Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-06 / 6. szám

Szeged, 1915. január 6. DÉLMAG Y ARORSZÁG 5 HÍREK A magyart csendőr dicsérete. Útban FenyvesvöSgy körül. „Vándor ne bántsd, maradjon az utókornak." Aki még nem járt háborús területen, annak fogalma sem lehet az ágyú-lövésektől és a nehéz, trénszekerek _ tízezreitől földúlt országutak állapotáról. És az ungmenti utat a tíznapos esőzés folytán most negyedméteres sár is födi, szétterülő, puha sár. A sár e végtelen és rejtelmes tengerének vágtunk neki az ereszkedő homály ködében, miután meggyőződtünk róla, hogy Csontosról fölfelé nem megy vonat. Tizennyolc kilométeres ut állott előttünk, melyet a községükbe visszatérő csendőrök társaságában meg keltett tennünk, hogy eljussunk az orosz uralom alól csak az imént felszabadult Fenyvesvölgyre. A téli est korai sötétsége mind átláthatatlanabb, mind súlyosabb tömegében terült ránk — és még vagy tizenöt kilométeres mt állott előttünk. A hegyek, melyek az Ung völgyét beszegik, -egyre közelebb jöttek hozzánk megvillanó hősapkáikkal és néha ugy tetszett, hogy egy ör-eg hegynek megmozdul a feje és álmosan felénk bólint. Már a folyót is alig látjuk és a hold szürkülő kék világot hintve még egyre küzködik a vastag hófélhckkel. Telettünk gonosz, fekete madarak csapa: ja: szállnak el. — Soha ennyi kánya nem járt erre, — mondja az egyik csendőr. Ez mind északról jön. A határmenti magyar csendőr -dicséretével most tele van az egész Kárpátok-altja. Gyönyörű emberek, válogatott előkelősége minden íegvveres -embernek. Példátlanul bátrak, de e mellett megfontoltak és önállók, küknek csapatszolgálatra beosztva feleannyi hasznát sem vennék, mint veszik igy, hogy mindegyik a maga feje után jár, napszámra bújja a rengő,egeket és szakadékokat s a legkitűnőbb felvilágosításokat küldi az ellenség mozdulatairól. Ezek a mi csendöreirlk most négy napon át szakadatlanul szolgálatban voltak, szeijihunyvást sem aludtak, de azért nyoma sincs rajtuk a kimerültségnek. Azzal a vig kedvvei, mely a törekvő embert jellemzi, ha a maga szakmájáról beszélhet, mondják cl csodálatos kalandjaikat, mint lőtték és vágták keresztül magukat százszor is az ellenség őrség vonalán, az erdőbe elbújva tizen, mint szalasztották meg sürü tüzeléssel a völgyön átvonuló orosz ..századot, mint kezdtek 'nyílt harcba, mindegyik önállóan, legjobb belátása szerint a' ellenséggel. Elbeszélésük lebilincselően szines és tökéletes. Minden ujabb hegyhátnál a legapróbb részletéig elmondják az itt lefolyt harcok történetét, megmutatják, ihol állott az orosz tüzérüteg, gyalogság s hol a miénk. Amott, hol az Ung ketté vágia a hegy láncát, tiz nap'g állottak ágyúink és pusztították a hígyen tul levő ellenséget. Az oroszok ágv.ui mind erre küldték golyóikat, de azok egy ke sem talált, mert közbül emelkedő hegynyereg felfogta és félrecsapta a mi ágyúink dörgésének hangját és igy a visszhang félrevezette az ellenséget, mely sehogy se tudott ráakadni az ágyuk helyére, A csendőrőrmester átvág -egv rétnek, egy kicsiny -domb mellett megáll és gyújtót gyújt. A dombnak sirformája van. de nem földből hányták, hanem sok száz kilőtt srapnel! hüvelyből emelték. A sir fejénél kereszt, rajta orosz sapka. A sir fölirata: — Emelte az —. tüzérezred — százada. Vándor ne bántsd, maradjon az utókornak, — céltalan orosz lövések haragos sírja. ez. • Erre a pontra hullott az ellenségnek sok ezer lövése, mikor az ágyút kereste, anélkül, hogy egyetlen emberünkben iis kárt tehetett volna. De aztán komolyabbra fordult hangon egyéb sírok fölirását is elolvasta az őrmester a gyújtó fölvillanó fény-énéi. Orosz katonák és magyar honvédek frissen hantolt sírjai ezek. A Ihold már lebirtá a fe'hők függönyét és a kékes homály ragyogó pompájában úszik az egész völgykatlan. Mélázásunkból hirtelen felrettenünk a siro-k mellett. Megindult a havazás. Mire -elérünk az ötödik sírhoz, azon már a frissen esett hónak szűzi rétege szikrázik a hold fényében. — Gyönyörű napok voltaik, — mondja az egyik csendőr. Itt körülkörül, ameddig csak a szem ellát és föl egészen Galíciáig, orosz ezredekkel és magyar honvédekkel volt megrakva minden hegyhát, a hegységnek minden nyerge, csúcsa. És amint a sötétség beálltával szűnni kezdett a harc, egyszerre száz meg száz ponton gyúlt föl fölöttünk a tábori tiiz, nékünk, kik itt alant.jártunk, olyan volt, mintha tűzbe borult volna az ég. A lobogó tűznek ebben a gyűrűjében volt napokon át Fenyvesvölgy, a lakosság otthonmaradt része nyugodtan végezte dolgát, miközben feje fölött az ágyulövéseknek szapora raja szántott keresztül. -Mig lassú baktatásunk közben, megbotolva elhányt orosz fegyverekben, .srapnellihüvelyekben, a konzervskatulyák egész dombjain. beszélt a csendőr, 'mellettünk, lenn a folyó partján, vizm-osásokon, szakadékokban és a fenyőerdők peremén megrogyott, sötét alakok lopóztak előre. A fenyvesvölgyi ruthén parasztok, kik tépett ruhában, minden batyu is egy darab kenyér nélkül most mennek vissza kipusztult falujukba. — És az volt csak az igazi, — folytatja a csendőr — ha rohamra mentek a rnietek. December 23-án rendelték el az általános rohamot és ekkor húszezer fiatal honvédunk vágott neki az ágyuk szakadatlan dörgése közben. valamennyi hegyoldalnak, valamennyi vízmosásnak, szakadéknak, fenyőrengetegnek. Éljenzett, hurrázott valamennyi, — ez pedig nagyon visszhangos vidék és ugy tetszett, mintha megindultak volna a hegyek és az erdők is, bog harsogó éT'enzéssel szintéi rohamra menjenek a mi honvédetekkel. Láttuk, mint kúsznak egyre föliebb a mieink, itt visszahanyatlik egy soruk a felülről jövő p.uskatüz gyilkos esőjében, de már is másik csapat töri át magát az erdőn, a vízmosáson, verekszik a szuronnyal, a puska;usával és nem egyszer irtózatos dühében a puszta két kezével is. Pokol volt ez a völgy katlan, de mire ) az -este leszálltával fáradtan elhallgatott az ágyú dörgése, a miénk volt valamennyi hegycsúcs és velük Fenyvesvölgye is. A pápa döntő eseményt vár. Róma, január 5. A Vatikánban azt beszélik a Giornale d'ItaEa közlése szerint, hogy a pápa valamely nagyobb, döntő eseményt abar bevárni s azután béhé ajánlatokat fog tenni a hadviselő államok uralkodóinak. Fel fogja kérni őket, hogy közöljék azokat a feltételeket; amelyeknek alapján -hajlandók a békéről tárgyalni. A Frankfurter Zeitung jelenti Rómából: A Ion-doni Daily Chronicle az évforduló alkalmából nyilatkozatért (fordult a pápához. A szentatya Gaispari kardinális államtitkár utján válaszolt. Kijelenti, hogy miután a háborút megállitani nem tudta, mindent elkövet arra nézve, hogy annak -a szegény foglyokra és vigasztalan családja-ikra való fájdalmas következményeit enyhítse, A hűd-viselő államok kormányait felszólitotta, ho-gy vessenek véget és kéri valamennyi ország sajtóját, hogy éhben a békemunkájában minden erejükkel álljanak mellé. »B!tWBBB»«Ga«9BDHHaSSSBaBBBBBBB!aaíaH*HBBaBKBSIia!3JCI3BBaF Adakozzunk a Vörös Kereszt Egyesületnek ! Segítsük a hadbavonultak csa'ádjjaii és az elesettek hozzátartozóit! 0000 Szegéűv pilóta bajtárs... -Megemlékeztünk annak iid-e-jón Feszi Béla pilóta,hadnagy dicső 'haláláról. Egyik nehéz, veszedelmes (felderítő útijában lezuhant és szörnyethalt. Barátai és 'bajtársai, akik eigy-ik legkedves-ebb emberüket siratják benne, karácsony napján -gyönyörű emlékezéssel adóztak Feszi Bélána-k. A przemyali Tábori Ujsáp-ban szép és lendületes cikkben rögzítették meg a kitűnő -pilóta egyéniségének képét s a megható áráéból mi .is idézzük a következő sorokat: Szegény pilóta bajtárs! •A mennyboltoz-atos egek iéghulláímait szelted át nemrég gépeddel, amikor -egy sötét nap reggelén szárnyaszegetten hullottál alá a magasból, Ihogy az anyaifökl sár-oe rögén tapasztald ki a sors -mostobaságát. Téged, kit annyit csodáltunk ott fenn a magasban, amint bátor sasként szelted a levegőt és hoztad le azután -a (híreket, gyászba borult szívvel, könnyező szemmel láttunk viszont november 25-én, amikor a gyarló gép szárnya felmondotta a szolgálatot és te menthetetlenül buktál alá, hogy többé föl se emelkedhessél. Fájt ez nekünk nagyon. Hisz t-e 'bátor voltál és igaz, hü barát éslelkes katona, ki a legnehezebb szolgálatot vetted vállaidra, hogy a -föld biztos rögéről fölemelkedve szemlélődj s földerítő (híreket hozz küzdő csapatainknak. T • méltóan töltötted be hivatásodat! Porhüvelyed lehullott, de -szellemed Fhönix-inadárként támad föl hamvaidhói és őrző angyalként -virraszt (fölöttünk és pilótatársaiid fölött. Tüzérnek készültél, de te magasabbra -vágytál. Lelopni akartad az egek s-ujtó villámaia, ho-gy azokat zúdítsd alá a zsarnok ellenség gyülevész tömegére. Ma szinte lázongva kérdezzük tőled sors, miért raboltad el tőlünk Feszi Bélát, a huszonhat éves, hamv-asarcu -ifj-ut, ki rokonérzésünket körünkben való első megjelenés? óta folyvást birt-a. A te ha-llgatag ajkaid n-eim fecsegett s-cba és távolba néző szemeid sugara nem a földi hiúságokat kereste. Most örökre elnémultál! Búcsúztatlak hazád szent bérceitől, alhová haló poraidban is megtértél, hogy ott is hü -maradj hozzá, búcsúztatlak tiei'd-től, -kik könnyes szemmel kisérték utolsó utadon és végül búcsúztatlak pilótatársaidtól, kik szivük szerető rejtekébe zárva őrzik emlékedét. Eperjesen temették el. Áldva boruljon poraidra az anyaföld, melynek büszkén voltál hü fia. — Vízkereszt. Szerdán, Vízkeresztkor veszi kezdetét a farsang, amely ezúttal február 174-kéig, vagyis -negyvenkét napig fog tartani. Természetesen az idén szó sem lehet arról, hogy nagy költségekkel járó bálokat rendezzenek ós hogy vidám céeóktól Legyen bar gos az ország. Azok az urak ugyanis, akik táncolni szoktak, ez idő szerint a csatatereken, a lövészárkokban foglalkoznak a muszkákkal, azok a kisasszonyok pedig, akik bálkirálynőkként szerepelnek, a katonáknak kötnek meleg rufeanemüeket vagy a jótékony intézetek szolgálatában állanak, a sebesültek ápolásával is foglalkozva. Nálunk is, akár Ausztriában avagy Németországban, szünetelni fognák a nagyobb táncmulatságok és azokat az izlés-e-s emberek még jótékonycélra való tekintetből is óvakodni fognak megtartani. De h-a itt-ott mégis kitör a vígság és r, táncolni vágyás a fiatalokból, a keret csakis kisebb házi mulatság lehet, igen gyér .szómmal és a nyilvánosság kizárásával. Mivel pedig a legtöbb családinak küzd valakije a ha-