívja a miniszter figyelmét. A szükséges intézkedéseket ugyanis a tavaszi munkaidő elkövetkezte előtt kell megtenni, lehetőleg pótolva a háború folytán rendkivüli­leg megfogyatkozott munkaerőt. Erre nézve — mondja a tanácsi fölterjesztés — egyik alkalmas módul kínálkozik a kényszerszán­tás-vetésnek kormány hatósági elrendelése a hadifoglyok munkaerejének fölhasználásával. A parlagon heverő földeket törvényhatósá­gonként össze kellene írni, az összeirás ered­ményéhez képest alkalmaztatnék azután az igás közmunkaerő. A bevetetlen területek ösz­szeirását a megyei és városi hatóságok gaz­dasági egyesületeik és gazdasági felügyelőik közreműködése mellett rövid idő alatt elvé­gezhetik. Szántásra a hatóság bizonyos na­pokra a megye, vagy a város területén levő összes igákat kirendelné a kerületben levő ekék igénybevételével. Egy igatartóra igy alig esnék 2—3 munkanap, ezt pedig minden pol­gár szívesen megteszi hazája jövőjeért. A hiányzó vetőmag biztosítása érdekéből óhaj­tandónak véli a város tanácsa, hogy a kor­mány helyezze kilátásba, hogy mérsékelt ár­ban rendelkezésére bocsátja kisebb gazdák részére, akik ilyennel nem rendelkeznek. A fölterjesztés a közgazdaságilag nagy hordere­jű kérdésnek minden irányban való helyes megoldása érdekéből a megyék alispánjai, a városok polgármesterei, a -törvényhatóságok gazdasági egyesületei bevonásával, országos értekezlet egybehivását tartja célszerűnek. Ezzel egyidejűleg utasította a tanács a városi gazdászt, hogy a város tulajdonát képező s jelenleg haszonbérbe adott földek ama ré­szét, amelyek az ősz folyamán fölszántva és 'bevetve némi lettek, főleg amelyeknél kilátás sincs arra, hogy rnivelés alá kerüljenek, — a külterületi rendőrkapitányok s a tanyai ka­pitányok közben jöttével irja össze. Fölkérte a tanács a szegedi gazdasági egyesületet is, hogy a többi gazdaságii- egyesületek és körök vezetőinek, valamint Bagáry Kálmán gazda­sági felügyelő közbenjötte mellett a magán­birtokokra nézve készítsen hasonló kimuta­tást. — Szigorú intézkedés Berlinben a lisztről. A Berliner Tageblatt-ban olvasható a követ­kező figyelmeztetés: Lisztkészletek vásárlására vonatkozó óvás. Súlyos büntetés az eladókra és a ve­vőkre. A hatóság az utóbbi napokba-n több érte­sítést kapott arról, hogy egyes háztartások azzal próbálkoznak, hogy nagyobb mennyi­ségű lisztkészletet biztosítsanak maguknak. A berlini magisztrátus figyelmezteti a közönsé­get, hogy ily eljárás tilos és büntetendő. A magisztrátus folyó évi január hó 30-áról kélt rendelete Szerint az egy heti liszt és kenyér súlya együtt véve személyenkint legföljebb két kilogramm lehet. Aki ez ellen vét, hat hó­napig tartható fogházbüntetésnek vagy pedig érzékeny pénzbüntetésnek teszi ki magát. Azok a lisztkereskedők pedig, akik a ható­sági rendelet kijátszását támogatják, a 'bün­tetésen kivül abba a helyzetbe juthatnak, hogv üzleteiket rögtön kötelesek becsukni. Adakozzunk az ingyentejre! KORZÓ-mozi igazgató VAS SÁNDOR. Telefon 11-85. Szerdán és csütörtökön a Sil-ik nagy szenzáció! Conan Doyle — sorozat III. része. — 1 Ili V 9! ül Detektív dráma 3 felvonásban. Az orosz borzalmak világából! Orosz összeesküvési dráma 4 felv. Egy orosz diák Eeány kálváriája. — A szibériai hómezők borzalmai. — Ellái u és 9 ttf A délután 5 és este 9 órás elő­adások számozottak, ezen előadásokhoz katona-, diák- és gyermekjegyek nem adatnak ki. Rendes helH! — Katholikus pap zsidó katona temetésén. Nagyon megiható volt Temerinben egy ott el­halt zsidó katona temetése, akinek sirja fe­lett Mihalovits Endre kaifholikuis prépos't-plé­bános mondta él a búcsúztató imát. Oly ma­gasztos példája ez a vallási tiirelmes'ségnek, mely még ez-ekben a nehéz napokban is fi­gyelemre méltó. A imult hetekben Témerin községen egv vasutas ezred vonult át, mely­nek egyik Krott nevű csehországi születésű önkéntese tífuszban megbetegedett és a köz­ségben visszamaradt. A beteg katonát özvegy Treuer Simonné ápolta, de minden gondos­kodása hasztalan volt: a katona elhalt. A te­metése szombaton tnlent végbe s. azon sok száz ember jelent meg. Minthogy a katona zsidó vallású volt. ilyen pa-p hiányában csak a zsi-dó kántor jelent meg a temetésen. -Mi­kor azonban a kántor az éneket befejezte, egyszerre odaállott a sir elé iMiihalovits En­dre prépost-plébános, és összetett kezekkel olyan megható imát mondott a hős katona lelkéért, hogy az összes jelenlevők könnyek­re -fakadtak. — A baka álma a királyról. Az északi harctérről apjuk az alábbi sorokat, amely­nek érdekességét főleg- egy ti arci dalt1 egy-öt­len strófája a,d. Kitűnő dolguk volt m-cst a legényeknek. Nem kelt havat tip-orn-i, sarat köpülni, nean költ) lboss-zu, a meneteilés alkal­mával rétestészta- módjára nyúló kilómé tere­ket gyalogolni. Erre -a 'kivonulásra kocsikon menln-ek. (Már napokkal ezelőtt rekvirált fér­fi pontcik-on. A hivatalos, kincstári néven ölő­fogatok.ilak hivott közlekedési alkalmatossá­gok kissé siralmasaik ugyan, mert a lovak, kocsik színe-java komolyabb hadicélokat szolgál valahol Galícia határában, vagy a duklai sz-orcs alján. Arra a célra azonban, melyre most költenek, kitűnően beválnak. Csak -arról van szó, hogy megspórolltassék az idő, amelyet -ehez a gyakorlathoz vagy in­kább katonai szakoktatáshoz nem érdemes menetelést elvesztegetni. Olyan meggondolt célszerüségből váló kedvezés ez, mint aimilkor a kile-novienes évek derekán elrenidellte a E-eicihskráeg simin:isz-ter Ö ex-eetenic-iája, hogy a mamshlallbct -mellett minden katona pár graiminyi kockacukrot iis hordjon a borjújá­ban: a m-enetképesség fokozása, céljából. A legények aztán; roppant jókedvűen is fogad­ják ezt- a kirándulást. Aki nem f-ér a szekér áljára -hintett szalmára, az a kocsi oldaláról, meg a saroglyából lógatja le a lábát, de azért minidnek rózsás, -dalos kedve van. Sok érzés­sel éneklik a szebbnél-szebb bakanótákalt. Azt mondja — például — -az egyik: Az éccaka jaj de furcsát álmodtam. Ferenc Jóskát talpig aranyban láttam, Gyémánt kardot kötött az oldalára, Ugy vitte a magyar huszárt csatába! -Pattogva, frissen 'hangzik a nóta, az utol­só sorát meg már olyan lelkesedetten fújják, ho.gy bátram beillenék csatakiáltásnak. — Dr. Mors. A Korzó-mozi szerdán mu­tatja be a Conan -Doydie-ciklus Ill-ik soroza­tát,. Sherlock Holmesniek s-cíha nem volt ilyen előkelő és tudós gonosztevővel dolga, mint dr. Mors. Aki méreggel ölte meg Anglia egyik hir-es lordját, hogy i-eáinya kezét és­millióit .megszerezze. Már a da-rab eleje len­dületes és izgalmas, mert a hires detektív szemébe vágja a doktornak, ho-gy: Gyilkos! —Szén, ide bizomyitsa be, — szól az flegmá­val. Ez a bebizonyítás rend kivül nehéz do­log, mert dr. Mors a lord gyönyörű leányát kész feláldozni, ha lelepleznék. Sherlock H-oll­niesinek tehát ngy kell elveszíteni a doktort, hogy a leánynak haja ne essék. Végre sike­rül 'éis Sherlock iHollmes ezúttal kénytelen — megnősülni. Ezzel a frappáns és a detektívet is igen méglepő jelenettel végződik a histó­ria. A dr. Mors összehasonlíthatatlanul szebb és izgatóbb -darab, mint a két előző. Rendkí­vül finom és magais színvonalú mü, amellett véresen brutális -is. A címszerepet Németor­szág leghíresebb színésze, Bonn Ferdinánd alakítja. Szegeden -általános érdeklődés várja a szerdára és csütörtökön: műsoron levő dr. Mors-1,

Next

/
Oldalképek
Tartalom