Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-06 / 6. szám

Szeged, 1915. január 6. DÉLMAG Y A RORSZAG 3 A Délmagyarorszáq kiküldött munkatársától. Bécs (—), Magyarországon kívül talán a lengyel fölid az, amely az -európai országok közül a legtöbb vihart látta. De sohasem áztatta a lengyel földet -annyi vér, mint a most d-uló háborúban. Elképzelni -is nehéz, imil lesz, il­letve ml minden. nem lesz a háború lezajlása után © szerencsétlen darab földön. Mezőin egy ideig .még" fii som fog nőni, városai és falvai fel-gyujtva, lakosai szétszórva Ausztria és (Magyarország minden vidékén. Az ő sor­súik bizonyára -a tegsanyaruíbb, .a szánalomra a .legméltóbb, mert hazá-tlansá-g és- mnesetlen­ség, éhség és mindenféle nyomorúság már hónapok ót-a az ő osztályrészük. Magában Bécsben mintegy 200.000 len­gyel menekült él. [Most e lengyel ímenékültek életétől ós sorsától eltekintve — mert erről külön cikkben óhajtok beszámolni —• -tisztán e ak politikai szempontból .akarom a lengyel­ség helyzetét -ismertetni, ugy, amint azt egy előkelő -lengyel, -szintén menekült földbirto­kostól, név szerint Tecdorowicz Bromiiszlávtól, a lemibergd püspök öccsétől Bécsiben hallot­tam. Megjegyzem még, hogy a püspök -Lem­bergben. maradt ós -most orosz uralom alatt ©L A len-gyelék tulvérmes reményekkel szer­vezkedtek a háború kezdetén. Ők Lengyel­ország 'felszabadításáért akartak harcolni, teljesen megfeledkezve arról, -hogy nem há­ború -köziben intéződnek el, ba-n-em -a béke­kötés idején vagy után rendezhetők csak az ilyen, életbevágó kérdéseik. (Ebiből sok félre­értés támadt kezdetben, mig végre jobb 'belá­tásra jutottak s- mint a kárpáti harcokban láttuk, épp ,a len-gyei légionáriusok voltak azok, akik igazi, (hősi -elszántsággal küzdöt­tek és vitézségben a magyarokkal -vetél­kedtek. Ámde a-z orosz diplomácia s-em aludt. Az oroszországi lengyeleket egyrészt érzelmi vi­lágukban közelitette meg, más-részt létkérdé­seikben, -fogta, m-eig őket. A lengyelek nemzeti hiúságának -azzal hízelgett, hogy az orosz cár tényleg megkoronáztatta magát a mostani háború folyamán Lengyelország királyává. Amii pedig az exisztenciális (kérdéseket illeti, az oroszok ráijesztettek a lengyelekre azzal, hogy -a lengyel ipar és kereskedelem Örosz-Lengyelországnak Németországba, és Ausztria-Magyarországiba való bekebelezése -esetén a két, -illetve három ország s-okkal fej­lettebb ipara és kereskedelme mellett teljesen jelentéktelenné válna, sőt egészen megsem­misülne az ezen országokkal való vám-egy­ség-ben. Ellenben Ura a győzetem -Oroszországé lesz, a (három részre szaggatott Lengyelor­szág egy s-zéleskörü autonómiával felruhá­zott egységgé 1-e-siz, ipara és kereskedelme pe­dig belátható időkig vetélytárs nélkül marad Oroszországban, mert aimi -ipar Oroszország­ban van, az (főleg -lengyel ipar. Ennék a kettős irányú orosz mülke-dé-sne-k az eredménye, lliogy Oroszországban -is ala­kultak lengyel légiók — ellenünk. Teoúoro­tvicz, aki mindezeket -elbeszélte nékem, szo­morúan sóhaj-tett s igy szólt: — Ugy tudom, a, magyarok mindig a tu­ráni átokról beszélnek. -Nohát mi sebben is testvérek vagyunk, mert most iime, lengyelek küzdenek lengyelek ellen e- — önként, mint, legionári-uso-k. Belső egyenetlenség tette tönkre Lengyel-országot s -most megint a nemzeti egyetértés hiánya áll -boldogulásunk útjában. Mennyire hiteles a lengyelek ügyének ez az előadása, hiv-atkozom a Berliner Tageblatt december 30-iki számára, amely orosz újsá­gokból szemelvényeket közöl. Ezekből kitű­nik, hogy az orosz duma lengyel képviselői, szám szerint huszonnyolcan, Lengyel nem­zeti komitét alakitottak, amely a-z orosz ha­talmi körök támogatásával kiterjesztette mű­ködési körét Galíciára és részben- Bukovi­nára is. Az összes varsói lapok hozták ennek a komit énak a Fel hívását, mely az összes len­gyelséghez, mé-g Pozen len-gyeleihez is szól és amelyben a komité tagjai az orosz Ígére­tekre támaszkodva a fent kifejtették szerint délibábos' ábrán-dkópet festenek lengyel vé­reik elé. Striegl F. József. Harcok DurazzófeaR. Róma, január 5. A Stefani-ügynökség jelenti Durazzóból tegnap reggel nyolc órai kelettel: A lázadók tegnapra a muzulmán ko­mité által aláirt levélben követelték a szerb és a francia követ kiadását. Déliben ifélegykor megkezdték a támadást a város ellen. Esszad pasa közölte az olasz követséggel, hogy nagy veszély -fenyegeti a várost és mir-d.n lehet­séges segítséget kért. A követ értesítette a -kikötő-ben horgonyzó -hadihajókat és éjjel fél­háromkor a Misurata és Sardegna hadihajók a város védelmére néhány ágyúlövést tettek, amivel elérték azt, hogy a lázadók t-üzelése megszűnt. Az -olasz kolónia, az -olasz, Lancia és szerb követség személyzetiével együtt az olasz (hadihajók fedélzetére ment. Az olaszok Albániában. Róma, január 5. Beltolo volt i-lasz tXen­gerész-eti miniszter -egy hirlapiró -előtt tett nyilatkozatában kijelentette, hogy Olaszor­szágnak a jelenlegi viszonyok között nem szabadna mélyebben belenyúlni a,z albán -vi­szony-okba. Ha. ezt megícs-elekedné, esetleg annak a veszélynek tenné ki magát, hogy el­vonná az ország figyelmét a-z elsőrangú és fontos -feladatoktól. Meg kell tehát, .eléged­nünk -azzal, Ihc-gy Val-on,álban -isimét renides 'vi­szonyokat teremtettünk, azt -fenn is kell tar­tanunk, de tovább neim mehetünk. A mi cé­lunk -csak a-z lehet, Ihogy megakadályozzuk, hogy egy más tengeri hatalom Albániában megtel-epedhessék és flottája rós-záre bázist teremtsen a mi brindisái bázisunk hátrá­nyára. Az aSbáíBuk fámadják a monfe­reeg^éi határőrséget. Durazzó, január 5. December 31-én nagy­számú katolikus albán lépte át a montenegrói határt, és támadta -meg a had-iáll-apot alkal­mával nagyon megerősitétti -montenegrói ha­tárőrséget. -Az albánoknak kiVáló fegyvereik vannak és különben is jól vannak fölszerel­ve. Igen élénk ütközetre került a sor. A mon­te-negró-iak ugyan -visszaszóritolták az -albá­nokat, .de 19 halottjuk és 10 sebesültjük volt. yföa! ózzunk az ingyentejre! Alighanem további véres események készül­nek az lalbáin-montenegrói határon. ANGOL-OROSZ JEGYZÉK PERZSIÁNAK. Bécs, január 5. A kopenhágai Tidendé­nsk táviratozzák Pétervárról: A teheráni an­gol követ a perzsa kormánynak határidőhöz kötött jegyzéket nyújtott át, mélyben Orosz­ország és Anglia együttesen felszólítja a perzsa kormányt, hogy haladéktalanul ren­delje vissza azokat a fegyveres perzsa tör­zseket, amelyek a török -hadseregben az oroszok ellen harcolnak. Az Síidos csapatokat ss hozzák. Kairóból táviratozza a Giornale d'Italia tudósítója: Az angol katonai hatóságok az Egyiptom felé útban levő indiai -csapatokat a leggyorsabban Franciaország felé irányitot­tá'k. Ennek az az oka, hogy az angolok -nem bíznak a -mohamedán indus-okban, akik nyíl­tan hirdetik, hogy nem 'harcolnak hitsorsosaik ellen. Berlinből jelentik: Amsterdamból jelen t-k, -hogy Skóciában az ottani munkásság köré­ben nem valami nagy a háború iránt a lel­kesedés. A legutóbbi vasárnap Glasgowiban a független munkáspárt -skót bizottsága ren­des évi gyűlést tartott James Maxton és Keir Hardie' elnöklete alatt. A gyűlésen határozati javaslatot fogadtak el, ímely felszólítja a munkáspártiakat, hogy a kormány so. ozási akcióját ne támogassák. Keir Hardie csak de­tektívek jelenlétében és az ujságirc-k kizárá­sával beszélhetett és ezért beszédéből semmi sem jelent meg ü lapokban. Kicserélik a harcképtelen fog­lyokat. Róma, január 5. A Giornale -d'Italia je­lenti: Ausztria-Magyarországtól, Német-or­szágtól és Törökországtól, valamint Angliától, Oroszországtól, Montenegrótól és Szerbiától kedvező válasz érkezett a szentszékihez a pá­pának a harcképtelen foglyok kicserélésére vonatkozó kezdeményezésére. Ma délelőtt Franciaország is közölte Belgium: -képviselőije utján félhivatalosan a hozzájárulását. Igy már csak a -hivatalos közlés van hátra. Francia­ország, hir szerint Amette bíborost, vagy Bel­gium szentszéki követét, vagy pedig Barrere nagykövetet fogja ennek megtételére felkér­ni. Franciaország hivatalos válaszát ma -estié­re várják. AZ ANGOL SORHAJÓ PUSZTULÁSA. London, január 5. A Formidable elsüly-e­déséről egy megmenlett -matróz a következő részleteket közli: — Legnagyotbrészt már nyugovóra tér­tünk, amikor a robbanás történt. Mihelyt a kapitány észrevette, hogy -komoly dologról van szó, parancsot adott, ihogy bocsássák le a csónakokat. Ez azonban csak a jobboldalon sikerült, mert a hajó jobbra dőlt. Amikor a megmentettek elhagyták a hajót, látták, 'hogy, még sokan a fedélzeten maradtak. Ezeknek legnagyobb része pipázott vagy -cigarettá­zott. A kapitány kutyájával a parancsnoki hí­don állott és cigarettázott. Utolsó szavai -ezc-k voltak: Emberek, viselkedjetek vitézül. Minden rendben van. Mutassátok meg, hogy britek vagytok. Az elbeszélő matróz teljesen kábult vol , amikor kimentették a vízből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom