Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-13 / 12. szám

ELŐFIZETÉSI Afi SZEGEDEN érre. K24-— félém . . K 12­lém K fr— egyhánepre K 2­ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egéKém . K26— fclérrt . . K14.— nefyedérre K T— egy hónapra K 2-40 Kiadóhivatal K&rAsz-utea I Telefonszámi 81. Egyea azái ára 14 •llór. < Szeged, 1915. IV. évfolyam 12. szám. Szerda, január 13. A számok kiegyenlítődnek.. Budapest, január 12. (Közli a •mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Az ellenség tegnap is megkísérelte abbeli kísérleteit, hogy a Nidán való átkelést erőszakolja. Mialatt az egész arcvonalon heves tü­zérségi harc folyt, délelőtt a déli sza­kaszon az ellenség egy eröcsoportja új­ból támadást kezdett, de tüzérségünk tüzében a legrövidebb idő alatt letört és hátraözönlött, a halottak és sebesültek százait hagyva állásaink előtt. Egyide­jűleg a Visztulától délre is állandóan folyt a tüzérségi harc, miközben egyik ütegünknek sikerült egy majort, ame­lyet az ellenség megszállva tartott, any­nyira tüze alá venni, hogy az oroszok, akik ott a legutóbbi napok óta befész­kelték magukat, kénytelenek voltak ál­lásaikból futva menekülni. A Kárpátok­ban a kedvezőtlen időjárás megnehezít minden nagyobbszabásu tevékenységet. Az Ung felső völgyében az ellenség hátrálva, az uzsoki szoroshoz közelebb vonult. Orosz újságokban terjesztett ama hir, mintha Przemysl vára december 10-én parlamentairt küldött volna az el­lenséghez, természetesen teljesen ko­holt és alighanem csak arra szolgál, hogy ileplezze az ellenségnek e várral szemben való teljes tehetetlenségét. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Ma figyelembe vesszük a Hőfer-féle je­lentésen ikivül azt is, hogy az oroszokat Varsó felé közvetlen veszedelem fenyegeti, úgyszólván tisztán áll előttünk az északi helyzet. Mert mi történt, — az, hogy a né­metek az oroisz centrumra rávetették ma­gukat, olyan erővel, ihogy minden jel szerint számbeli fölénybe is kerültek előbb — a stra­tégiai és vasúti fölény segítségéivel. Az oro­szokat sikerült itt döntőleg megverni. Erre az oroszok igyekszenek a további visszavo­nulási irányt biztosítani és igyekeznék ma­guknak elégtétélt venni — a monarchia csa­pataival szemben. Támadó erejükkel mi fe­lénk fordultak, az egész vonalon óriási erő­kifejtéssel igyekeznek eredményt kivívni. És mit látunk, — azt, hogy a monarchia seregei sehol sem kényszerülnek végre területet föl­adni, illetve orosz támadások elől kitérni. A rettenetes orosz túlsúly tehát már sehol sincs meg! Ez a tény a legfényesebb dokumentum öt hónap óta tartó küzdelmünk után. És jel­jemzőnek tartjuk kiemelni a következő két friss jelentést. Az első igy szól: A Corirere della Sera katonai munka­társa, Gatti őrnagy azt irja, hogy a hadviselő felek csapatszáma közeledik már a kiegyen­lítéshez. Nemsokára a középhatalmak — Né­metország és a monarchia — kitűnő ütegjei­nél fogva felülkerekednek, A másik jelentés nem kevésbé fontos: A sajtóhadiszállásról jelentik: Egyik haditudó­sitónk beszélt egy katonai előkelőségge', a kinek információi helyzeténél fogva majdnem olyan értékesek, mint Höfer altábornagy, ve­zérkari főnök-helyettes jelentései: — Jól állunk — úgymond, — a háború ránk nézve föltétlenül jó' eredménnyel végző­dik. Boroevics hadseregvezér annak idején azt mondta önöknek: — Számarányunk az oroszokhoz egy a 'háromhoz, — én pedig ma azt mondom, hogy már csak kettő a három­hoz ... Az oroszoknál elfogytak az intelli­gens emberek, a tisztek és altisztek közt nagy a hiányuk, a háború náluk csak kasztok és érdekszférák ügye, nem pedig mint nálunk, ahol nemzeti ügy. — Hogy mikor lesz vége a háborúnak? Májusban vagy júniusban, előbb nem, de sok­kal később sem. Eddig szól a sajtóhadiszállásról érkező jelentésünk. Rendkivüi érdekes és becses minden soría és ugy érezzük, hős csapa­tainkban és szövetségeseink erejében job­ban kell bizmumk, mint valaha. A számará­nyok majd csak kiegyenlítődnek. A mozgó­sítással jóval hátrább voltunk állandóan, mint ellenségeink, különösen az oroszok, "á kik fél évvel előbb megmozdították ázsiai hordáikat. Mi a mozgósítást akkor kezdtük csak meg, amidőn várni tovább pillanatokig sem lehetett. Viszont mi a mozgósított tö­megeikkel tovább is birjuk. És (lelkesedéssel, kitartással, igazságba való, rendületlen hit­tel teljesek vagyunk. A számbeli erő ki­egyenlítődik és akikor jön az igazi, könyör­telen leszámolás minden ellenséggé)! Olaszország megfenyegeti Angliát és Franciaországot. Konstantinápolyból jelentik: Az olasz kormány a leghatározottabban megnyilat­kozott Törökország és szövetségesei, (Né­metország, Ausztria és Magyarország érde­kei mellett, amennyiben az olasz kormány ugy Londonban, mint Parisban kijelentette, iiogy ha a Dardanellák ellen vállalkozás tör­ténik, az esetben kilép az eddigi semleges­ségéből. AZ UNIÓ ÚJBÓL TILTAKOZIK. Stockholmból jelentik: Az Egyesült-Ál­lamoknak az angol válaszjegyzék ellen való ujabb tiltakozása küszöbön áll. A Mazuri-eset kicsiben. Konstantinápolyból jelentik: Az Urmia­tónál az oroszokat a Mazuri-tavakhoz hason­ló katasztrófa érte, persze sokkal kisebb mé­retekben. Itt huszonhárom ezer emberüket körül vették a perzsa törzsek, félkör alakban és neki szorították a tónak és mocsaraknak. Ezer kozák a tóba fulladt, az orosz ágyuk pedig megfeneklettek a mocsárban. JAPÁN NÉPE A HÁBORÚ ELLEN. A Corriere della Sera kapja a hírt To­kióbői, hogy egész Japánban meghosszabbi­tották a gyülekezési tilalmat, aminek az az oka, hogy Japánban a háborúellenes agitáció növekszik. Az első román-orosz összeütközés. Bukarestből jelentik: Az oroszok buko­vonai előnyomulása elöl a garázdálkodásuk­tól méltán félő románok Romániába mene­kültek. A menekülő, fegyvertelen polgáro­kat népjogellenesen egészen a román hatá­rig üldözték a kozákok, de a határon Stanes­cu román kapitány bátran feltartóztatta az üldözőket, akiket — miután ellenkeztek — visszavonulásra is kényszeritett. Azt hiszik, hogy az incidensnek komolyabb következ­ményei lehetnek. PÁNIK TIFLISZBEN. Bukaresti jelentés szerint Tifliszban pá­nik tört ki. A lakosság menekül, IÁZ állami vagyont már elszállították. BULGÁRIA AZ ENTENTE ELLEN. Budapestről jelentik: Szófiából táviratoz­zák: A bolgár kormány az itteni franci i és angol követeknél (tiltakozott a Dedeagacsba menő hajók átkutatása ellen, melyet az en­tente torpedónaszádjai még a bolgár vizeken is végrehajtottak. A követek sajnálkozásukat fejezték ki és megígérték, hogy az esetek nem fognak ezután ismétlődni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom