Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-16 / 15. szám

Szeged, 1915. január 13. DÉLMAG YARORSZÁ.G. 3 Az oroszok kárpáti betörésének igazi Jelentősége. (Saját tudósítónktól.) A hónapok óta duló liálboru során sok meglepetés ért bennünket. Kelilemies is, kellemetlen is. Szerbiai visszavonulásunktól el'tökinrt've, előzőleg -a legikelkimtetlene'bb meglepetés volt az oroszok kárpáti betörése. Valahogyan ugy volltimlk vele, hogy 'hihetetlen merészségnek tartotta, hogy ezt egyszerűen ieHietetlenisógnek tartottuk. U'gy tanultuk és ugy tudtuk, hogy a Kárpátok hazáink természetes határai, melyek íiiiegvihia'tiatlan érdfalként övezik Magyarországot, Valahogyan ugy voltunk vele, .hogy bármily erős és nagyszámú ellenség a Kárpátok szent földjére rá merje tenni a lábát. ÉS' ebben a szent tudatiban nyugodtan hajtottuk esténként fejünket a párnára, hisz őrt államaik és virrasztanak álmaink fölött -a jó, öreg Kárpátok! Egyszerre aztán csak arra ébredtünk, hogy az oroszok itt i-, ott is, betörtek a Kárpátok szorosain. Általános megdöbbenés, ellbeseredéöbőfl, sőt titkon zúgolódás fis, A gyávábbak és kiislellkikík meg voltak róla győződve, hegy ni est már az oroszok meg seim állanak 'Budapestig, de .még a bátrakban is megremegett a lélek és mindnyájan egy illúzióval szegényebbek lettünk. Tudtuk ugyan mindannyian, hogy világháborút viselünk, de ncui volt benne szániitásunkban, hogy annak hnillálmai hazánkat is fogják érinteni, sőt a Kárpátok égignyuló bércein is átcsapni. De bekövetkezett a hihetetlen és az oroszok minden számításunk ellenére henyomulltak a kárpáti szorosokon. Gyors kiveretésük után ismét szabadon lélekzettünk föl és uncstaini második betörésük már alig, vagy megközelítőleg sem'keltett akkora izgalmat, mint az első. Ennek legfőbb lélektani oka minden bizonnyal az « bizalom, amellyel hadseregünk és a harctéri események iránt viseltetünk. •A napokban került nyilvánosságra az oroszok azon állítólagos terve, mely szerint eredetileg ugy tervezték, hogy inig ők északról nyomulnak be magyar földre, addig a szerbek törjenek át a Dunán 'Magyarországba és egyesülésükkel pecsételjék meg .a rajtunk vett végleges győzelmet, -mely teljes megsemmisülésünkkel volna egyenlő értelmű. Alig hihető azonban, hogy ebben a tervben vniliaimá valószínűség volna. Németországgal a hátában Oroszország ilyesmire egyáltalán nemi vállalkozhatott volna. Ez laikus ésszel is könnyen belátható, sőt egészen bizonyos, Irogy az oroszok kárpáti betörése ezzel az állítólagos tervvel semmiféle összefüggésben nem áll. Többet mondunk, Oroszországnak egyáltalán neim volt- az első betörés idején sem szándékában a Magyarországba való mélyebb benyomulás. Következőleg ném áll :meg az a sokszorosan hangoztatott kombináció seim, imir.tbn -az oroszok élelemnek a rekvirálás a céljából rendezték volna ezt a magyarországi stratégiai kirándulást. Hisz azt az oroszok ép oly jól tudták és 'tudják, imint mi, hogy e tekintetben a Kárpátok vidéke a lehető legszegényebb. Vagy ha, ami kizártnak tekinthető, előbb neim tudták volna, meg kellett erről győződniük az első betörés alkalmából. És ez óikból semtaiképen ®eim inszce-. íiálták volna mostani -második benyomulásuk,at. Aimilkor tehát ezt iá kombinációt nem csak a. lehetőségek, 'de a valószínűségek sorából iis kizárjuk, továbbra is fennmarad a kérdés, mi a -célja az oroszok kárpáti betörésének? (Együk -céljuk 'mindenesetre taz, hogy -a lakosság körében rémületet keltsenek, a másik, liogy 'megosszák hadseregünk -erejét. Ámde tény, hogy ugyan-akkor megosztják a -saját erejüket is. Ha most- még tekintetbe veszszük, ihogy erre irányított seregeiket a lehető legkedvezőtlenebb terepviszonyok közé juttatják, hogy ezeknek az élelmezése, munícióval való ellátása -és kiegészítése a legnagyobb nehézségekké! történhetik csak, akkor egy még -mindezeknél sokkal! fontosabb stratégiai célja kell hogy ennek az ortsz betörésnek legyen. Éls ani az? Rá kell néznünk a térképre. A térkép ugyanis uii-ndig a legjobb harctéri magyarázó. Az oroszok -most -a Visztulától! délre a Dunajec és attól északra a Nida kel-etl, vagyis jobb partján áll-alniak. Bal szárnyuk a Kárpátokra támaszkodik. /Ebből a harctéri helyzetből folyik a mögöttük oldalt húzódó Kárpátok szorosainak stratégiai -okokból föl tétleniül szükséges megszállása. Ha be nem tömik a Kárpátok (hosszú hegygerincén mutatkozó nyílásokat: a szorosokat, csak természetes volna, hogy a szorosokon keresztül mi magunk szállítanánk csapatokat az oroszok hátába, Ez pedig az igy két tiiz közé szoruló orosz hadsereg katasztrófájára vezetne, Ennek a katasztrófának a megakadályozása céljából stratégiai szükségesség puriancscilja, hogy ezeket -a nyílásokat erős hadoszlopokkal betömjék. Ezért mondja mindig had vezetőségünk -a jelentéseiben, hogy a kárpáti események csak jeilentékteileiii nnellékepizódok és hogy ,a döntésnek /másutt ikell megtörténnie. Amily 'mértékben sikerül az oroszokat -Galíciában ós Orosz-Lengyelországban keletre szeritanunk, oly mértékben szabadul meg aztán a mi Felvidékünk i-s iaz orosz inviáziótóil. A kárpáti szorosokban elhelyezett orosz csapatok csak főseregük oldali- és hátvéded, 'amelyeknek éppen stratégiai okokból nem lehet és nem szabad mélyebben benyomni Imi-ok Ma gyarországba. —gl Az uj külügyminiszter. Bécs, január 13. A hadviselő államok sorsa hadvezéreik és hadseregeik -kezébe van egyelőre letéve és a harcok hozzák meg a döntést.. A.kiilpolitika tehát működési körében korlátozva van, de bizonyos, hogy ez a megszükitett tér a legsúlyosabb kérdéseket öleli tol. Ilyenek a szövetségestinkkel való szoros kapcsolat és az a számos ügy, mely a semlegesekre vonatkozik. Buridri báró Tisza István gróf bizalmi embere és kabinetjének tagja volt s igv bizonyos, hogy az ő személyének a megválasztásánál elsősorban a magyar mimsztere'nökre hallgattak. Az u.i 'külügyminiszter személy-e Ausztriában egyáltalán nem ismeretlen. Mint közös pénzügyminiszter és mint a boszniai kormányzatnak a vezetője, kilenc éven át működött itt és igy az összes politikai körökkel sokszoros érintkezésben állott. Tárcáját azért kellett elhagynia, mert régi szokás szerint egy időben nem lehet két magyar 'közös miniszter. Burián boszniai működését sokszorosan támadták meg, főleg osztrák részről. Gyakran alaptalanul, amint az későbben kitűnt. A támadás főleg közigazgatási kérdésekre vonatkozott. Politikai téren a jól megfontolt középúton haladt. Mozgási szabadságot engedett a boszniai délszlávo-knak, miáltal a politikai élet fokozatosan fejlődőben volt itt. Liberális gondolkodása, becsületes nyiltsága és föltétlen megbízhatósága minden oldalról bizalmat keltett iránta. : Ezek a személyes tulajdonságai becsülésre méltó függelékei u.i külügym'iniszterünkinek. A mai politikai helyzetben kicsinyes eszközöktől el. kell tekinteni és csak nagyszabású eszmék és nvilt cselekvés vezethetnek célra. E tekintetben Burián báró ember lesz a talpán. Azon kevés diplomatához tartozik, akik alapos és komoly tanulmányokat végeztek és Bulgáriát, Görögországot, valamint Törökországot és Szerbiát alaposan ismeri. Kérdés, lesz-e Burián báróban elég bátorság és tetterő, fogékonyság és tapintat a felmerült súlyos problémák' mego'dására? Korábbi tevékenysége alapján bizvást mondhattuk, hogv erős akaratú, ragyogó szellemi képességű és mély belátásu férfiú, aki bírja a korona teljes bizalmát, akit támogat a magvar kormány teljes befolyása, úgyszintén az osztráké. Meg kell mutatnunk, hogv nagvot várunk tőle és akkor meg lesz benne az -erő a helyes cselekvésre. Mivel az utóbbi években külügyi kérdésekben nem volt foglalkoztatva, egy irányban sincs lekötve és teljesen szabad keze van. Uj külügyminiszterünk bizonyára tovább fogta ápolni német szövetségesünkhöz való hü barátságunkat, ki fogja építeni Törökországgal való szövetségünket és kötelessége lesz a semleges államokkal való jó viszonyunk biztosítása. i A kinevezés hatása diplomatái körökben. Külügyi hivatalunk irodáiból és folyosóiról az idegen diplomaták fogadó szalonjaiba és dolgozó szobáiba az izgalmaknak egy nagy builáma reszketett át és vissza. Kétségtelen, 'hogy a külügyminiszter-változás Ilire tökéle'es meglepetés gyanánt hatott, még azokra ;s, akik kormányaiknak az osztrák-magyar politika vezető köreivel való benső vonatkozásaik folytán egyébként jól beavatottak szoktak lenni. Egy diplomata, aki még tegnap este tárgyalt Berchtolá gróffal, -egy kukkot sem hallott arról a változásról, amely akkor már bizonyosan folyamatban volt. bár a döntés csak ma reggelre következett be. A birodalom egyik legelső gavallérja, udvari rang viselője, mikor ma délben barátaitól halottá ezt a hirt, elkopott pletykának minősítette. Bizonyos, hogy Berchtold grófnak ebben a kritlkuc időszakban való visszalépése erős hatást ketlett. Mert nemcsak a hadvezérek vannak most munkában, hanem a diplomaták is és az általános benyomás szerint fölötte fontos kérdéseik képezik a diskusszió tárgyát. Lehet, hogy Berchtold gróf kérte a fennálló nehézségek megoldásának más kézre való bizását, de mindenesetre lehetséges az is, hogv ez a változás a minden vonatkozásban és az összes' vezető egyéniségek közt való tökéletes egyetértést célozta. Burián báró mint diplomata. Burián báró diplomáciai karrierjének egyik ismerője közli a Neue Freie Pressével: Burián báró azokban az állásokban, amelyekben mint dip'omata működött, feladatait eivitatbatianul nagy szakértelemmel töltötte be. Erre képesítette őt éles megfigyelő képessége é* józan, tiszta fölfogása azokról az áramlatokról, amelyek a Balkán-államokban oly döntő fontosságúak politikai elhatározásokra. Bulgáriában, Szerbiában, Romániában és Görögországban működött, ismeri ezeket az országokat, vezető politikusaikat, azokat a befolyásokat, amelyek ott érvényesülnek és a néphangulatot. A külügyminiszteri székbe magával hozza diplomáciai pályáján szerzett tapasztalatait, amelyhez a közigazgatási téren szerzettek csatlakoznak, mivel egy évtizeden át volt abban a helyzetben, hogy egy koronat.artományt kormányozzon, olyant, amelynek kormányzása lakossága különbözősgénél fogva nehéz feladat volt. Beavatott körök információja. Ismeretes, hogy Berchtold gróf annak idején nem szívesen vállalkozott a külügyi tárcára és csak hosszas habozás után és őfel-