Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-10 / 10. szám

I DÉLMÁGYARORSSZÁG Szeged, 1915. január 10. tess-ég- és kötelességtudó, férfias, bátor és a mellett emberséges. Ezzel szerbben az orosz kíméletlen és kegyetlen, erőszakos és gyáva. Ha a magyar katonának valamire szüksége van, kér és — megfizet érte. Az orosz erőszakkal veszi el azt, ami megtetszik neki, megfizet ő is, de — ököllel, itta .az orosz egyenlő erőkkel áll szemben, sohasem mer támadni. Csak akkor merészkednek erre, ha fölényes túlsúlyban vannak. S mindezt látják a felvidéki rutének. A következtetés, amit mindebből levonnak, nem az oroszokra nézve kedvező. Átkozzák őket és azt mondják, inkább tízszer vonuljon végig falvaikon magyar katonaság, mint egyetlenegyszer is az orosz. Striegl F. József. Amerikai Ítélet Angliáról és politikájáról. Az Uniónak a háborúról és annak okairól való Ítéletében lassank'nt változás észlelhető. Olyan körökben, amelyek eddig élénken érdeklődtek és meleeen érezték Anglia iránt, a német üggyel szemben kezdik az igazságot belátni. Ma itt fekszik előttünk a Salt Laké City-ben Jim Jam Jams címen, megjelenő lap, amely Angliáról és az ő rabló politikájáról igy ir: Az amerikai népben a rokonszenv szemmel' láthatóan a németek javára jegeoesedik ki, ihatott kezdetben az amerihjaiaílc 'rokonszenvükkel teljesen az ellentáboréi voltak. Hogy miért érezzenek az amerikaiak egyáltalán barátságosan az angolok iránt, sohasem tudtuk megérteni, mert ha az európai konfliktusban az amerikai érdekekre valóbari veszély rejlik, ugy ez Angliának Japánnal való szövetségében keresendő. A „militarizmus" jelszavával Anglia s>ion volt, hogv a világ figyelmét a „British navyism" mindent elborító veszélyéről elterelje. Mint a tengeren uralkodó Anglia meghódította a fél világot. Anglia történelmének minden lapja vérrel van megírva és gazságokról és elnyomásról szól. Az angolok a zsebük megtöltésére irányuló kapzsi indokokból félretoltak mindent az utjükből: életet, szabadságot és sok más szép dolgot. Ebben a mostani konfliktusban Anglia minden törekvése arra irányul, hogy Németországot annyira meggyöngitse, hogy Anglia „a tengerek királya" cilmét vitatba atlanul megtarthassa. Miért kellene bármely amerikai polgárnak is Angliával rokonszenveznie és a jelenlegi háborúban angol győzelmet kívánni? Vájjon hi'heti-e bármely józan amerikai is, hogy Anglia az esetben, ha az Unió a jelen pillanatot versenyképes kereskedelmi flotta teremtésére kihasználná, habozna abban, hogy Japánnal való szövetségét folytassa és a sárga fickót a legelső alkalommal Amerikára uszitsa, ép ugy, mint a forradalom idején, a miikor Sam bátya még pólyás gyerek volt és a rézbőrűeket uszította ránk? Mutatott-e Anglia valaha is habozást, amikor kapzsisága, kielégítéséről volt szó? És nem szövetkezett-e most a japánokkal, hindukkal és a föld minden szennyével, hogy az ő segítségükkel a németeket, a föld legcsodálatosabb nemzetét elpusztítsa? Avagy el tudja-e bárki is önök közül valaki Oroszországot, a kancsuka suhogtatóját a szabadságnak az elnyomatás ellen fellépő védelmezőjeként elképzelni? Vájjon Anglia politikája nem mindig az elnyomás politikája volt? Emlékeznek-e önök a bur szabadságharcra, Anglia kegyetlenkedéseire Peruban és Indiában? Nem- emlékeztet-e Angliának a militarizmus elleni jelszava a „fogjátok meg a tolvajt!" kiáltásra, bogy a -saját gazságairól elterelje a figyelmet? Vájjon jegyez-e föl Angolország történele attól a naptól kezdve, hogy a brit oroszlán rabló karmait -belevájta Indiába, valamit is keresztény szellemről, szabadságról vagy jogról? Henry Georg azt irja: „India millió nyakukat sok hódító igájába hajtották, de a legborzasztóbb valamennyi között az angol uralom szétmorzsoló terhe, oly teher, mely letü szerinti értelemben milliók létéi, semmisíti meg. Angliai a háború okozója, a testet öltő t kapzsiság. Az ő tengeri uralma a szabadság tulajdonképpeni veszed-elmle és ezt meg kell törni, mert előbb tartós béke lehetetlen. Mit tartson Amerika Németországtól vagy a német militarizmustól, ha ilyen egyáltalán létezik? Amerikai rokonszenv Anglia iránt érthetetlen. A mi polgárháborúnk alatt Anglia miniszterelnöke nyíltan kijelentette, hogy az amerikai nemzet feloszlása kereskedelmi előnyeket hozna Angliának. Amerikában természetesen, vannak emberek, akik Angliával rokonszenveznek. Ezek azonban jobbára angol alattvalók, akik azért jönnek ide, hogy exisz-tenciát teremtsenek maguknak, vagv a gyorsan meggazdagodott nullákhoz tartoznak, akik megkiisérelték, hogy helyet alkudjanak ki maguknak az angol arisztokráciában. Az angol akcentust gyakorolják és azon vannak, hogy mindenben az angol lordot majmolják. Ha van elegendő pénzük, akkor megbiznak valakit azzal, 'hogy valahol kiásson -e-gy régi családfát, feleségeiket pedig Angliában babáztatják le, ihogy fiaik angol alattvalókként jöjjenek a világra. Az angol mindig megmarad angolnak. Az orosz, a belga, a norvég és svéd, az osztrák, a dán, a holland és német mind jó amerikai polgárrá tesz. ük készek az amerikai zászlóért harcolni is és életüket fogadott hazájukért kockára vetni. Az angol azonban megmarad angolnak és ritkán található olyan, aki nem henceg vel-e. Minden, amit Amerika 'kiváin: béke, kereskedelem és becsületes barátság minden nemzettel; amit pedig Anglia akar: a 'Világkereskedelemben val. egyeduralom. E céljának az eléréseért nem retten vissza a vadakkal, a négerekkel, a sárgákkal és rézbőrűekkel való szövetségtől sem. m sa m ta IRSHHRNIMIIII BBBBSIFILHH H FFL SSLYL • FFL _ H ' • i egy elegáns, 3 szobás modern lakás *m az összes mellékhelyisé- mm gekkeh — Cím: Somogyi a® utca 14. Megtekinthető : délután 2—4-ág. H R R HJS B I 38.JR 88 ja m 8» U3 • A m m ai ingyen SN®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®® S [IÍJ IGAZGATÓ: [£] VAS SÁNDOR KORZO ___ (* Telefon: 11 -85. Vasárnap ® a ® a A népfölkelő Aktuális színmű 4 felvonásban... Irta: Pintér Imre. ® A főszerepeket Pintér Imre, ParSaghy Kornélia és Désy Alfréd stb. W színművészek játszák. — A film keretében benne van AUGUSZTA főherceg asszony, amint egyik fővárosi kórházban a sebesült katonák g között ajándékokat oszt ki. ® GT a S ® LE ISI" ® ® A JÜ A a A A ® ® ® @ I. 1. A főparancsnokság rendeletére a Berlinben tartózkodó összes sebesült katonatisztek a fegyvertárban gyülekeznek. 2. Neubabelsberg. Uj csapatok felruházása a vörös kereszt részére. 3. Strassburg. Egy gépfegyvercsapat kivonulása. 4. A keleti csatatérről. 5. Egy orosz kém letartóztatása. 6. Lodz körüli harcokban ejtett orosz foglyok. 7. Zsákmányolt orosz lövegek és gépfegyver részek. 8. Vásárcsarnok Kutno-ban. 9. Német csapatok átvonulása egy lengyel városon. 10 Honvédek diszitik elesett bajtársaik sírját. 11. Wien. Az I-ső sz. honvédgyalogezred póttartalékos zászlóaljának elindulása a harctérre. 12. Az Ekkó-hét képesrejtvénye. II. 1. Harcba fejlődő ezred. Háltérben a parancsnok és a vezérkar nézik a felfejlődést. 2. Tüzérségünk sortüzel az ellenségre. 3. Orosz foglyok Papházán. 4. Összetörött orosz fegyverek Alsó Almádon. 5. Nagy Endre, a kiváló' magyar iró, aki önként állf be katonának, a harctéren. 6. Báró Bothmer tábornok hadosztályparancsnok tanácskozik vezérkarával. 00 a ® a A A [I A A Valamin! a teljesen uj kisérő műsor. |j Előadások délután 2 órától éjjel 12 óráig folytatólag. H Rendes helyárak. ^ ® ® SH® ® ® ® ®® ®®® ® ®® ® a ® ® a® ® ® ©s ® a® ai® ® ®® a Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN Fűszerkereskedésben m MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN SZT. ISTVÁ ÓVAKODJÉK Csemegeüzletben fSUplamaiátaSÖPt. 3Z UTÁNZATOKTÓL II . WMIRIBWIIIIIJHIM I!