Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-25 / 49. szám

Szeged, 1.915. február -25. DÉLMAGYARORS&ÁG. 1 súg műhelyének tevékeny munkájában állandóan igen sokan vesznek részt. A hazafias úrinak sorában különösen kitűnik Popmncs Györgyné eredményes működése, ki alig két ]iét alatt egymaga 500 drib katonai mnű'ot varrt meg. Rajta kivül szorgalmasan dolgozlak a műhelyben özv. Juhász Illésné, Telek); Lászlóné, Gurgulits igazgatónő, Mogan Róza, Resli Magdolna, Posgay Károlyné, Försfer Sándor né alezredesmé, König Pé térné, özv. Asztalos Alibert-né, Kimert Ferenené, Müller Etelka és még igen sokan. — A piaci árak. A mai napon a szeged1 piacokon az alábbi áraik mellett lehetett vásárolni: Hizot liba dbja 8.00—18.00, Sovány liba 7.00—11.00, Hízott kacsa 4.60—5.40, (Sovány kacsa 3.80—4.40, Csirke 2.20—2.80, Tyúk 2.60-—4.40, Pulyka 6..80—10.00, Káposzta savanya kilója —.32—.34, Krumpli —.12—14 Gyökér —.24—.28, Sárgarépa —.24—.28, Torma —.96-4.20, Fog-hagyma 1.20—1.30, Vöröshagyma —.80—.86, Marhahús sütni 2.10—2.20, Marhahús levesnek 2.00—2.10, .marhahús paprikásnak 1.80—2.00, Borjúhús eleje 2.60—2.80, Borjúhús hátulja 2,80—3.00, Sertéshús 2.80— 3.00, Zsír 3.30—3.40, Juhlius 1.40—1.50, Tej literje —.24—.32, Tojás ,drb ja —.10—.12, Kenyér fehér kilója —.50—.52, kenyér, barna —.46—.48, Disznó élő súlyban szalonna 3.00— 3.20, füstölt 3.00—3.30, abált 3.00—3.30. — Hadifoglyok részére pénzkiildeuiényeket — sürgönyileg is — közvetít May R. Miksa bank- és váltóüzlete, • UUB0«IKE«iaaaE2KISBB»BBBBBBB«Ba»aa»«KU»Da5SíeESail!B»aSia' A szegedi piacon. Egyik kofa (álldogál és vár): Aliun a tegnapi naccsága. A másik: Lakkcipőben van, a fene a lábát, de tőlünk irgyli azt a három fillért, a mit a tojáson keresünk. Az egyik: Nekem kellene az ilyen pasas. A másik: Neked a! iMiér, te mit tudsz? Á máját is kiszedtem. Az egyik: A pofájába vágtam volna az egész tojást. A másik: Vágtad volna ... A két kofa továbbeomfordál, mindig abba az irányba, amelyikből a gazdákat sejtik. Továbhszidják a privátokat, egymást, a parasztot, ,a rendőrséget és a világ járását, mert hogy miből gazdagodjék meg a kofa, ha ínég vannak jóravaló háziasszonyok, a kik nem szivesen adnak egy tojásért hét krajcárt, ha ötért is megkapják. A távoliból feltűnik egy öreg, a piacon közismert parasztpárt Kosarakkal megrakodva jönnek. A két kofa ép akkor ér hozzájuk, amikor piacra érésük előtt megállnak az utolsó pihenőre. ' Az egyik k<ofa: Adj' Isten István bácsi. A másik: A mi Istenünk hozta. István bácsi: Dicsértessék. A másik: Nehéz volt, ugy-e Juli néném? Juli néni: Nehéz ám annak, aki nem hir ja. István: És aki nem lrirja, föl se vöszi. Az egyik: Azért csak nehéz az, István bácsi, minek is vinnék tovább. István: Nem visszük, ha megadják az árát. A másik: Mán -hogyne adnánk, hiszen tudják kendtek, hogy mi nem sajnáljuk a gazdáittói a pénzt, mint a naecsógák, akik a subát is lehúznák bendrü. Az egyik: Minek az a. sok beszéd, éhun a péz, aztán hagy viszem azt a két kosár tojást, Juli: Számolva adom csak. Az egyik: Ugy ®e 'bánom, édes Juli néném, A másik (már számolja is a tojásokat): 140 darab. Juli (Istvánra néz.) István: 46 az, A másik: 40 drága István bácsi. István (olvasni kezdi a tojásokat.) Az egyik: iD-él lesz drága szentem, azon a hat tojáson össze nem veszünk, hát legyen 46, aztán a -hatot megfelezzük, háromat veszitenek kendtek, háromat meg mi, üsse kő! Juli: Mán mé veszítenénk? A másik: De rossz kedvükben vannak ma kendtek, hát legyen 46. Juli: 146. Az első: 13 korona és- 14 fillért kapnak kendtek. István: Számold meg csak, Juili. Juli: Erigy te szamár, megszámolta(1 otthon. István: Nálam hét pöngő és 30 krajcár. Juli: Hát a mag mennyi? Az első: Annyi az ép. Jnli: Akkor ideadhat!. A másik (leolvassa gyorsan Juli markába a kikészített 13 korona -14 fillért.') Juli (olvassa a pénzt.) Az egyik: Ép annyi az szentem, minek fárad. Juli: Nem annyi a'. A másik: Hát nem engednek Ikendtek? István: Magunknak is többe van. A másik (Juli markába nyom még egy koronát): Ez se elég? Juli: Nem addig, amig mög nem éri a hét pöngőrt és a 30 krajcárt. A másik (fizet): De nagy urak lettek kendtek is a háborúban! Juli: Nagyok hát. Így megy a vásár mindenre, amit Istvánok behoznak a tanyáról. Végül is a kofák kosarai megtelnek és boldogan, kiéhezve loholnak a piacra. Gazdnramék megcsinálták a vásárt és visszafordulnak. Az egyik kofa (a piacon):Csirkét keres a nacesága? A nacesága: Nem én, tojást. Az egyik: Van nekem az is, csókolom a szép kézit, csak letakarva tartom, mer hogy tetszik tudni, nincs a piacon és én nem adom mindenkinek. Ugy-e sz-épek, drága szentem? A nacesága: Hegy adja? Az egyik: 14 fililérjivel. A nacesága (bánatosan sóvárogva nézi a tojásokat, azután lopva, bátortalanul, majdnem szégyenkezve továbbsétál.) 0 0 0 00 e E 0 0 URANIA Magyar Tud. [s| Szinház raTelcfon 872. Csütörtökön 0 [¥ 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 (Saját gyilkosa.) Dráma 3 felvonásban. — Meglepő és minden izében szenzációs tartalom jellemzi ezt a filmet, amelynek főszereplője ALWIN NEUSS, a „Sátán kutyájának" Scherlok Holmes személyesitője. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Az egyik: Nem kap olcsóbban 11 áccsá gám, én is -csak azér adcm ennyiéi', hogy máskor is nálam vegyen. A naccsága (megy.) A másik kofa (ugy, hogy a naccsága biztosan meghallja): Hadd a rongyost, neki kellene a hasznod Az egyik (ugya-nigy): Ha tudnám, hogy megfulladna rajta, neki adnám... «nattbbabbaaaababbbbaabbbbaaabbaabnbahbsbbbbbauaa*«a SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo MŰSOR: CSÜTÖRTÖKÖN: Bérletbem leszállított hely árak kall először A kapitányné, vígjáték. (Páros '/a-e®.) PÉNTEKEN: Bérletben leszállított helyárakkal másodszor A kapitányné, vígjáték. (Páratlan -'/s-os.) SZOMBATON: Bérletben, leszállított kelyáralkkal} először Katicza, operett. (Páros 3,w) VASÁRNAP D. U.: Félhelyárnkal Dolovai nábob leánya. Szinmü. ESTE: Bérletiben, leszállított helyárakkal, másodszor Katicza, operett. (Páratlan 'A-os.) Halállovaglás. jfj Előadások 5, 7 és 9 órakor, gj S000000000000000K Lázban égett Pécs népe a mnlt év szeptember 24-én. Tízezrével tolongtak a iPraterfelé, ahol körülvették az Óriás-kereket. Vérfagyasztó jelenet következett: az Óriás-jkerék megindult és forgásában mind magasabbra vitte egyik kocsit, melynek tetején egy ló állott, nyergében egy hölggyel. Amikor az Óriás-kerék legtetejére ért a lovas, az alkotmány hirtelen felmondta a szolgálatot. A ló nyugtalankodott, toporzékolt, lent az emberek rémülten kiáltoztak, az izgalomtól sokan elájultak. És hirtelen a gépek működni kezdtek, az Óriáskerék megindult s a lovas és ló mentve volt. Ezt a hihetetlenül bravúros artistaesetet egy rendkivüiLi artistadráma keretébe szőtték be. Halállovaglás, ez a enne, három felvonásban. Az emberi ravaszság, erő és szenvedély leeüritett színműje ez. Megjelenik a világvárosi apacs, a szeretője, akivel együtt egyik főúri lakásba betör és- ellopja a százezreket érő ékszereket. A rendőrség tizezer korona jutalmat tűz ki a veszedelmes tolvajok fejére s ahogy a lapokból és plakát-okiból az apacs értesül a megtiszteléséről, elhatározza, hogy indiai fakirnak öltözve, bújik ki az igazságszolgáltatás keze alól. Az egyik orgazda megváltoztatja az apacs arcát, ugy ihogy nem lehet fölismerni és a leánnyal együtt beáll a Bécsben játszó hatalmas cirkuszba. Az igazgató bolondja lesz a gyönyörű leánynak, akt annyira behálózza, -hogy a direktor már a lovait, akarja elárvereztetni. Ahogy az igazgató felesége értesül a tervről, megakadályozza és igéri, hogy a szükséges összeget 24 órán belül megszerzi. Tizezer koronát tűztek ki ugyanis annak, aki az Óriáskeréken az egész forgást megcsinálja- lóháton ülve. S ez az a jelenet, amelyet fönt emiitettünk és amely méltán hozta izgalomba a bécsi népet. Párhuzamosan a1 Práterben történő dologgal, a cirkuszban is előadás van és oroszlánok, tigrisek produkciójában gyönyörködhetünk, dummerl-augusztok kacagtatnak bennünket s általán egy világhirü cirkusz legszebb slágerei zajlan-ak le -a filmen. A cirkuszból megszökik a fakir és belopózik az Óriás-kerék géptermébe s megállítja a gépeket. A végzetes katasztrófát idején megakadályozzák s a fakirt s a gonas-z kedvesét ártalmatlanná teszik. Hatalmas mű és minden van benne. Artista-mutatványok, detektiv-hravur, cirkuszi és tömegjelenetek ; nagyszerű színészek játszanak s a fölvételek mesteriek. A halúlug-