Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-03 / 3. szám

Szeged, 1915. január 3. DÉLMAG Y AROESZAG Szeged szab. kir. város adóhivatalától. 1—1915. adóhiv. szám. Felhívás. Szeged szab. kir. város adóhivatala felhívja mindazokat, kik az ebtartási szabályrendelet 1. §-ában megállapított körtöltésen belőli és az egész újszeged! területen egy vagy több kutyát akár szabadon, akár pedig megkötve, vagy folyton zárt helyen tartanak, miszerint kutyáikat az 1915. évre leendő megadóztatás végett az idézett szabályrendelet 2. t-a értelmében 1915. évi január 1-től január 15-ig bezárólag a városi adóhivatalnál bejelenteni s a szabályrendelet 4. t-ában megállapított osztályzatok szerint, az 1915. évre esedékes ebadót a városi adópénztárnál a fenti határidőig befizetni annyival is inkább el ne mulasszák, mert akirezen kötelezettségének eleget nem tesz, az érintett ebtartási szabályrendelet 10. §-a értelmében, az ebadónak háromszoros összeget tartoznak megfizetni, s ezen felül mint kihágást elkövető a 33. §-a alapján még külön is megbüntettetni fog. Aki pedig az év folyamán jut eb birtokába, vagy évközben jön. a városba, köteles ugyancsak a 10. §-ban körülirt következmények terhe alatt adóztatás végett: az eb birtokába vételét, illetve a városba jövetelt követő nyolc nap alatt a városi adóhivatalnál jelentkezni, s az adót befizetni, A bejelentés elmulasztása miatt az ebtulajdonoson kivül a háztulajdonos is felelős. Végül megjegyeztetek, miszerint az érvényben fennálló ebtartási szabályrendelet 4. Va értelmében, az I. osztályzat szerint, a Tisza Lajos-kőrúton belli] eső városrészben lakó ébtulaj donosok által minden eb után évi 4 korona, a II. osztályzat szerint, a Tisza Lajoskörut és a 'Nagy-körutak közé eső városrészben lakók által minden eb után évi 3 korona és a III. osztályzat szerint a Nagy-körutak és a körtöltés' közötti városi belterületen, valamint Újszeged egész külterületén lakók által minden eb után évi 2 korona ehadó fizetendő. Szeged, 1914. évi december hó 31-én. A városi adóhivatal. Versenyáruház Főüzlet: Református palota. Fióküzlet. Kossuth Lajos-sugárut 1. Alkalmi vételek! 140 széles cosztüm szövetek . . . . K 2-tö! 8 K-ig 80 széles finom pa rgetek . 68 fillértől 80 fillérig Lepedő és fehérnemű vászon . . K 13-tól K 24-ig Divat bársonyok K 1*90 Pargett és flanel pongyolák K Cloth alsó szoknyák K 1'90 Pargett és flanel női blúzok K 3'— Parget leányruhák KI -SO-től K 3-ig Női kötények K 1 "50-től K1 "90-ig Trico alsó ingek, nadrágok, szveterek, érmelegitök, hósapkák, keztyük, harisnyák, férfi és női divatcikkek meglepő olcsó árakon lesznek ársisifva ! ! ! 53.680/1914. II. szám. Hirdetmény L?JI®J Az összes harcterek legjobb és legáttekinthetőbb térképei legolcsóbb áron Várnay L könyvkereskedésében (Kárász-utca 9.) a föld- és házbirtok után járó álta'láncs jövedelmi pótadónál számításiba veendő kamatterhek bevallása tárgyában. Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő: a) a földbirtokra, a házbéradó alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak 30 százaléka; b) a házesztályadó alá eső iházbirtokra a folyó évre kivetett állami egyenes adónak 40 százaléka-; c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- és házbirtoknál 20 százalék azon összeg után, mely az illető föld- vagy házbirtokra állami adó eimén a folyó évre kivettetett volna, ha a föld- vagy házbirtok adómentes nem lett volna, A kölcsönnel terhelt ház- és földtulajdonosoknak az 1883 : XLVI. t.-c. 13. §-a által az a kedvezmény adatott, hogy 1. a föld- és házibirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző óv végéig tényleg le nem rovott tőkemaradók egy évii kamatainak 10 százaléka: feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve; 2. hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettői felvett ós bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az összeg, mely a Kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik; ha a kööe&ön törlesztése nem az év első napján, hanem évköziben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető szárnitásba az adóköteles jövedelem megá 1 la pi t ás á n ál. A telekkünyvi'Ieg békebelezett közadók és kincstári bérhátralékók után járó kamatok nem képezik a levonás tárgyát (1883. XLVI. t.-c. 16. i) Az 1. alatti bekezdésben foglalt intézkeből világosan kitűnik, hogy a levonás alapjául szolgál az az évi kamatösszeg, mely az adóévet megelőző év végén ifenmuradt tőkemaradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1914. évi január hónapban 100.000 koronát vett fel magánhitelezőnél s ebből ugyanazon évi december 15-ig 60.000 koronát visszafizetett, a levonás aliapjául az 1915. évre az 1914. évi december hó végén fen maradt 40.000 korona tökeinaradék évi kamatjának 10 százaléka veendő. Ez az eljárás azonban csupán az 1. alatti bekezdésben emiitett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől a jelzálogán tézet tői felvett törlesztési kölcsönök a 2. alatti bekezdésben megkülönböztetnek. Ezekre az utóbb emiitett törlesztésen kölcsönökre nézve ugyanis az általános jövedelmi pótadó kiszámításánál: aa) bizonyos évek alatt töri!esztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik; bb) a kölcsön után nem a megelőző, hanem a folyó évre .járó kamatnak százaléka veendő tekintetbe s igy a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, mellyek az adóév folyamán keletkeztek, (1891 : 41,187. pénzügyminiszteri rendelet, 1891:13. P. K.) Itt meg jegyeztetik, hogy az általános jövedelmi pótadónál számit ás ba veendő kanuit alatt értendő az az összeg, mely az eredetileg kölcsönvett tőkeösszeg után a pénzintézet által kiálliott kötvényben megbatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik; ellenben az évi törlesztési összegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költs égek r« fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megá! la pá tásán ál levonás alapjául nem vehető. (1893 : 28058. pénzügymin. rend. 1893 :13. P. K.) A vallomás az adóév január 1—30-dika közötti időben adandó be a közsági elöljáróságnál (városi adóhivatalnál.) (E batáridő lejárta után és jelesül az 1915. évi október 15-éig érkező kamatteher vallomások az 1897. március 23-án kelt és a „Pénzügyi Közlöny" 10. számában megjelent 21,275. számú rendelet szerint már csak igazolási kérvény utján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hitelt érdemlő,leg igazoltatik, hogy e késedelem elhárithatlan akadály miatt történt. lA benyújtott vallomásról elismervény adatilk, mely a vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál. Kivételt képeznek a 2. pont alatt emlitett esetek, mert azok az adózók, akik a kölcsönkamatokra vonatkozó vallomások benyújtására kitűzött batáridő lötelte után valamely pénzintézetnél teleikkönyvi bekebelezés mellett törlesztéses járadékkölcsönt vesznek föl, jogositvák a felvett kölcsönnek telekkönyvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés megtörténtét követő 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapján, a rájok az ez adósság felvétele előtt kivétett általános: jövedelmi pótadó mérvének helyesbítését az illetékes kir. pénzügyigazgatóságtól kérni. (Mindazok az adózók, kik az államkincstár megkárosítására irányzott szándékból az általános jövedelmi pótadónak jogosulatlan apasztása céljából telekkönyvileg be nem kebelezett, neui létező vagy a létezőnél nagyobb összegű adósságot avagy a ténylegesnél magasabb kamatlábakat vallanak 'be, az 1909. évi XI. t.-c. 93. 1903. 50.000. sz. biiv. összeállítás 201.) §-a értelmében büntetendő jövedéki kihágást követnek el. Kelt Szeged, 1915. évi január hó. A m. kir. pénzügy igazgatóság. ruhát, felöltőt, Káplánt olcsón, készpénzért akar wásároln , KERESSE FÖL ABONYI MIHÁLY r r Ü RUHAÁRUHÁZÁT ü Szegeden. SZÉCHENYI-TER 2. SZ.