Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-31 / 28. szám

I CLÖMZETÉSI Ál SZEGEDEN ígfes ént. K 2*— félévre . . K K <Sr— OGRPFEÉSXPRAK t— ELŐFIZETÉSI AR VIDÉKEN ettméwn . K »-- féléére . . K14.ne«yedéerc K T— egy hónapra K 2-46 Kliélülfital Káráiz-ntea Telefonszám: 81. Eiyw szám ára 14 BU4r. Szeged, 1915. IV. évfolyam 28. szám. Vasárnap, január 3! Lázár György. | (Saját tudósítónktól.) Lázár György dr. polgármester szombaton este nyolc órakor meghalt. Halálával Szeged újjáépítésének uj, lervelgetésekben pompás, alkotásokban gazdaz korszaka után tesz zárókövet a sors, a mely a nagy podeszta elmúlásával a város jövőjéről szőtt sok és nagy, teljesen egyéni és sajátos álmot von el a realizálás tehetőségétől. Yúob mint három évtizeden át állott Lázár a közügyek szolgálatában. Mint ügyvéd kezdi mindig emelkedő karriérjét, a város szolgálatába mint tiszti főügyész lép, rövidcsen tanácsos és polgármester-helyettes, majd országgyűlési képviselő és 1904. április 27-én polgármester lesz. Népszerűsége és tekintélye akkor már oly nagy, hogy az országgyűlési képviselő politikailag és társadalmilag is diszes pozíciójából azért hívják meg a város első tisztviselőiének nagy állásába, hogy a bürokratizmusa miatt különben, is nehézkes közigazgatásban rendet és gyorsaságot teremtsen, a város ijíjáépitésének dicsőséges mimikáját betetőzze és uj utak és uij alkotások horizontjait megrajzolja. A gyász ilső perceiben, mélyen átérzett hatása alatt annak a veszteségnek, amely a várost érte, nem vállalkozhatunk arra, hogy vizsgáljuk: mit, mennyit végzett, hogyan váltotta valóra Lázár a polgármesterségéhez fűzött reményeket. Láttunk egy embert, aki reggel félhét táján rövidke szivarral a szájában felsétál a hivatalába. Látjuk a város legfőbb tisztviselőjét, aki nagyszerűen reprezentál, egv német tudós törhetetlen szorgalmával böngészi az aktákat, alki terveket sző és épít, aki mindig uton van, a város számára fáradhatatlanul kijár és Szegednek megszerzi azt a riiszti hogy polgármestere az ország egyik első polgármesterének dicsőségében tündökölheti Látjuk egy küldöttség élén, amikor a harmadik egyetem ügyében a Szeged érdekeire kedvező választ valósággal szuggerálni akarja a miniszternek. És látjuk betegágyán, amikor hallani sem akar a nyugalomról, velp él az eseményekkel, aktákat intéz, referáltat, rendelkezik. És látjuk a jövőben, amikor beteljesülnek a megvalósulás kezdő stádiumába jutott nagyszerű tervei. És most halott. Nem álmainak romjain, hanem agy, hogy ravatalához a keze teremtette uj Szeged háiás népe zarándokol el sirni és nagy életére hálás kegyelettel emlékezni. Az erőskezű városépítő nagy időknek egyik téli estéjén távozott el az élők sorából. Aggódó figyelemmel kísérte a háborús eseményeket, várta a hadjárat dicsőséges befejezését, amikor ő is folytathatja abbahagyott munkáját. A Végzet máskép határozott. Kidőli most sorainkból ö is, a vitézség annyi hőse mellett a mnnka, a becsület, a szegénység polgári erényekben gazdag, nagyemlékű és törhetetlen hőse. Közel másfél év óta betegeskedett Lázár. 1913. szeptember 8-án feküdt ágyba, miután előzőleg többször panaszkodott gyöngeségről, bágyadtságról. Érelmeszesedése volt, de ugy látszott, hogy ez a betegsége nem lesz rá nézve végzetes. Hónapokon keresztül nem tudott járni, ba kikocsizott, hordszéken vitték a kocsiig is. Közben-közhen jobban lett, majd ujabb visszaesés állott be betegségében, mig az utolsó hónapokban annyira állandó és tartós volt a javulás, hogy botra támaszkodva már maga is járni tudott. Körülbelül két hét előtt kiment a tanyára, amelynek népét szerette és ahova gyakran járogatott. Két botra támaszkodva ékkor is maga memt be kocsiba. Hazajövet egy-két nap múlva erős roszszullétet érzett, állapota mem javult és körülbelül egy hét előtt orvosai mellhártyagyulladást állapítottak meg nála. A gyomra napok óta rossz volt, pénteken gyomorfekély is fellépett. ami állapotát véglegesen válságossá tette. Péntek éjszakától kezdve állandóan eszméletlenül feküdt. Egész éjjel és egész nap mellette volt Boross József dr. igazgató-főorvos, akit csak ma a déli órákban váltott föl Virág Mária. Szombaton délben látták, hogy menthetetlen. Csendes agónizálása este 8 óráig tartott, amikor nyugalmasan és békében végkép elszenderült. Halálának híre gyorsan elterjedt a városban. Mély megindultsággal értesültek az emberek a gyászesetről. A városi széképületre nyomban kitűzték a gyászlobogót és este félkilenckor megjelent a gyászoló családnál Bokor Pál polgármester-helyettes és Somogyi Szilveszter dr. főkapitány, hogy részvétüket tolmácsolják. A temetésről és arról, hogy a város méltó módon juttassa kifejezésre nagy fia iránt érzett háláját, a következő intézkedések történtek: Hétfőn délelőtt tiz órakor rendkívüli közgyűlés lesz, amelven a tanács a következő javaslatot terjeszti elő: Néhai nagy fiát a város halottjának tekinti a közgyűlés, tetemét a kultúrpalotában ravataloztatja fel és onnan kisérik örök nyugalomra a megboldogult óhajához képest a felsővárosi deszkás temetőbe. 2. A közgyűlés Lázár György szoborra 10,000 koronás alapítványt tegyen. 3. Az Iskola-utcát — hálás megemlékezésül arra, hogy Szegedből Lázár csinált iskola-várost — Lázár György-utcának nevezzék el. 4. Temetése napján a szegények között pénzt osztasson ki a város. A temetés hétfőn délután fél háromkor lesz. A város koszorút helyez a koporsóra. Ugy szeretnék, ha az elhunyt puritán egyszerűségének megfelelően testületek és magánosok mellőznék a koszorúkat és az őszszeget inkább valamilyen hadsegitési célra adnák. A város nevében Bokor Pál polgármester mond a koporsónál beszédet. Lázár polgármestert özvegyén. Ujj Idán és gyermekein. Lázár László, rnáv. segédtitkáron és szolnoki és jármi lármi Andornén •kívül rokonsága, országszerte sok előkelőség. Szeged és annak egész társadalma gyászolja. Lázár György dr. 1851. április 17-én született Szegeden. Itt végezte középiskoláit a piaristák gimnáziumában, majd az egyetemre ment. Jog és államtudományi doktor, ügyvéd .és okleveles statisztikus lett, közben eleget tett katonai kötelezettségének, tartalékos hadnagy volt. 1884. április 3-án lépett a város szolgálatába, amikor tiszti főügyésznek választották meg. 1891. november 25-én tanácsos és polgármester-helyettes lett. 1898ban feléje irányult az első kerület országgyűlési képviselőválasztóinak bizalma és az április 27-iki választáson szabadelvü-párti programmal meg is választották. Néhai Pálfy Ferenc haláláig volt a város első kerületének országgyűlési képviselője. A törvényhatósági bizottság tagjainak zöme ekkor arra kérte fel, hogy vállalná el a polgármester diszes tisztségét. Lázár blidta pályázatát és 1904. április 27-én a város polgármesterévé megválasztották. Azóta két tisztújításon egyhangú lelkesedéssel emelték újból a város első tisztviselőjének diszes méltóságába. Több mint három évtizedes közéleti pályáján a polgárság osztatlan bizalma mellett érdemei felsőbb helyen is elismerésben részesültek. Két izben adatott tudtul Lázárnak a királyi elismerés és egy izben belügyminiszteri elismerés és köszönet. 1897-ben királyi tanácsos, 1914-ben pedig udvara tanácsos lett. Önzetlen közéleti működéséért és a városa iránt való rajongó szeretetéért miniden egyes alkalommal adózott Szeged közönsége, amikor csak tehette. A hatvanadik születésnapját ünneplő Lázár elé hódolni járt a város közöncjfMT.o Hoc«7." betegsége során mindig szereVendéglőben KÁVÉHÁZBAN Füszerkereskedésben M MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN _ SZT. ISTVÁN Í ÓVAKODJÉK Csemegeflzletben ^ p I S ÍTÍ 8 ! á t 8 S Ö f* t. 3Z UTÁNZATOKTÓL!!