Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-12 / 38. szám

6 DÉLMiAGYAiRORSZÁG. Szeged, 1915. február 12. és évszázadok múlva egy kut ásása alkalmá­ból a Gólem u-jra napvilágra került, és egy prágai ószeres tulajdonába jutott, aki a tudo­mányos könyvekből tudta a Gólem -történe­tét és azt újra életre keltette. Ezt az újra életre keltett Gólem történetét tárgyalja a mai Gólem cimü, 5 felvonásos müfihn, nem bibliai és nem történelmi alakban, hanem teljesen imodern l>eálIrtásban és -oly érdekes­séggel, bogy egészen bátran merjük állítani, miszerint ebez a filmhez hasonló érdekessé­gii, izgalmas és minden képzeletet felülmúló dráma még sohasem-jelent meg. Ebez hason­lót még soha. nem láttunk és számtalanul so­kan lesznek, éppen ugy mint a fővárosban, akik négy-öt-szőr is megfogják nézni ezt- a hallatlanul izgalmas műfűmet. -A kép teljes szövege a Korzó-Mozi műsorában benne lesz. A Gólem pénteken, szombaton és vasárnap lesz a Korzó-mozi műsorán. Az óriási érdek­lődésre való tekintettel ajánlatos, ha a nagy­közönség jegyeit előre megváltja. KORZÓ-MOZI Igazgató VAS SÁNDOR. Telefon 11-85. Pénteken, szombaton, vasárnap (i Csoda film! A főszerepet Paul Wegener játsza. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo MŰSOR: PÉNTEKEN: Bérletben, leszállitott hely­árakkal Jó éjt, Maki! bohózat. (Páros 3/3). SZOMBATON: Bérletben, leszállitott helyárakkal Szibill, operett. (Páratlan, 1/3). VASÁRNAP délután: Félhelyárakkai Paraszt kisasszony, népszínmű. A néma asszony. Impressióval jöttünk el az este a szinházJból, pedig már szinte meg­szoktuk a sivár hangulatot, amit a mostani .színházi esték bennünk fölkeltenek. Stílusos volt a kedves kis bohózat, A néma asszony, szinte MoMere-r-e emlékeztetett. Hiába, bár mily nagy szerepet tölt be Anatole Francé, mint a népjogok harcosa, mégis nem -mint politikus vagy soeiologus, hanem mint iró és művész -igazi nagyság. Tréfás 'kedvében Ír­hatta ezt az (apróságot; szelíd humorral, bár kissé groteszkül gúnyolta ki a fecsegő asz­-szonyt, „kit. megszólaltatni lehet, de elhall­gattatni soha!" A darabot elég igyekezettel játszották, bár egyesek vétettek a stílus el­len, midőn azt, hitték, hogy a régi rnlha már antik is. A darab után ismét a bájos ameri­kai átváltozó művésznő, Mi&s iSheba mnla't,tá­tott bennünket. A Szibill szombaton kerül szinre uj be­tanulással. Jakobi Viktornak a Leányvásár geniális szerzőjének operettje a Szibill, mely a tavalyi idényben oly osztatlan sikerrel ke­rült bemutatóra. A szép zenéjü operettet a Király színház is nemrég -felelevenítette, ami legjobban igazolja, az operett tartós, állandó sikerét. A címszerepet Déry Rózsi játssza, a kinek Szibillje elismert és többször mélta­tott kiváló alakítása, Uj lesz P-oir szerepében Sziklai, akinek ez lesz igazi operett bemutat­kozása, úgyszintén uj szereplő Kohári Klári Saráh-ban, Ocskay7 Petrov testőrtiszt, továb­bá Szilágyi a tábornok szerepében. A nagy­herceget ezúttal is Sümegi Ödön játssza, aki már a bemutatón sikerre vitte a darabot. A Szibillt vasárnap este megismétlik. — Vasár­nap délután Bérezik Árpád kitűnő népszín­műve a Parasztkisasszony kerül színre fél­hely árak kai. 000000®®®®®®®®®®® Hozzájárulhatunk sok könny felszáritásához, ha varrási, javítási és kötése munkáin­kat a feministák varrómühelyében ren­deljük meg. Kabalisztikus filmdráma — 5 felvonásban. — ÜZ OlBSZii lift A természet borzal­mas pusztításai. %% Eredeti helyszíni felvételek. Valamint az uj kisérő műsor! Előadások: pénteken és szom­baton 5, 7 és 9 órakor. Vasár­nap délután 2 órától éjjel 12-ig. Katona-, diák- és gyermek­jegyek vasárnap csak a 2 órai előadásra adatnak ki. Rendes helyárak. Stere Constantin esete a román parlamentcen. Bukarest, február 7. A képviselőház tegnapi ülésén érdekes interpelláció hangzott el. Vericeanu képviselő kérdést intézett a miniszterelnökhöz, hogy van-e tudomása arról, miszerint Stere Con­stantin, a jassy-i egyetem rektora Erdélybe utazott, ahol felszólította a románokat, hogy hűen küzdjenek mostani hazájuk lobogója alatt. Cuzu képviselő hozzáfűzi, hogy ő látta Steret, amint a közoktatásügyi minisztérium automobilján keresztül utazott Erdélyen. Morlzun belügyminiszter közbeszól: — Ez nemi igaz! Cuza: Stere felszólította az erdélyi ro­mánokat, hogy küzdjenek Ausztriáért. Stere Constantin — úgymond — a miniszterelnök tudtával és beleegyezésével ment Erdélybe. Felszólaló azután kérdést intéz a külügymi­niszterhez is. vájjon milyen szerepük van Costinescu, Cantacuzino és Diamandi urak­nak, akik külföldi utjukon immár a napot is megjelölik, amelyen Románia Ausztria-Ma­gyarország ellen akcióba fog lépni, Kérdi a minisztert, hogy ezen urak politikája nem irányul-e Románia semlegesség_e ellen? Bratianu miniszterelnök kijelenti, 'hogy a (hozzá intézett interpellációra nem vála­szol. Kéri a kamarát, hogy tartsa fenn szá­mára mindazt a bizalmat, amellyel -eddig megajándékozta. Nem érti, hogyan lehet egyes parlamenti tagok esetéből általános interpellációkat előidézni. Kijelenti továbbá, hogv a közoktatásügyi minisztérium auto­mobilját senkinek sem bocsátották a határon­tu'li útra rendelkezésre. — Politikájáról — úgymond — csak ak­kor fog felvilágosítással szolgálhatni, ha ezek a felvilágosítások minden vonatkozásukban kimeritőek és teljesek lehetnek. Stere Constantin, a jassy-i -egyetem rek­tora tudvalevőleg lelkes hive Németország­nak és Ausztria-Magyarországnak és igy ért­hető, ha gyakran súlyos támadásoknak 'van kitéve a russzofil sajtó részéről. Ujabban az Epoca és az Actiunem Na­tionale támdaták meg Sterét, akit most a román kormány félhivatalos lapja, a Viitorul vesz erélyesen védelmébe. — Hogy Stere Constantin — irja a Viitorul, —: személyes érintkezésiben van a kettős szövetség követeivel, az ép olyan ter­mészetes, mint az volna, ha Filipescu urat a hármas entente valamelyik követéhez ilyen vonatkozások fűznék. Egészen egyszerűen a személyes nézetekről és 'meggyőződésről van szó, amelyek nem befolyásolhatják az ország magatartását, ép ugy, mint. ahogy a Párisban és (Bécsben elhangzott nyilatkoza­tok sem befolyásolhat,iák azt. Miután 'Stere Constantin a németek győzelmében bizik, csak természetes, hogv hive Romániának a kettős szövetséghez való csatlakozásának. Mivel pe­dig Filipescu a hármas entente győzelmét 'lát­ja valószínűnek, ő ennek az európai csoport­nak az oldalán szepetné tudni Romániát. Ezen nézetek 'mindenike tiszteletreméltó, iha azok eredője az őszinteség és érdeknélküli meg­győződés. Egyébként — irja a Viitorul — Stere Constantin nézetei és bizalma a németek Délmagya r ország elő fizetési ára Szegeden: egy évre . . . 24.— kor. félévre ... 12.— „ negyedévre . . 6.— „ agyhónapra . . 2'— „ Vidéken: egy évre . . . 28.— kor. félévre . . . 14.— „ negyedévre . . 7.— „

Next

/
Oldalképek
Tartalom