Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-11 / 319. szám

4 DéLM AGY A SORSZÁG Szeged, 1914. december 11 •nek. Tehát Németországba érkeztünk ^vissza, hála istennek és végre elérjük a német határvárost, hogy-megfagyott testünkkel a meleg ágvba bajhassunk. B. T. Olasz újságírók, mint aísg©! tudósítók, Németországban. A Berliner Tagéblattból vesszük római jelentés alapján a következőket: Több angol lap olasz ujságirókat küldött •Németországba, akik onnan olasz közvetítéssel küldik lapjaiknak tudósításaikat. Ezek a tudósítók bámulatukat fejezik ki azon megfoghatatlan gyűlölet fölött, amelyet (Németországban alacsony és magasranguak egyformán éreznek Anglia ellen. A Daily Express irja, hogy Gerihart Hauptmann egyik költeménye kimondhatatlan ellenszenvet idézett elő az angol nurszék (dajkák) ellen. A tudósítók azonban rámutatnak arra az ellentétre is, amely az éjjel fényesen kivilágított Berlin és a vaksötét London közt mutatkozik és •elismerik az egész német nemzet egyöntetű elszántságát és bizalmát a német győzelemben. Az angolok előtt érthetetlen a német •népnek kormányába és vezérkarába vetett föltétlen bizalma, amely csak tömeghipnózisban leli magyarázatát. Hasonló benyomásokról számol be Giordana, a közismerten németfaló (hírlapíró is, aki a Tribunát és a Newyork h'eraldot tudósítja Németországból. Azt irja, 'Berlinben ép olyan rendben folyik minden, mint a legnagyobb béke idejéh. Alig tudja megérteni, hogy a színházak most is, ép ugy, mint azelőtt, nyitva vannak és rendesen játszanak. A színházak olyan látogatottak, hogy •képtelen volt egy nappal előbb egy Shukespeare-előadásra helyet szerezni. A nép ugy át van hatva a győzelem reményétől, 'hogy elszántsága és bizalma napról-napra ifokozóTaike Jonsscu az oroszok ellen. Nemcsak mi, magyarok vártunk eddig is sokat Románia magatartásától a világháború förgetegében, hanem egész Európa szeme odairányult, ahol az orosz kohók gyújtogattak és az orosz lombikok mérges lángja akart •lángbaboritani mindent, ellenünk. Ez nem sikerült. Románia szövetségesnek maradt a guruló rubelek csengése alatt is; s arról a viszonyokról, amely Romániát és Oroszországot összekötötte Take Jonesku, az ismert nevű román1 politikus egyik bukaresti lapban a következőket irja: Vannak antagonizmusok, amelyeket a nemzetek sorskönyvébe az események ujja ir, s amit hiába próbálna megakadályozni a kormányok és az uralkodók bölcsessége. Ilyen, az orosz állam riválitása ellenünk. Nem akarok bővebben kitérni erre a tárgyra, mert mások saját gondolatukat is belemagyaráznák abba, amit én hiszek. A mi fennállásunk incotmpatibilis a cSászári ideállal s a közöt tünk levő antagonizmus csak akkor fog megszűnni, ha minket teljesen le tudna törni vagy ha meggyőződne, hogy képtelen erre. Hogy ezt az igazságot elismerjük, éhez nem szükséges más, mint a történet könyvében lapoznunk. Két évszázad óta a cárok birodalma minden lehetőt megtelt, högy minket legyőzni tudjon s csupán a szerencse óvott meg minket attól, hogy Besszardbia és Lengyelország sorsára jussunk! Oroszország nem fejlődhetik, csupán a testünkön keresztül. Nincs itt szó a közöttünk és Oroszország között levő érinthetetlen gyűlöletről, hanem arról, hogy a két állam élete egymás mellett nem álandósulhat. Ez az igazság ... A történelem belőlünk, románokból a civilizáció védelmezőit alkotta az északi invázió ellen. Az orosz császárság megpróbálta s állandóan próbálja, hegy letiporja azt, aki fejlődésének útjába: áll. Minket ki akar törölni \a nemzetek könyvéből a cárok birodalma! Az entente Görögország fellépését sürgeti. A Südslavische Körrespondenz a következő athéni tudósítást teszi közzé: Anglia, Franciaország és Oroszország követei Venizeldpznál közös lépéét tettek annak az érdekében, hogy a görög kormány katonai segítséget nyújtson Szerbiának. Mint ahogyan beavatott körből értesülünk, a görög kormány az entente megbizottainak kitérő választ adott. A Patris című lap az entente kísérletezésére megjegyzi, hogy az akció igazi oka az osztrák-magyar csapatok szerbiai előrenyomulása. Jellemző, hogy a görög sajtó a balkán államok egymáshoz való közeledéséről már egyáltalában nem beszél és hogy Ausztria-Magyarországgal, 'valamint (Németországgal szemben sokkal tartózkodóbb hangot használ, mint eddig. Tévedés lenne azonban arra következtetni, mint a hivatalos görög vélemény alapjában véve továbbra is nem lenne entente-barát. A SZÓFIAI OROSZ KÖVET ÜZELMEI. Szófiából jelentik a Südslavische Korrespondenz-nek: A Politika cimü lap kivonatot közöl Schuwálschefí bolgár politikus most megjelent röpiratából, amelyben a leleplezések egész sora olvasható Sawinski szófiai orosz követ viselt dolgairól. A röpirat nyíltan megvádolja Sawinskit, hogy számos bolgár politikust és katonai személyt vesztegetett meg és többek között azt állítja, hogy augusztus 25-ikén az orosz követség emberei utján jelentékeny összegeket osztott szét a propaganda céljaira. A Politika fölszólítja a kormányt, hogy Schuwalscheff leleplezéseivel szemben foglaljon állást, mert a kormány magatartása nem lehet közömbös. Ki kell deriteni, hogy az orosz követ ellen emelt vádak igazak-e, ellenkező esetben pedig Schuwalscheff írását hivatalosan le kell foglalni. uaaxBBBBaitciiaBBBazBaaBBssiiaaiiBBxcaiiBSBiBBtixxaetaiiiisorjA Délmagyarorszagl fióktelep SZEGED, K«teí3»-*S<. t$* Telefon 833, Legjobb hsjfesíő az országosai elismert Leinzir,ger-íéle Ara 2 korona, Kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárába Szegden, Széchenyi-tér 520 Izzad valamelg Seslrésze? Ugy használja a> dr.Leinnzinger-íéle kipróbált szert. Üvegje 60 fillérért kapható Leinzinger gyógyszertárában Szeged Széchenyi-tér. 520 Főüzlef: íteformáííis palota. Fióküzlet: fóossuih Lajos-sugárutl. Alkalmi vételek I 140 széles cosztiim szövetek . . . . K 2-tői 8 K-'g 80 széles finom pargetek . 68 fillértől 80 fillérig Lepedő és fehérnemű vászon . . K 13-tól K 24-ig Divat bársonyok K 1-90 Pargett és flanel pongyolák K 5-— Cloth alsó szoknyák K 1 -BO Pargett és flanel női blúzok K 3-— Parget leányruhák K 1 •50-től K 3-ig Nőikoíéngek K 1-50461 K 1 "90-ig Trico alsó ingek, nadrágok, szveterek, érmelegitők, hósapkák, keztytik, harisnyák, férfi és női divatcikkek bt lesznek árusítva I i S Mft Ml MKillil J Magyar kir. államvasutak üzletvezetöség Szeged. 34291/1914. szám. Pályázati hirdetmény különféle anyagok szállítására A magyar királyi államvasutak szegedi üzletvezetősége ezennel nyilvános pályázatot hirdet a vonalain 1915. évben szükséges, alább 'megnevezett anyagok szállításának biztosítására. 850 kg. 700 kg. 3600 drb. 620 kg. zsineg 30 pár faggyú fehér szappan czirok seprű kender és kötő Sokszorosítások, másolások, irógépjavitások. Amerikai kellékraktár. Állandó gépü--> Lwtoiyaav halina csizma. A szállításra vonatkozó részletes feltételeket magában foglaló ajánlaiti felhívás a magyar királyi államvasutak szegedi üzletvezetőségénél megszerezhető és a magyar királyi államvasutak igazgatóságánál és üzletvezetőségeinél megtekinthető. Ugyancsak az említett hivataloknál tekinthető meg a hivatalos órák alatt a szállításra vonatkozó általános és különleges feltételek is, mely utóbbiak a magyar királyi államvasutak igazgatóságának budapesti nyomtatványtárából megszerezhetők. Az általános feltételek ára 50, a különlegeseké pedig 30 fillér darabonkint, melyhez postaszállitás esetén bérmentesítésre még 20 fillér beküldendő a nevezett hivatalhoz. Az ivenkint egy koronás magyar okmánybélyeggel ellátott ajánlatok ezen külczimmel: „ajánlat a 34291/1914. sz. pályázati hirdetményben kiirt anyagokra" 1914. évi december hó 30-ik napjának déli 12 órájáig a magyar királyi államvasutak szegedi üzletvezetősége I. osztályának főnökéhez benyújtandók vagy postán beküldendők. A bánatpénz az általános feltételek 3. határozmányainak megfelelően legkésőbb 1914. évi december hó 29-ik napjának déli 12 órájáig a szegedi üzletvezetőség gyüjtőpénztáránál leteendő, esetleg posta utján beküldendő. Az ajánlat felhívástól eltérő szabálytalanul kiállított, az ajánlattevő által alá nem irt, javított vagy vakart szövegű, sértett, vagy pecséttel le nem zárt, borítékba helyezett, elkésve vagy táviratilag tett és oly ajánlatok, melyekre nézve bánatpénz le nem tétetett, figyelembe nem vétetnek. i Szeged, 1914. évi november dióban. Az üzletvezetöség, (Utánnyomás niem dijazfcatik.) Felelős szerkesztő: Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várnay L. Nyomatott Várnay L. könyvnyomdájában Szeged, Kárász-u. 9.