Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-02 / 29. szám

Szeged, 1915, január 2. DÉLMAGYARÖRSZÁG. Lázár György temetése. (Saját tudósítónktól.) Szeged siratta nagy halottját. Szeged a temetés napján (felocsú­dott a mérhetetlen 'fájdalomban', ma közel másfélszázezer ember számára vált pótolha­tatlan veszteséggé, az Ő elvesztése. Lázár György dr. személyesen mindörökké eltávo­zott, minekutána itt hagyta az uj városát, a meiy a nagy vízből évtizedek multán ugy tá­madt föl, mint egy diadalmas főniksz, — a magyar falusias városka helyett -igazi nagy, kulturváros támadt fel, a nemzeti főváros, a magyar iskolák városa, az igazi, örök ments­vár. És amikor erről a Szegedről bárki ür ez­után, soha nem felejtheti ki Lázár György nevét sem És most: megtért az édes, imá­dott szegedi anyaföLdbe, hogy tovább álmodja a nagy Szegedet, a rohamosan megerősödött, a világban is döntő szerepet játszó magyar­ságnak tipikus városát, amely szimbóluma tett.a mi nemzetünknek. Hogy igy történhe­tett, az egész ország sem felejtheti el soha Lá­z/ír Györgyöt, Szeged egyik -dicső fiát. Lázár György működése rég túlnőtt tehát a váro­son és a környéken, az ő szereplése, a város nagygyá fejlesztése Magyarország ügyévé vált. Találóan irja ma róla a magyarságnak legfanatikusabb sajtóorgánuma, a 'Budapesti Hírlap, hogy Lázár György valóságos histó­riai polgármestere volt Szegednek, igazi nagykoncepcióju, nyugateurópai műveltségű, széles látókörű, cselekedni tudó, rendkivül energikus magyar, aki midőn a jelennek dol­gozott, voltakép a jövőt alapozta meg. Mun­kája gyors, erős és biztos volt. Szerencsés kézzel tudta az egymást olykor keresztező anyagi és kulturális kérdésekben a kiegyenlí­tést megtalálni, fölhasználván (itt is képviselő korában szerzett politikai összeköttetéseit. A közvagyon s a közügy kezelését szabályozó törvények fonákságán könnyűszerrel esett át s •illetékes helyen mindig meg tudta győzni az irányadókat arról, hogy Szeged fejlődése elsőrangú nemzeti érdek. Azok közé a ma­gyar -emberek közé tartozott, akinek mindé riütt tisztelettel és elismeréssel említették a nevét. Itthon a tanyák között pedig, ahol nem igen rajonganak a hivatalos emberért, az ő nevét kalaplevéve, sz'nte megindító áhítattal mondta ki a szegedi magyar s az igazi érté­kek ösztönös megbecsülésével és fölismerésé­vel a városi polgár. Az ország minden részéből érkeznek még most is részvéttávit átok a megboldogult Lá­zár György dr. polgármester, udvari tanácsos családjához, a gyászoló család lakásán pedig tegnap Valóságos búcsújárás volt, minden ren­dű és rangú látogatók fejezték ki részvétüket a lesújtott családnak, ez az osztatlan, spontán megnyilatkozó részvét is mutatja, milyen sze­retetnek és népszerűségnek örvendett az el­hunyt Szeged polgársága között. A kondoleá­lók között vau Csernoch János hercegprímás is. Csernoch távirata a következő: Férje elhunyta atka mából fogadja leg­őszintébb részvétem nyilvánítását. Csernoch hercegprímás. Tisza ístván gróf miniszterelnök, akit Bokor Pál helyettesrpolgárm ester értesített a polgármester haláláról, őszinte részvétét^küld­Hazai Samu báró honvédelmi miniszter ezt a részvéttáviratot küldte: Fogadja Nagyságod érdemdús polgár­mesterük elhunyta alkalmából legőszintébb részvétem nyilvánítását és kérem azt Szeged város közönségének is tolmácsolni. Hazai hon­védelmi miniszter. Nagyon, meleghangú táviratban fejezte ki részvétét Glattfelder Gyula Csanádi püspök is, aki ma Szegedre utazott a gyászszertartás vezetésére. A magyar rendi piaristák nevé­ben, akikkel életében nagyon benső viszony­ban állott, Hcnap Tamás piarista rendfőnök megható részvéttáviratot küldött. Ncmeihy Károly, belügyi államtitkár részvétiratában megemlékezik arról, hogy „Lázár György ko­rai kidőlése pótolhatatlan vesztesége az or­szág második városának, amelynek vezető ál­lásában a megboldogult maradandó alkotásai­val országos nevet, közbecsülést szerzett ma­gúnak." Részvétüket fejezték ki Tallián Bála bá­ró, Foerk Ernő, Ullmann Adolf és neje, Gróf Hajass Rezsőné, Bernáth Géza államtitkár, Darányi Ignác volt Iföldmivelésügyi minisz­ter, Gelléri Mór, a vidéki polgármesterek nagy számban, a szegedi és vidéki egyesületek, tár­sadalmi alakulások. A város, a szegedi nem­zeti munkapárt, a Szegedi Ármentesitő Tár­sulat, a Dugonics-Társaság, a Képzőművészeti Egyesület, a szegedi Lloyd, a kereskedelmi és iparkamara -és még több he'Iyi egyesület gyászjelentést adott ki, hisz Lázár György a lelke volt minden szervezetnek. A városháza közgyűlési termében ma dél­előtt 10 órakor Cicatricis Lajos', dr. főispán el­nöklésével rendkivülü közgyűlés, volt az el­hunyt Lázár György dr. polgármester tiszte­letére. Zsúfolásig megtöltötték a padokat a íeketeruhás bizottsági tagok, akik mélty meg­illetődéssel hallgatták a főispán megható be­szédét, amelyben a polgármester haláláról emlékezett meg. — A fájdalom parancsszavára jöttünk össze a mai rendfcivülli közgyűlésen, — úgy­mond — hogy kifejezést adjunk az általános, igaz és mély részvétnek, amely Szeged város közönségét rang- és rendkülönbség nélkül, el­tölti a város első tisztviselőjének, Lázár György dr. polgármester, udvari tanácsos ur­nák halála miatt. Egyúttal lerójuk a hálás ej­smerés adóját annak a férfiúnak emléke iránt, aki egész eletének teljes munkásságát a vá­ros közügyeinek szentelte, aki közéleti mű­ködésének területén tettekben és eredmények­ben mutatta meg a szülővárosa és annak né­pe iránt táplált lángoló szeretetét s aki ezt a hő érzelmét szivének utolsó dobbanásáig hű­ségesen megőrizte. Ezután Gaál Endre dr. kuilturtanácsps röviden megemlékezve az elhunyt polgármes­terről, a törvényhatósági b'zottság elé terjesz­tette a Lázár György dr. emlékének szentelt tanácsi javaslatokat. A rendkívüli közgyűlés egyhangúlag el­fogadta, hogv Lázár György dr. emlőkét jegyzőkönyvileg örökítsék meg s a családihoz részvétiratot intéznek. A közgyűlés elhatároz­ta, hogv Szeged város, közönsége a diszsir­hely fölállításának minden költségeit fedezi. A fogadalmi templom előtti Templom-teret Lázár György-térnek nevezik el. A közgyű­lés ötezer koronát utalványoz Bokor Pál he­lyettes-polgármester kezeihez, hogy a város szegényei között ossza ki. A koszorumegvál­fási összegekből alapítványt tesznek Lázár György emlékére. Az (alapítványból' a hábo­rúban elesettek árváit fogják segélyezni. A város hatósága fölkéri a Dugonics-Társasá­de'zzen volt elnöke tiszteletére. Ezután Cicatric s főispán berekesztette a közgyűlést és a bizottsági tagok tömege­sen a felsővárosi templomba mentek a Lázár György dr. lelkiüdveért mondott gyászisten­tiszteletre. Délután két órakor kezdett özönleni Sze­ged népe a kultúrpalota felé, ahol felállították az elhunyt polgármester ravatalát. Félhárom órakor a koporsót leemelték a ravatalról s az élőcsarnok bejárata elé tették. A koporsót I a családtagok: Lázár Györgyné, a fia Lázár László dr., leánya Jármy őrnagyné s a veje Jármy -Anldor őrnagy áloitták körül. Miry­denkit meghatott az özvegy polgár,mesterné­nek és leányának fájdalmas sírása és a kö­zönség soraiból ás hangosan sártak föl sokan, amikor a püspök a gyászszertartás megindító énekszavába kezdett. A kántori teendőket a szegedi katholikus tanítóképző intézet ének­kara végezte Naszády József tanár vezetésé­vel. A mélyen megindító gyászénekek után Bokor Pál polgármester-helyettes (mondta a gyászbeszédet. — Eljöttünk, — úgymond, — hogy még egyszer kinyi,vánitsuk irántad való mély tiszteletünket és őszinte szeretetünket, hogy még egyszer -itt a nyilvános helyen, — épen ugy, mint akkor, amidőn a fáklyák ünnepi fényénél s a város lakosságániak örömrival­gása közepette a hatvanéves polgármester elévülhetetlen érdemei előtt hajtottuk meg az elismerés zászlaját, most is, — bár fájda­lomtól kicsordult könnyes szemmel, telkünk­ben a kegyeletes érzéssel rójjuk le hálánkat azon nagy 'férfiú iránit, akinek e város min­den polgára -oly igen-igen sokat köszönhet. És most örök pihenőre tértél . . . Álmodj szép városodnak egv igazi boldog jövőt, ha­zádnak dicső győzedelmet. Szeretett polgár­mesterünk, Isten veled! Három óra után a kultúrpalota lépcsőin levitték a koporsót és a halottas kocsira emel­ték. Sokain- hangosan felzokogtak -ezekben a pillanatokban. Majd megindult a menet. A kulí-urpalotátóí a Vár-utcán át ,a Szé­chenyi-térre kanyarodott a 'menet. Elől! men­tek — közvetlenül a koszorús kocsiik után — a szegedi testületek, gyászfátyo-llal be­vont zászlók alatt, majd az egyházi férfiak, Glattfelder Gyula csanádi püspök vezetésével. Hat fekete ló vonta a gyászkocsit, amely után a gyászoló család és rokonok, Szeged város vezető férfiai Cicatricis Lajos, dr. főispán és Bokor Pál polgármester-helyettes vezetésével a városi testületek, egyesültetek vezetői és a helyőrség tisztikarának tekintélyes -része, Karg János báró altábornagy vezetésévél ha­ladtak. A város lakóinak tízezrei állottak né­mán, megilletődve sorfalat és kisérték a meg­boldogult podesztát utolsó utján. Amikor :a koporsóval a Széchenyi-térre érkezett a menet, a katonai zenekar Beetho­ven gyászindulójának utolsó részletét, a meg­dicsőülést játszotta. iA városháza öreg ha­rangjának szava összeolvadt a zene csodá­latos akkordjaival. A villanykörték s a gáz­lámpák -fátyol alatt lobogtak. A levegőben katonai aeroplán jelent meg és fönt keringett s a levegőben kisérte Szegednek s- a magyar­ságnak halottját. A Széchenyi-téren, amidőn a szobrok előtt vezetett el az Ufolső-ut, egész Szegeden mindenki átérezte, mit jelentett e nemzeti fővárosnak 'Lázár György dr., az igazi magyar nemzeti főváros főmegmenitője, évtizedek felejthetetlen Apostola. A Takarék­tár-utcán, Tisza Lajos-köruton és a Vásár­helyi-sugáruton át a felsővárosi Deszkás-te­metőbe vitték Lázár György polgármestert s a város által föl-ajánlott díszsírhelyen 'helyez­ték örök nyugovóra. Éz a diszsirhely Szeged népének mától cn.t jknrrv -í fivfi* 0'"Xr(n;./=.m'á'kiir'iT>lar>©t r©n- •nri"d-'of zarándf/tóelvie rnarad. Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN Füszerkereskedésben |H MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN = SZT. ISTVÁN MEMÉliaijiiüí • ÓVAKODJÉK • CsemegeOzletben (jUplamalátaSÖrt. 31 UTÁNZATOKTÓL!!

Next

/
Oldalképek
Tartalom