Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-03 / 3. szám

DÉLMAGYARORSZÁG CIrk*ut*«*K iMm*i «L \í ELŐFIZETÉSI ÁS SZEGEDEK 'S| £LŐriZETÉ8I^RvTDÉKEÍr Kiad *TÍ Tatai KárAaz-ntca t Taianiiiim 3H egén érre, K2*— filém . . K12-- egénén . K2B — félévre . . K14.— Telefonszám j 81. jfcyw fan l> Mfc, K fr- agyhéBepra X 2-—J negyedért* K 7-- egyhónapra K 24C E«ye« tiám ára 1» Bllér. Szeged, 1915. IV évfolyam 3 szám. Vasárnap, január 3. LEGÚJABB. A hadsereg Rendeleti Közlönye jelenti: Őfelsége elrendelte Frank Llbőrlusz gyalogsági tábornoknak egészségi okokból előterjesztett kérelmére nyugállományba valló helyezését. Frank Llboriusz tábornok a szerbiai hadjáratban tudvalevőleg az ötödik hadsereg parancsnoka volt és december másodikán ő táviratozta meg a királynak Belgrád megszállását. Őfelsége elrendelte Przyborszky Artúr altábornagy nyugállományba helyezését és megbízta Podhajszky Alajos vezérőrnagyot, a 42. Landwehr gyalogsági hadosztály parancsnokát a 21. Landwehr hadosztály parancsnokságával. Elrendelte Biirk! Rudolf vezér őr nagyíjak saját kérelmére nyugállományba helyezését. Bernből jelentik: Az orosz diplomácia állandóan fáradozik azon, hogy Szerbiának segélycsapatokat biztosítson. Az orosz külügyminisztériummal szoros összeköttetésben álló Ruszkoje Slovo tudni véli, hogy az orosz kormány Angliát arra kérte, hogy bocsásson Szerbia rendelkezésére három vagy négy indiai hadosztályt, amelyek Raguzábóí (?) nyomulnának Szerajevő ellen. A lap kifejti, hogy Romániára nem lehet többé számítani: Politikája mind határozottabban csatlakozik a kettős szövetség és Törökország politikájához. Görögország csak abban az esetben van kötelezve Szerbiát segíteni, ha Bulgária megtámadná. Ez a beavatkozás azonban valószinüleg nem történik meg, ha Bulgária csak a jelenleg Szerbiához tartozó Macedónia egy részének megszállására szorítkozik, amelyet neki minden oldalról felkínálnak. Bulgária részéről Szerbia semmi segítséget nem várhat. Az orosz segélycsapatok a nehéz szállítási viszonyok folytán későn érkeznének, igy tehát egyedül Anglia van abban a helyzetben, hogy Szerbián segítsen, Konstantinápolyból jelentik: Hir szerint a török hadsereg bevonult Ardaganba, a határtól a Kaukázus belsejében 80 kilométernyire fekvő városba. A Terschumani Hakkikat cimü lap azt állítja, hogy ezt a hírt illetékes forásből megerősítették. A megszállás hir szerint tegnap történt. A főhadiszállás azonban erről még semmit sem hozott nyilvánosságra. Brüszelböi jelentik: Az oroszoknak Lengyelországban szenvedett veresége Itt óriási lehangoltságot keltett. A lakosság körében általában az a vélemény alakult ki, hogy,az entente és szövetségesei ebből a háborúból már nem kerülhetnek ki győztes félként. A La Belgique, Brüsszel legelterjedtebb lapja, azt Írja, hogy a szövetségeseknek az Ysercsatorna mentén és az Argonneokban is igen kedvezőtlen a helyzete és azon kesereg, hogy a német csapatok egy lengyelországi döntő győzelem után teljes erejükkel a szövetségesekre vetik ki majd magukat. A lap annak a véleményének ad kifejezést, hogy ez esetben a szövetségesek nem lesznek képesek a németek offenzivájának ellentállani Az oroszok elismerik a szövetségesek sikerét. Kopenhágából jelentik: A Novoja Vremja, a Rjecs és a többi orosz lapok, a harctéri helyzet megbeszélése során arra a következtetésre jutnak, hogy a német, osztrák és magyar szövetségesek sikere a Varsó felé való előnyomulásukban el nem vitatható, mert <a várostól már csak huszonöt mértföldnyire vannak. A szövetségesek minden intézkedést megtesznek, hogy Varsó ostromát megkezdjék. A 32 centiméteres mozsarakat már Varsó felé szállítják. Szochacevből jelentik, hogy a város, amely az orosz jobbszárny kulcsa, teljesen halomra van lőve. Az oroszok hadállása a Bzura és a Ravka mentén szakadatlan hav támadásoknak 1 van kitéve. Az orosz hadvezetőség ezért Oposmóná! és Tomasovnál ismét offenzívába megy át, hogy a Bzura és a Ravka mentén megkönnyítse hadseregének helyzetét. A szövetségesek áttörési kísérletei ezen a vonalon igen aggasztók, miután ezzel az orosz jobbszárnyat a centrumtól elvághatják. Nincs kizárva, hogy a szövetségeseiknek sikerül a centrumot áttörni. A nevezett lapok haditudósítói a szövetséges csapatok számát, melyek Varsó alatt operálnak, egy millióra becsülik és igen kishitüen remélik, hogy Varsó e túlsúlynak ellent tud állni, főképen azért, mert még óriási akadályokat kell a szövetségeseiknek leküzdeni, mielőtt az ostromot megkezdenék. A krakói helyzetről azt jelentik, hogy ott most nyugalom van és a döntés belátható időn belül nem várható. A turini Sta-mpa tudósítója írja lapjában: Varsóban már ismét lehet halani a bombázást. A város teljesen tájékozatlan a harctéri helyzetről. Az újságok csak a hivatalos közleményeket hozhatják, amelyek azzal áltatják a lakosságot, hogy a németek még nagyon messze állanak Varsótól, de az ágyudörejt napról-napra mindjobban! ki lehet venni. A katonáknak szigorúan meg van tiltva, hogy szóba álljanak az emberekkel és eláruljanak valamit a csapatok állásároL, A Zeppelinek látogatása óta az emberek nem merészkednek többé ki az utcákra. A kozákok fosztogatásáról beszél mindenki. Ezek a vad hardák szabadon garázdálkodtak a lengyel városokban és az elmenekült lakosság minden holmiját elrabolták, vagy felperzselték. Nap-nap után ezrével érkeznek a sebesültek, akiket innen az ország besejébe szállítanak, mert Varsóban már nincs számukra hely. Amerika a saját becsületéért harcol, Rotterdamból jelentik: Az amerikai jegyzék — mint most már megállapítható — bombüszeriien hatott Angliára. A íődolgokban Anglia kénytelen lesz engedni az összes amerikai követeléseknek és kívánságoknak, mert az Uniót mai amúgy nem rózsás helyzetében nem teheti ellenfelévé és nem zárathatja le a bevitelt, amely saját lakosságát és iparát még életben tartja. Most már nyilvánvalóvá lett az angol militarizmus gyengesége, amely a brit szigeteket az amerikai beviteltől teszi függővé. Egy wasohingtoni távirati szerint a kongresszus vezető férűai már bejelentették hozzájárulásukat a komoly hanga jegyzékhez. Angolország viselkedése erősen csökkentette azokat az amerikai szimpátiákat, melyek a háború elején meglehetősen nagyok voltak. Wilson elnök ugyan egy beszélgetésében óvatosan kijelentette, ihogy a jegyzéket még nem lehet fenyegetésnek tekinteni. Eddig még neim érkezett rá felelet, de ez természetes, hiszen Angliának nagyon' meg keli gondolnia, mit fog válaszolni. A Morning Post levelezője szerint komoly veszedelem fenyeget, mert Amerika, — miután Anglia provokálta — nem léphet többé vissza. Wilson elnököt úgyis eléggé megkritizálták már Angliával szemben, tanúsított túlságos engedékenységéért és az elnök most megszabadulhat a gyanútól, de csak egy, hogy kiteszi magát Anglia és az Unió viszályának. Wilson az angliai kérdésben teljesen számithat pártjára. A demokraták régi meggyőződése, hegy erős külpolitikát kell folytatnia, a republikánusoknak pedig, természetesen velük kell tartamok, mert Amerika ebben a kérdésben most már a saját becsületéért hurcol. Wilson politikáját helyeslik Amerikában. Frankfurt, január 2. Newyorkból táviratozzák a „Frankfurter Zeiíung"-nák: Az amerikai kongresszus valmennyi pártja helyesli Wilson zsákmánypolitikáját. Valamennyi amerikai állam csatlakozni fog az elnök álláspontjához. JAPÁN TANÁCS FRANCIAORSZÁGNAK. Milano, január 2. A Corriere della Sera jelenti A párisi Temps közli egy előkelő japán személyiség levelét, amely Franciaországnak azt tanácsolja, hogy már anyagi okokból is minél hamarabb békét kössön, A levélíró kiemeli, hogy Franciaországnak a háború öt hónapja 48 milliárd veszteséget okozott.