Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-10 / 36. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG. Szeged, 1915. február 10. Levél az orosz fővárosból. — A nép felszabadulásra vár. — SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo MŰSOR: SZERDÁN: Miss Sheba fellépte előtt Tündérlak .Magyarhonban kerül színre. CSÜTÖRTÖKÖN: Bérletben, leszállított hely áraikkal Miss Sheba (The Lady Fregoli) átvá'tozó művésznőnek Az ördöngös pincér ós Egy kaland következményei vígjátékok báni hucs u fel lép tével. Ezt megelőzi A néma asszony, énekes vígjáték. (Páratlan 2/3). PÉNTEKEN: Bérletben, leszállított hely­árakkal Jó éjt, Mtiki! bohózat. (Páros 3/3). SZOMBATON: Bérletben, leszállított helyárakkal Szibül, operett. (Páratlan 1/8). VASÁRNAP délután: Félhelyárakkal Paraszt kisasszony, népszínmű. Miss Shébával — Tfindérlak Magyar­honban. A színházi iroda jelenti: Szerdán Miss Soltéba fellépte előtt Tündérlak Magyarhon­ban (Rokant huszár), ez a bájos jó népszínmű kerül színre Béry Rózsi és Ooakayval a jó szerepekiben. A néma asszony, melynek előké­születei folynak technikai Okokból és több megbetegedés miatt csak csütörtökön este ke­rül szinre a címszerepekben Gömöry Vilmá­val. A néma asszony olyan páratlan nagysze­rű darab, hogy inkább egy nappal eltolta az igazgatóság, sein mint- nem elsőrangú előadás és teljes készültséggel kerüljön szilire. lm Szened február 12., 13. és 14-én, lesz e három napon. TT • A Gólem Ha Oroszország szellemi és gazdasági történetét tanulmányozzuk az uj kor elején, mindig Nagy Péter hatalmas, rendkivüli alak­ja keriil elébünk. Amily erősen domborodik ki jelleméből az ázsiai barbárság, oly szívósan és tudatosan törekedett birodalmát Nyugat­európa magasabb kultúrája felé emelni, oly erőszakosan törte meg az ósdi oroszság ellen­állását. Politikáját jellemzi Pétervár megala­pítása, 1703-ban. Eleinte-csak arra gondoltak, hogy erődítés lesz Svédország ellen, de né­hány év mulya Pétervár a birodalom főváro­sává emelkedett, Moszkva Oroszország leg­ázsiaibb városa helyébe és Pétervár tenger­parti fekvése indította meg a Nyugattal való szorosabb kapcsolatot. Csak a politikai hely­zet indokolja ezen -a helyen, a Néva-torkola­tánál, vagyis a torkolat deltájának szigetein és ingoványain való alapítását a fővárosnak. Éghajlata még ma is egészségtelen, a halan­dóság nagy. A hatvanadik szélességi fok alatt fekszik, északabbra, mint Stockholm. A kemény tél rövid napjaival nehéz idő a sze­gény lakosságra, pedig a kétmilliónyi lakos­ságnak aránytalanul nagyobb része szegény. És most. a háború óta a nyomor általános és leírhatatlan egyes családok szenvedése. De Pétervárott télen van a szezon. Szán- és kor­csolyapálya, sőt villamosvasút is van a befa­gyott Néván, az utcák élénkek, az udvar és az előkelő körök pazar ünnepélyeket rendez­nek, szinházban, hangversenyen hemzseg a ragyogó közönség. Nincs Európának főváro­sa, amelyben annyira nappallá tennék az éjt, mint Péterváron, ahol az éjfélkor való est­ebéd szinte rendes polgári szokás. Egyáltalán megzavarodik az ember Pétervárott a nap­szakok tekintetében. Karácsony táján csak délelőtt 10 órakor kezd világosodni és 3 óra­kor -már sötét 'vau. ellenben nyár derekán az, éjszaka osak rövid szürkület, amikor olvasni lelhet. Nyáron fülledt, egészségtelen -a város levegője. A jómódúak vidékre vagy villáikba vonulnak, amelyek a közeli finn határ felé sürün borítják a Néva mindkét partját, egé­szen a Ladoga-tó melletti Schliissdburgig. A város ilyenkor kihalt. Péter vár még sók tipikus orosz sajátsá­got mutat, ha nem is annyit, mint -Moszkva, de mégis többet, mint Odessza vagy Varsó. A droskék ezrei, ezek a kis kocsik a borzas, nyaklós lovacskákkál; a vöröskaftúnu pa­raszt, aki minden templom és kápolna előtt mélyen meghajolva hányja a keresztet; a rengeteg sok egyenruha, a gimnazista-leá­nyoktól a cár cserkesz testőrségéig — mind­ezek jellegzetessé teszik Pétervár képét. Van a városnak néhány nagyon szép tája és hatal­mas épülete, de maga a város egészben véve szépnek nem mondható. A péterváriak mél­tán lehetnek büszkék a gránitkikötővel sze­gélyezett Névára, amelynek balpartján a cár és a nagyhercegek palotái és más monumen­tális épületek sorakoznak, a Nyewski-Pros­pektre, amely csaknem nyílegyenesen halad az egész városon át egy órányi utón 353 mé­ter szélességben vagy a szépen ápolt szige­tekre és nyári kertekre. De az utca képe egy­hangú és sivár, sok helyen látjuk még a régi kis faházakat és a legnagyobb épületek közül is sok Ízléstelen. Nézzük csak például a téli palotát. Sötét­vörös, nem nagyon magas, ládaformáju épü­let, dagályos stílusban, amelynek tetőperemét sok szobor disziti. A híres Izsák-székesegy­ház is nehézkesen ihat. Belülről természetesen vakit a hallatlanul pompás kiállítás. A kalau­zoló szolgák elmondják, hogv pud számra (egv pud 16,38 kilogram) mennvi arany és ezüst van itt fölhasználva, a szentképékről brilliánsok ragyognak, amelyek tiz- meg százezer rubeleket érnek. A templom egész magasságában tizenkét oszlop nyúlik föl, a melyek részint malachitta, részint lápiséaz­néiva'l vannak burkolva (az előbbi rezet, az utóbbi aranyat tartalmzó kő) és ez oszlopok darabonkint 180—600 ezer koronát érnek. Az egész épület 72 millió koronába került. A. székesegyház nevét onnan kapta, hogy Nagy Péter születése napja az orosz naptár szerint Izsák napjára esik. A székesegyház előtt áll 'egjobb erriékszobra, amelyet Nagy Katalin állíttatott föl. Római tógában lovas szobor hatalmas gránit-tömbön. A sok más palota, templom és szobor közül némelyek féltünő utánzatai a nyugati építészeti müveknek, mint például a Nyewski­Prospekten levő kazáni székesegyház a ró­mai Péter-templom utánzata és a legutóbbi török háború emlékműve a berlini győzelmi oszlop után készült. Eredetiek és figyelemre méltók a fogadalmi templom és a márvány­palota. Az előbbit azon a, helyen építették, a hol 1881-ben II. Sándor cárt egy bomba halá­losan megsebesítette. Ez a Iegoroszabb épii­!ete Pétervárnak, tarka, hagymaalaku kupo­lákkal és pompás, bizánci mozaikokkal. Az orosz nép adományaiból épült, amely a libe­rális cárt, a fölszabadító cárt, aki 1867-ben 22 millió paraszt jobbágyságát szüntette meg, annál inkább tisztélte. mert a későbbi reakció uralma alatt a nép visszakívánta a fölvilágo­sodott despötizvnusnak ezt a korszakát. Sze­rény parasztok és kozákhordák is értékes szentképeket 'ajándékoztak, közöttük több olvat. amely nagv gyöngyökből van össze­állítva. A templomban van egy kápolna, a rne'lv a merénylet színhelyét örökíti meg. A téli palotával kapcsolatban áll az a képgyűjtemény, amely értéke szerint a leg­jelentékenyebbek közé tartozik a világon. A Márin-szinházbun müiködik a császári ballet és azonkívül egy bájos 'kis magánszínháza is van a cárnak. A város orosz módra hosszan nyúlik el. az utak egyenesek és szélesek, a város köz­oontjában hatszögletű faburkolattal kirakva — a faburkolat egyáltalán orosz találmány — gyakoribb azonban a rettenetes kövezet. Csa­tornázás nincs. Azt mondják, hogv a kolera sohasem múlik el a szegényebb városrészek­ből. A széles Névát több híd íveli át, amelyek közénen megnyílnak, hogv a (hajók átmehes­senek. A közlekedés ízen kedvező, de az élel­miszerek mégis sokkol drágábbak, mint Orosz ország déli részein. Még rosszabbul áll a la­kásügy. ugv. hogv itt a munkásság nagyrésze emberhez méltatlan életet él. Oroszország nagy ipari központja Moszk­va vidéke. Moszkva maga erős ipari városa az országnak. Á második helyért Pétervár és Lodz versenyeznek. Pétervárnak körülbelül 800 ipari üzeme van 167 ezer munkással és majdnem egv ötödmilliárd márka évi terme­léssel. Pétervárott legfontosabb a fémipar. Az ismert Putilov-müvek például tízezer mun­kást foglalkoztatnak. Fegyvergyárak és más állami és katonai célú üzemek is nagy szám­mal vannak. Pétervár az orosz birodalom legjel en ték envebb k ikötője. A tauriai palotában, távol a város közép­pontiától. szép park közepén, amelyet Kata­lin Potemkin részére ültettetett, iil össze me­gint legközelebb a duma. Ezzel összeesik tíz­éves fordulója az 1905. évi nagy események­nek. 1905. januárjának a véres vasárnap után hónapokon át nyomta Trepov súlyos ökle a várost. De ugyanazon év márciusában egy cári kiáltvány már szabadságot és alkotmányt igért. amikor a házakon még olvashatók vol­tak Trepov falragaszai: ..Ne kíméljétek a töl­tényeket!" Természetesen szó sem lehet ar­ról. hogv a mesterkélt választórendszeren át­szűrt és letartóztatásokkal megtisztított du­ma erélyesen állást foglaljon a kormány po­litikája ellen. A duma tagjai békepártiak, de mukkanni se mernek. Annyit megtesznek azonban, ihogy egyáltalán nem agitálnak a háború érdekében és nem öntenek bizalmat a társadalomba. A kulturorosz hite az, hogy: el fog jönni a nap. amelv véget vet a despo­tizmus és bürokrácia sötét erőszakának és sokan vannak nemcsak Oroszországban, akik ezt nagvon Óhajtják . . . i i , P. R-

Next

/
Oldalképek
Tartalom