Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-27 / 24. szám

Szeged, 1915. január 26. DÉLMAGYARORSZÁG. 5 strassburgi egyetemi tanárrá való kinevezésében is neinicsaik a német egyetemek féltett autonómiájára, hanem a szabad kutatás elvére is veszedelmet láttáik. Vilmos császár azonban a pártok hangzatos jeligéi most nem akadályozzák abban, hogy a (helyesnek felismert utón katonásan tovább haladjon. A császár a zenének is nagy /barátja. A némei császár/Vlaggarországcm. 'Hazánkat Vilmos császár először még herceg .korálban, 1885-ben látogatta meg, a midőn Rudolf trónörökös ciklalán az országos kiállításra eljött. Azután 1883. szeptemberében, /midőn a kőszegi hadgyalkonLatoikiban vett részt. Végre 1897. őszén, /amidőn mint királynnk szövetségese és barátja, ellőbb a tatai gyakorlatokon volt jelen, majd .Béllyére rándult vadászni, végre pedig szeptember 20-án Budapestre érkezett, hol két napon át fényes ünnepeiknek hőse v/ala. lEme látogatás által a külföld szemében is emelkedett hazánk nemzetközi fontossága. Vilmos császár szeptember 2/likén az udvari ebéd alkalmával királyunk fél köszön tőjére adott feileletét szószeri n-t ide 'iktatjuk: „A legmélyebb hála érzelmeivel fogadom Felségednek oly szíves üdvözletét. Hála Felséged megbiváisámalk, módomban vcllt meglátogatni ezt a gyönyörű várost, amelynek nagyszerű vendéglátása szinte elbódított. Vonzallmas érdeklődéssel kísérjük odahaza a lovagias magyar nép történetét, amelynek hazaszeretete közmondásossá vált, amely küzdelmes múltjában nem habozott életéi és vérét áldozni a kereszt védelmében. Olyan nevek, mint aminő Zminyii ós Sziget, ma is megdobogtatják minden német ifjúnak a szivét. Vonzalma/s bámulattal kisértük az ezredéves születésnap ünnepét, amelyet a bű magyar nép, szeretett királya köré gyülekezve meglepő nagyszerűséggel ünnepelt. A büszke műemlékek tanúságot tesznek miiérzékéről, mig a Vaskapu bilincseinek széttörése uj utakat nyitott a kereskedelem,nek ós forgalomnak s Magyarországot besorozta egyenlő joggal a nagy kultúrnépek közé. De amii rám Magyarországon való tartózkodásoim, kivált pedig budapesti fogadtatásom alatt a -legmélyebb hatást tette: az a magyarnak lelkes odaadása Felséged fen költ személye iránt. De nemesik itt, hanem Európában ;s különösen az én népemben is ugyanez a lelkesedés lángéi Felségedért, amelynek én is részesévé bátorkodom mlagaimat vallani, amidőn fiu utódjára, atyai barátomhoz tekintek- föl 'Felségedre. Hála Felséged bölcsességének, népeink üdvére kötött szövetségünk szilárdul áll és föibontllialtaflanull s régóta őrzi és ezentúl is őrizni fogja Európa békéjét. A Felségedért való Mikes odaadás, bizonyos vagyok benne, ma lis ugy lobog Árpád fiainak szivében, /mint hajdanában, amikor Felséged nagy ősanyja fellé kiáltották: „Moriamur pro rege nostro!" (Ezeket az érzelmieket kifejezve, .mindazt, amit mi Felségedért érezünk, gondolunk és kérünk, rabban a kiáltásban foglaljuk össze, amelyet minden magyar ember utolsó leheletéig hangoztat (magyar nyelven): Éljen a király!" 1903. szeptember közepén ismét hazánkba. látogatott el Frigyes főherceg béllyei uradalmába vadászatra. Visszatérése köziben Bécsben állapodott meg, az „egységes hadsereg" fontosságát hangsúlyozta. Királyunk Vilmos idősebb fiát, Vilmost, valamint második fiát, Elte! Frigyest 1898. hadnaggyá nevlezte ki ; aimazt a II. Vilmos német császár és porosz király 7. szánra huszárezredbez s neki 1898. a Szem Ilstván-rend nagykeresztjét adományozta; 1903. pedig a jász-kuni 13. huszárezred tulajdonossáívá nevezte ki ; az utóbbit pedig az I. Vilmos német császár és porosz király nevét viselő 34. isz. gyalogezredhez. Harmadik fiát : Adalbertet (szül. 1884. jul. 14.) a császár a tengerészeti pályára szánta és 190/1. óta gyakrabban küldötte nagyobb tengeri útra. HÍREK 0000 — Kicsi kifli, drága liszt. Mindegyre egyik égetőbb háborús problémává lesz a közélelmezés kérdése, abból is az, hogv miért olvan k:csi például a zsemlye, amelyet a fiaink rövidesen glikikérnek .is kicsiny:lnek 's hogv mi igaz abból, 'hogy a pékek, az ártatlan, a derék, a jó pók k azért k'nytet nek lisztből keményített glikkereket drágábban árusítani, mert a malmok a maximá is árak t nem tartják he. A kérdés kissé bonyodalma". Ha a liszt drágább, drágább lett a kiéli is. Pe ha a liszt drágaságáért a sütemény megdrágulásában i ekompenzációt nyer a pék. mi'rt árul zsemlye helyett glikkereke ? Ezt a ravasz ügyet csak az angol küliigvm.iniszLr fejthetné meg. Azt mondják a pékik. ho' y a tisztet maximális árcn adják a mrimok. Pe drágább lett például a zsák. A zs''k való'an drágább lett. még akkor is. in Pszt n'lkd veszik. Ez az iigv már koTolvabb rregvGsgálást agénvel, ami Szegeden rövidesen meg is történik. A kilrgási biroság e'ő't "gyanis rövidesen. tárgyalás alá kerül a hszt ára, a '•éksütemény ára és terjedelme. Az r lobbi följelentés kaporén, az utóbbi hivat iból. Akkor majd kiderül, hogy a malmoktrk vagy a pékeknek van-e igazuk, vagy pedig a közönségnek. 1 — Köszönet a szegedi ajándékokért. Joochim Ferenc, az európai nevű festőművész, aki a hélboru kitörésié óta teljesít katonai szolgálatot, ;a következő levelet küldte a Dékmagyarország szerkesztőségének : Trorn levelein a Száva partjáról, abc! a katonáimmal csináljuk a pompás .lövészárkokat a legközelebbi offenzívához. Ezeknek a derék fiuknak a köszönetét kellene publikál]ni a karácsonyi ajándékokért, amelyeket a lelkes otthoniak küldöttek. Kár, hogy legtöbb küldeményről ílciszalkadit, illetve nem volt cini. Amelyeken találtunk alább közlöm. Engem híztak meg a katonák, bogy köszöneteiket közvetítsem az oly jóleső megemlékezésért. Cédulákat felálltunk a következő nevekkel : Segesváiry Ida Szeged, állami élők. isk. TV. oszt. Piva.rcsi Anna, a szegedi Dugonics-utcai áll. polg. ileányisk. II. b). Hamar Etel. szegedi Dugonics-utcai polg. leányisk. II. b). Szarvas Ilonka Szeged. Derszi/b Magda Szeged, a papir hátsó Mér-e irv,a : Isten vezéreljen ! Málténé, Szőreg. Sklrimarz Terézia áll. óvónő Gsan-ádpalota. özv. Lászlómé Gsanádpalcfa. László Maridba. H'itzhau'er Mária. Maikaii Alagduslka -Szeged, Kálmán-utca 5. A dobozra ez volt irva : Hős vitézeinknek, hálából. — Kérem ezt a dobozt üresen személyesen visszahozni, okvetlen kicseréljük. — Szívélyes üdvözlettől : Joacliim Ferenc. — Német üdülő-otthon osztrák-magyartiszteknek. Mőesuadenből teleittik: Tekintélyes birodalmi németekből álló bizottság alakul*, melv német üdülő-otthont a'ap't az osztrák-magvar hadsereg és tengerészet fisz jei számára. A legalkamasabb helynek e célra Wiesbadent találtaik. A tiszteletbeli elnökség tagiai a berlini osztrák-magyar és török, valamint a bécsi német nagykövet. — Szegediek Przemysiben. A következő levél érkezett : Tekintetes Városi Tanácsnak, Szeged. Kérem az ailant felsorolt városbéli honvédek hozzátartozóit ezen lap érkeztéről értesíteni azal, hogy az illetők életAdakozzunk az ingyentejre! ben vanak és egészségesek, egyidejűleg ezen lapot Szarnád község elöljáróságának hasonló óéiból továbbítani méltóztassék. Hazafias üdvözlettel] : Schwarcz .Gyula, t. hadnagy, századparancsnok.Gi/ómi listán tizedes Szeged Liszt-utca 23. sz. Crkvényákov István őrvezető Szeged, Petőfi-sugár u-t 52. Németh József honvéd Szeged, Feketeszél 208. szám. Nagy Lajos tizedes Szanád, kereskedő. — Zalai fiak dicsérete. Évekkel ezelőtt a Dunántulról. za.lamegvei fiukkal együtt Szegedre, a délvidéki konviktusba került Schön Tamás sváb gverek, hogy megtanulja magyar •hazái,a magyar nyelvét. S a nagy viharban aztán az ifjú szintén, a király katonája lett s most a következő levelet intézte igazgatójához: Striegl F. Józsefnek: Szeretett Igazgató ur ! Még alig lépteim ki .a konviktus szűk, jól ellenőrzött, de emlékezetes (kapuján, máris magával ragadott a nagy váilágár s ennek örvényei között uszVa most .már egy féléven át, a lehető legnagyob szerencséivel, eszembe jutott szeretett Igazgató ur. Sok száz kilométert nehéz nélkittözéseklk-el jártaim be, jó egészségem nem hagyott él, ászért mindég elégedett, jó kedélyű voltam. Jelenleg a távoli Oroszországiban éle/m napjaim. Mondhatom, jó sorunk van. Soha nem merteim volna miegáilmcdni, hogy a zalai magyarságban akkora őserő, tettrekészség és bátorság lakozik ! Emberfeletti dolgokat produkál a mi derék legénységünk. Mcist, hogy innen írek az Igazgató urnáik, emlékezem a jövő sváb nemzedékre is, hisz ők mindannyian az édes magyar hazának hű, bálás fiai. Kedves Feleségének kézcsók, igazgató urnák szeretetteljes tisztelet : Schőn Tamás. — A szerb-bánáti vagyonközség a uralt évi november 21-én .Szegeden saját internátusában tartott közgyűlésén — mint /megírtuk — Zsivojnov Vladimír képviselőtestületi tag indítványára egyhangúlag elhatározta, lugy közgyűléseit ezentúl Szegeden kívánja megtartani. Ezen /határozatot Medre Zoltán dr., os. és kir. kamarás, kirassószörényimegyei főispán, szerb-bánáti vagyonközvégii kormány biztos indokolt felterjesztésére a belügyminiszter jóváhagy ta. — Hadseregs/állitó gyá?ak katonai felügyelet és fenyítő hatalom alatt. A cs. és kir. budapesti 'katonai parancsnokság Pras. Nro 18225/1M. számra, 1914. december 2]-érői kelt leirata értelmében a hadi szolgáltatási törvény rendelkezései alá helyezte azokat a gyári üzemeket, hol a hadseregszállitásak tekintetében- erre szükség volt. (Ennek következtében e gyárakban az összes tiszt viselők s munkások a katonai fenyítő hatalomnak vannak alárendelve. Ezzel a védett gyárak intézménye Magyarországon megbon csalt. — A fehér kenyér. Ghilányi Imre báró földi ml velésügy i miniszter köriratban fordult Szegedihez, amely köriratban figyellmezteti a közönséget, hogy a józan előrelátás azt parancsolja, hogy a fogyasztásban mindenki mindenben takarékos legyen. Különösem okosan és takarékosan kell bánnunk a búzával, /meg -a rozszsal, mert az idén a buza- s a rozs-termésünk nem vcllt olyan, .mint a tavalyi. Félkéri a miniszter ezórt azokat, akik a maguk gabonájából őrölt lisztből otthon sütik a kenyeret, bogy ők se fogyasszanak tiszta buza- vagy rozskenyeret, hanem ők is keverjék a buza /vagy rozslisztet egyharmad részben árpa, burgonya vagy tengeri liszttél és azt, a búzát és1 rozsot pedig amire, ha ők is kevert lisztből sütnek, a maguk házánál nem lesz okvetlenül szükség, adják el, hogy a buza és a. rozs eljuthasson azokhoz, akiknek arra szükségük van. Ma, aki ke/veretlen tiszta buza- vagy rozslisztből sütött kenyeret, eszik s aki rejtegeti a gabo-, nát, amire a .maga házában és gazdaságában nincsen okvetlenül szüksége, az -vétkezik a haza ellen és az ellenséget segíti, mert gyöngíti az ország gazdasági erejét.