Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-19 / 17. szám

DÉLMAGYARORSZÁG. Szeged 1915. január 19. A Bzura-szakaszoo visszaverték az oroszt. A német nagyvezérkar közli: Kelet-Po­roszországban a helyzet változatlan. Észak-Lengyelországban az oroszok megkísérelték, hogy a Bziira-szakaszon át, Radusánnál előtörjenek, azonban visszauta­sították őket. Lengyelországban a Visztulától nyugat­ra esemény nem történt. A legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A BUKOVINAI HELYZET. Besztercéről jelentik: A karácscny óta folyó bukovinai orosz offenzivát csapataink megállították. Az oroszok huszonnégy nap alatt csak négy jelentéktelen 'községet foglal­tak el. Bukovinában borzasztóan garázdálko­dik a bitang horda. Az elifogotta'k bevallják, hogy újévre már Deésen akartak lenni és bi­zonyosra vették az orosz tisztek, hogy bent is lesznek az emiitett magyar városban. A lengyelországi harcok nehéz­ségei. Klein Ernő, a Neue Freie Pnesse harc­téri tudósítója, érkedesen vá'zolja azokat a nehézségeket, amelyekkel a rossz időjárás miatt csapatainknak lengyel földön meg kell küzdeniük. Cikkét az alábbiakban adjuk: Az egész harcvoiialon nincs változás, igy vagy ebez hasonlóan hangzanak már napok óta mindkét vezérkar jelentései. A tartós eső­zés mindennemű hadműveletet lehetetlenné tett s csak a Kárpátokban van némi mozgoló­dás. Sőt az a látszat, mintha a rémetek Észak-Lengyelországban hamarosan be akar­nák szüntetni a további előnyomulást, mivel az elérhető eredmények nem érik meg azt az áldozatot, melyet a csapatokra rónának. Az időjárás mintha ismét ellenünk for­dult volna. A nyári hőség annak idején any­nyira kiszárította a folyókat, hogy azok meg­szűntek akadályok lenni és az oroszok egy­szerűen átgázoltak a sekély vizeken. Most fordítva van a dolog. A folyók annyira meg­áradtak, hogy csaknem legyőzhetetlen aka­dályokat alkotnak még Galiciában is, ahol az ország túlnyomóan hegyvidéki jellege miatt mély medrekben folynak és kevés terii'k van az elmocsarasodáshoz. Lengyelországban pe­dig, főleg annak déli részén a terület jobbára lapos, ugy, hogy a folyóknak számtalan águk és mellékfolyásuk van, miáltal az országot nagy területeken eliszapos'tják. Legutóbbi ki­rándulásom alkalmával alkalmaim kínálko­zott az egész területnek, ugv Lodz vidéké­nek, mint a Nida- és P/ácfl-szakasznak a meg­ismerésére és mondhatom, hogy csodálkoz­nunk kell ugy a német, mint a csapatunkon, hogy oda tudtak jutni, ahol jelenleg álla­nak. Egy kezemnek az ujjain számla.hatom meg azokat az utakat, amelyek ezen a nagy területen jóknak mondhatók. Itt van a Kalis­ból Sieradzon át Lodzba vezető, a Lodzb: / Leszycába menő és az, amely Orosz-IIerby­bői Czenstochovon keresztül Koniecpoiig ve­zet. Ezek az országutak elsőrendiiek. jó, szo­'id uttestek. Azután itt van még a négy vasúti vonal: Észak-Lengyelországban Thorn—Vio­cliűvlok—Kiitnovo—Lovic és Ostrovo—Kali ­Siemúz—Lodz; Dél-Lengyelországban Orosz Hcrby—Czenstochovo—Piotrkov csatlakozás­sal Bendzcthtz és végül Kattowitz—Kielce-­Radoni. A húr un elsőnek a célja Vtrsó, az utóbbié Ivangorod. Hóvihar és köd nyugaton, Berlin, január 18. A nagy főhadiszállás jelenti: Nieuport vidékén csak tüzérségi harc folyt. Ellenséges támadó mozdulatokat az utóbbi napokban nem észleltünk. A tenger­partra több helyen angol aknákat sodort a viz. La Borselleirál, Alberttől északkeletre a franciákat, akik a temetőben és attól dél­nyugatra fekvő majorban ismét megvetették lábukat, csapataink szuronyrohammal kiver­ték és 3 tisztet és 100 legénységet foglyul ej­tettek. Az Argonneokban több francia sán­cot elfoglaltunk és azok védöseregét telje­sen megsemmisítettük. A franciáknak Pont a Moussontól északnyugatra állásaink ellen intézett támadásait a Vinceytől délre 2 ki­lométernyire fekvő magaslaton egészen a mi állásainkig jutott a harc. Még tart. A Vo­gézekben és Felső-Elzászban erős hóvihar és köd a ml harci tevékenységünket aka­dályozta. A legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) NÉMET MEGLEPETÉST JÓSOLNAK­Milánóból jelentik: A Persevanza hadi­tudósítója szerint a német hadsereg a fran­cia harctéren legközelebb igen nagy megle­petést szerez a világnak. MILLE KÖRÜL. Egyes lapok irtak arról a Bukarestből továbbított dologról, hogy Mille, a hírhedt ro­mán lapkiadó, szakított eddigi orosz-barát politikájával. A berlini román követ Millenek és lapjának, az Adeverul-nak mea-culpáját hamisítványnak mondja. A lap idézett száma homlokegyenest ellenkező nyila kozatot tar­talmaz, YPERN KÖRÜL. Rotterdamból jelentik: A Cturánt érte sütése szerint Ypernnél most mar nincsenek sem angolok, sem belgák, csakis franciák ál­lanak a németekkel szemben. Még mindig nagy tüzérségi harcok dalnak itt s a lakosság a német gránátok elöl a pincékbe költözött. Kiáradt az Aisne. Berlinből jelentik: Kopenhágai távirat szerint a francia harctér egyik fontos részén az Aisne folyó kiáradt s a német előrehala­dás megakadt, mivel a folyó árterületén a németek egyelőre nem tudnak átkelni. A francia szociálisfák kiábrándultak Angliábői­Atnsterdamból irják: A francia szociálís­tá'k is kezdenek arra törekedni, hogy a vi­lágháború hajtó erőit ne a kormány szem­üvegén át nézzék. Láthattuk az öntudat erő­södését már a Humanitében is. de nem annyi­ra a parlamenti vezérférfiak vezére1 kkeiben, amelyekben még mindig a blankista hangulat uralkodik, mint inkább a részletkérdésekre vonatkozó fejtegetésekben. Így R. L. kezdő­betűkkel igen figyelemre méltó cikk jelent meg december 24-én A háború hatása Ázsiában címmel. A szerző, mint csaknem valamennyi honfitársai, a szövet ég.sek teljes győzelmé­ből indul ki. Kifejti, hogy a német világbirc­dalrni tervek megsemmisité; e után mi! épen osztják föl Anglia és Oroszország egymás között Ázsiát, azután igy folytatja: — Hol marad azonban Franciaország részesedése, amelynek legjobb iparágait ez a hábopu tönkre tette és amelynek kárát a leg­optimistábbak is már több mint harminc milliárdra becsülik? Erre nem kapunk választ és igy eszünkbe jut az a jóslás, amelyet Kotsenbey herceg juniusban tett. A cikkíró ezután idézi az orosz iró nyi­latkozatát, amely e szavakkal végződik: — Két dolog lehetséges. Anglia vagy meg adással tür.i iparának és kereskedelmének fo­kozódó hanyatlását vagy pedig fegyveres megoldásra törekszik. Ebben a pillanatban Franciaország és Oroszország kénytelenek lesznek a luíboru mellett vagy a háború el­len dönteni, amely alapjában véve az angol kereskedelem világuralmának föntarhisúra irányul. A Humcmité cikkírója ebez ezt a meg­jegyzést fiizi: — Ezekhez az erős szavakhoz, amelyek­nek teljes aktualitása bebizonyosodott, sem­mit sem kell hozzátenni. A német nagyvezérkar vasárnapi közlése. Berlin, január 17. A nagy főhadiszállás jelenti: A nyugati hadszintéren, Flandriában mindkét részről csak tüzérségi harcok foly­tak. Blangy melleit Arrastól keletre egy nagy gyárépületet robbantottunk fel, mely al­kalommal néhány foglyot ejtettünk. A többi arcvonalról változó hevességgel folyó tüzér­ségi harcokon, továbbá árok és aknaharcok folytatásán kir ül semmi lényeges jelenteni való nincs. Az Argcnneokban kisebb el&h a hi­dast tettünk. Vihar és eső úgyszólván az egész a re vonalon gátoljál: a harci tevékeny­séget. A keleti hadszintéren a helyzet általában változat tan. Körülbelül i héttel ezelőtt közzétettük e helyűit azt az általános támadásra vonatkozó had parancsot. amelyet- francia főparnesnok kevéssel francia törvényhozó testületek össze­illése elüti, decemberben kíbocsájtolI. Ellen­ségeinknek a nyvgali hadszintéren megkí­sérelt támadásai, melyei: erre megkezdődtek, semmiképen sem gátolták a német hadvezető­séget abban, hogy a részéről célszerűnek ta­lált minden rendellsezést régrehajtson. Az emiitett kísérletek az ellenség számára egy helyen sem jártak említésre méltó előnnyel, mig csapataink Labassetól északra, az Aisne mentén és az Argonneokban igen kielégítő előhal adást tudlak felmutatni. Az ellenség vesztesége ezen idő alatt következő volt: Ha­lottakban megszámláltunk 26.000, meg nem sebesült fogoly volt 17.860, — egészben réve a veszteség, ha a sebesültek létszámának meghatározásánál a tapasztalat szerinti, egy: négyhez arányt vesszük alapul eltekintve a. betegektől és azoktól a halottaktól a kiket számba nem vehettünk és az eltűntektől leg­alább 150.000-re tehető. A mi összes veszte­ségünk ellenben ugyanabban az időben ennek a számnak negyedrészét sem éri fel. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.1) Budapest január 17. A helyzet változat­lan Lengyelországban a Dunajec mentén és Tarnoudól délre ágyuharc folyt, mely válta­kozó hevességgel egész napon át tartott. A Kárpátokban nyugalom vasi. Höfer altábornagy. (Közli a aminiszterelnöki sajtóosztály.) A DÉLAFRIKAI HELYZET Hágából jelentik: A Courant reprodukál­ja az egyik angol lapban megjelent levelet, amely elmondja, hogy a transzváli választá­sok Bothának és minisztériumának bukására vezetnek. A levélíró az angol uralom jövőjét Délafrikában sötétnek mondja. SZOCIÁLDEMOKRATÁK BÉKE­KONGRESSZUSA. Kopenhágából jelentik: A nemzetközi szo­ciáldemokrata békekonferencia tegnap nyilt meg. Részt vettek Dánia, Svédország, Nor­végia és Hollandia képviselői. Elhatározták, hogy a fölveendő jegyzőkönyvet csak a há­ború után fogják a nemzetközileg egyesült párt elé terjeszteni. Már e kongresszus is újra bi­zonyltja, hogy a nemzetközi szociáldemokrá­ciának a világhelyzetben a háborít kitörése óta jelentős súlya nincs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom