Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-12 / 11. szám

Szegted, 1915. január 12. DÉLMAGYARORSZÁG. 5 ződik, amely oly sok jó magyarnak, jó osz­tráknak és jó németnek az öníeláL'ozá-ábóI minden idők számára azt az igazságot hir­deti, hogy a magyar állam egységes szerve­zete és csonkittatlan területi egysége a mo­narchia és Közép-Európa munkás 'békéjének megrendithetetlen záloga. Ezen nagy dogma alapján a magyarság azzal a témával, hogy amikor hazáját védelmezi, egyut'al Ausztria népeinek, a monarchia nagy hivatá­sának és hü (Szövetséges társainak minden időkre szóló szolgálatot tesz, ezeknek törhe­tetlen segítsége pedig későbbi nemzedékeink­nek nemzeti történelmünk nagy kincsét hagy­ja örökül. Nem fenyeget bennünket éhínség veszedelme. (Saját tudósítónktól.) A háború az egyes országokat teljesen elszigeteli a világforga­lomtól, nincs se bevitel, se kivitel. Természe­tes, Ihogy a mezőgazdasági kiviteli országok­nak ilyenkor óriási előnyük van a beviteli or­szágok fölött. Európában öt kiviteli ország van, ugymjnt: Magyarország, Románia, Oroszország, Bulgária -és Szerbia. Európa többi országa bevitelre szorul, tehát a 'hábo­rúban álló országok közül: Németország, Tö­rökország, Anglia és Franciaország. Bennün­ket leginkább Ausztria és Németország érde­kel, mert ez a két állam az, amely a saját termelésén kivül, mint beviteli ország most úgyszólván tisztán csak Magyarországra szo­rul. Sajnos, Magyarországnak az 1914-iki -esztendőben búzában igen szűk termése Volt, amennyiben tizenkét m'llió métermázsáva! termett kevesebb, mint az előző esztendőben. Így is termett azonban harmincnégy millió métermázsa, amely az Ausztriában termett tizenhat millió métermázsával együtt teljesen elegendő a kettős monarchia * fogyasztási szükségleteinek 'fedezésére. E tekintetben te­hát nem is volna baj, de csak akkor, ha ez az ötven miii-ió métermázsa buza teljesen csak a kettős monarchiában fogyasztatnék el. Ámde nekünk búzával és liszttel -Német­oi szagot is táplálnunk kell, nem is szólva ar­ról. hogy a semleges országok közül Olasz­ország és Svájc is elég nagy mértékben veszi igénybe különösen liszttermelésünket. Igy, ha Ausztria-Magvarország és Németország ke­nyér- és lisztfogyasztás5 szükségleteit csakis tiszta búzával födözzük: akkor kétségtelen, hogy a készletek.az uj termésig nem lennének elegendők-. Azonban ugy Magyarország, mint Ausztria, valamint Németország különösen bővében vannak a tiszai búzát pótló egyéb kenyérterményeknek, már cSak azért is, mert az 1914-iki rozs- és burgonyatermés kiválóan jó volt. Rozsból ugyanis nálunk tizenöt mil­lió_ métermázsa, Ausztriában huszonöt millió métermázsa, Németországiban pedig százhu­szonöt -millió métermázsa termett. Burgo­nyatermésünk Magyarországom ötvennégy rnil.1 ió métermázsa, Ausztriában hatvan millió métermázsa, Németországban pedig ötszáz­hetven -millió métermázsa volt. Emellett szá­mításba keli vennünk, hogy Magyarország kukoricatermése ötvennégy millió métermá­zsát tett ki és ezt a nagy mennyiséget :tt azért kell számitásba vennünk, mert -bőven Pótolja azt a körülményt, hogv Ausztria és Németország nem kukoricatermelő állam. A rozsliszt magába,nvéve is elsőrangú tápláló kenyeret ad, tiszta búzával -keverve pedig kiválóan jóizii is. A burgonya-keverék "agy szurrogátuma a tiszta buzakenyérnek, j!'em is szólva arról, hogy a kukon :a-buza­hsz-t keverékből szintén jóizü kenyér készül. E hivatalos adatok alapján tehát föltét­lenül megállapítható, hogy mennyi -értéket kell tulajdonitani az antanthatalmak ama kárör­vendő híreszteléseinek, hogy Magyarországot, Ausztriát és Németországot nemsokára az éhínség veszedelme fenyegeti. Nem, ez egy­általában nem -fenyegeti a szövetséges hatal­makat. És nem -is fogja fenyegetni, mert Például liadbavomlásunk dacára Magyaror­szág ötmillió katasztrális holdon fölüli terüle­tet vetett be őszi búzával. A normálisnál tehát csak félmillió holdnál kevesebbet, de kétség­telen,, hogy a tavaszi alá ezt a fél-millió hold földet is be fogjuk vetni. MBACSAAAAAAI-CFFIBBMABSIABZBZISAAKBEIBSSUAAAAEAAAAAAXBK HÍREK 0000 Levél a szerb hadifogságból. (Saját tudósítónktól.) Viola Árpád ügy­védjelölt, a 19. honvéd gyalogezred zászlósa írja hozzátartozóiin-ak: Becemiber 7-én kaptuk a parancsot, hogy a legközelebbi magaslatra vonuljunk vissza. A visszavonulást követő golyózáporban az­után én is ,megsebesültein. A szerbek pedig már oly,.közel voltak, -hogy a menekülés le­hetetlen Volt. Fogságba kerültem. Két napig vánszorogtam, miig egy kórháziba értem. Ugyanazon a napon kocsira ültettek s egy borzaim,as utazás után, mely rettenetesen rázta egész testemet, eljutottam iMilenovácra, honnan a sebesültszállító autó Kragujevácra vitt. Hogy miért kellett visszavonulni, azt ter­mészetesen 110111 tudhatom. Csak annyit mondhatok, ho-gy derék katonáink, az élő­nyomulásnál vitézül küzdöttek s minden nél­külözést, fáradalmat is panasz nélkül, óriási lelkierővel tűrték. Csak egy kivánsá-guk volt, előre menni. Ez a liarc-i kedv -már átjárta, tes­tükéit-lelküket, ugy, Ihogy mikor parancsot kapjunk a vissza von ulásro. nem akarták el­hihrk. Visszavonulás -köziben 3-8 emberből álló csapatommal egy helységbe érk-ez-tein, ahol egyesültem századommal* Ezután a legna­gyobb ágyú tűzben marsoltunk tovább, e-gé­sfcqn este 10 óráig. Egy kis faluban töltöttük fijjt éj-szakát. Másnap már kora reggel üdvö­zölt bennünket az ellenséges tüzérség. 11 Óráig tartottuk magunkat, aztán kénytele­mek -voltunk tovább vonulni. Ez már azután égy kicsit több volt a menetelésnél, inert a /szerbek bizony sarkon követtek bennünket, j fí eg y ed óráról- negy c dórára frontot vettünk, 1 ho-gy egy kicsit távol tartsuk őket magunk­tól. Így ugráltunk egyik fedezékből a má­sikba. Délután fél 2 órakor csapatom már csak '30 főt számlált. Ekkor már a saenbek -minden oldalról özönlöttek ránk. Ekkor ért ••engem i-s a golyó. Tovább menni nem tudtam is igy fogságba jutottam. Előnyo-mulásunk alatt, mi t-isztek néha •heteken keresztül nem jutottunk -cigarettá­hoz. Nem. egyszer a fák elsárgult leveleit füstöltük. Ha nem is ízlett ugyan, de a do­hányt pótolta. Éhséget azonban ritkán szen­vedtünk. Igazán bámulatos volt, hogy min­den áldott nap a -Svarmlin-eáhan külön tisz­ti-kosztot kaptunk, minden másodnap tész­tját. Igazi jótétemény volt e-z, hogy minden­nap meleg ételhez jutottunk, különben nem bírtuk volna el az óriási strapációkat. Min­dig a szabadban háltunk, egyszer sárban, majd hóban. Örültünk, ha egy kis szalmára tettünk szert, de a legtöbbször az, se volt. Azéi l úgyis elég jól aludtunk. N-élia tüzet is lehetett gyújtani, akkor egész éjjel őriztük. Igy persze könnyebb volt elviselni a hideget. Mosakodásról szó sem lehetett, arra nem volt időnk. Hála Isten, elbírtam a nélkülözést, fára­dalmakat; most kipihenem magam. Jó ágyam, kosztom, kiszolgálásom van, sebem is gyógyulófélben, igy miattam ne aggódja­nak. Szolgáin is velem v-an, tud jól szerbül, ő -a tolmácsom. Felgyógyulásomig itt mara­dok, azután valószínűleg Nisbe szállítanak. A viszontlátásra! — A miniszterelnök a szegedi munka­párthoz. Tisza Istvánt újévi beszéde alkalmá­val a szegedi munkapárt is lelkes táviratban üdvözölte. A miniszterelnök erre a következő választ -küldte: A szives megemlékezésért hálás köszö­netet mond Tiszu István. — A Vörös-Kereszt hangversenye. Ja­nuár 18-án este 8 órakor tartja, meg a Vörös Kereszt Egyesület hangversenyét, a-melynek első szenzációjáról, Apponyi Albert gróf fel­lépéséről már íhirt adtunk. A rendezőség, a mely a Vörös Kereszt szeged-i választmányá­nak és a Délmagyarország szerkesztős-égé­nek tagjaiból alakult, most már a részletes műsort ós közzéteheti. A műsor legérdekesebb száma: Kerék jár tó Duci, a csoda gyermek he­gedűművész fellépése lesz. A budapesti la­pok legnagyobb elismeréssel és lelkendezés­sel nyilatkoztak Kerékjártó Duci legutóbbi budapesti felléptéről. Remélhetőleg a szegedi közönség, amely a jótékonycél hozta áldozat mellett pompás műsorban nyer kárpótlást, egyaránt szívesen fogadja ugy Apponyi Al­bert gróf, mint a többi szereplő fellépését. A színházi pénztárnál (kizárólag itt- történik a jegyek elárusitása), már eddig is tömeges előjegyzések történtek. A színházi pénztár kedden reggel kezdi a jegyek árusítását, a kö­vetkező helyárak mellett: zsöllye 4, I. kör­szék 3, II. körszé'k 2.40 koro-na. Földszinti és I. emeleti páholyok 15 korona, a többi helyek a régi mérsékelt áron adatnak el. A részletes műsor a következő: 1. Nyitány, előadja Fichtner Sándor vezénylésével a honvódzene­kar. 2. Apponyi Albert gróf előadása. 3. a) Hündel—Hubay: Larghetto, b) Schubert: A méh, c) Moekowszky: Gitár, előadja Kerék­jártó Duci. 4. a) Polónyi E. La mér. b) Strauss—Dienzl Blaue Donáti. Parafrázis, zongorán -előadja Dienzl Oszkár. 5. Hilbert Janka énekszáma zenekari kísérettel. A ze­nekart Miiller Mátyás vezényli. 6. a) Kerék­jártó Duci: -Bábu-bál, b) Kerékjártó Duci: Egy hős honvéd emlékezete, előadja Kerék­jártó Duci. 7. a) Dienzl Fonó dal, a) Safasate Zigeunerweis ti, előadja Kerékjártó DuJ. a kinek összes számait Dienzl Oszkár kiséri zongorán. A lend-ezőség felülfizetéseket nem fogad el. — Változás a Vörös-Keresztnél. A Vö­rös-Kereszt kath-olikus köri hteegitő kórhá­zának vezetésében változás történt, Horváth Lajosné, az egyesület alelnöknője, aki- eddig a kórházat vezette, egészség ügy-i ok-okból le­mondott a vezetésről. A vörös-kereszt a távo­zott vezetőnő helyett Ringhoffer La jósnőt, táblai tanácselnök nejét bizta meg a kórház vezetésével, helyetteséül pedig Schiffer Ala­j-osné alezredes-n-ét nevezte k-i. Mind a két úr­hölgy a Vörös-Kereszt •vizsgázott önkéntes ápolónője s a háború kitörése óta teljesíte­nek kórházi szolgálatot. Kinevezte tes ük egy­részt megérde-in-elt és méltó jutalma, működé­sűiknek, másrészt, a. kórház ügyeinek vezetése erélyes kezű vezetést kap-ott. Itt tudatjuk, hogy -felsőbb intézkedés folytán a Vörös-Ke­reszt Egylet kórházainak cime megváltozott. Az ipartestületi kórház címe: „Szegedi Vö­rös-Kereszt Egylet I. Fiókkórháza", a katho­likuíS köri kórház cime „Szegedi Vörös-Ke­reszt, Egylet IIc Fióikkóríháza." ­— A városi katonai kórház. Mint is­meretes, a közgyűlés elhatározta, hogy ezer ágyas kórházat létesít a város sebesült kato­nák számára. Hosszas tárgyalások után most a tanács ugy állapodott meg a katonai ható­sággal, hogy a rőkusi iskolában állítják tel a •kórházat, amelynek költségeihez a katonaság 100.000 koronával járul. A sebesülteket a vá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom