Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-11 / 319. szám

Szeged, 1914. .december 11 DÉLMiAGYA-RORSZÁG 5 — József főherceg Temesvárhoz. Temesvárolt, de Szegeden általános örömet keltett az a feir, hogy & temesvári hetedik hadtest vezetésével az északi harctéren József főherceg, a,z uralkodóház .legnépszerűbb főhercege bízatott meg. Ebben az örömhírben bentfoglaítatik ,a reménye .anak is, hogy a háború után a főherceg — megtartva állását — az év egy részét Temesvárott fogja tölteni. A hetedik hadtest vezetésével törtónt .megbízatás alkalmából Geml József polgármester hódolatteljes üdvözletét küldötte Temesvár szab. kir. város .közönsége nevében a. főhercegnek, aki a távirati üdvözlésre a következőkben válaszolt: I Nagyságos Geml József polgármester Temesvár. Kértem tolmácsolja Temesvár szab. kir. város tisztelt közönségének hálás legbensőbb köszönetemet a hazafias meleg üdvözletért, egyszersmind azon benső meggyőződésemet, hogy derék .'nős csapataimmal vállvetve Isten segítségével győzelemre fogunk haladni. József főherceg. A temesvári hadtestparancsnoki palota ez idő szerint üresen áll, a volt hadtestparancsnok tudvalevőleg nyugalomba, vonult, a.z uj parancsnok pedig majd csak a háború urán foglalja cl rezidenciáját. Meixner Ottó gyalogsági tábornok, volt temesvári hadtestparancsnok hétfőn családjával Temesvárra érkezett, hogy a társadalmi e - közélet előkelőségeinél Ikitcsn látogatásokat tegyen. A nyugalomba vonult /Meixner Ottó Bécsben fog lakni." — Kuzmann József dr. meghalt. A szegcdi orvosi karnak egyik szorgalmas, nagy-( tudásai tagja Kuzmann József dr. szerdán éjjel rövid szenvedés után meghalt, hetvennégy éves korában. Az öreg ur halála városszerte őszinte részvétet keltett, nagyszámú barátai és tisztelői körébén. Közel ötven évi.g- folytatott Kuzmann dr. Szegeden orvosi gyakorlatot és ezalatt .az idő alatt kiváló lelkiismeretességgel, nagy humanizmussal teljesítette nehéz kötelességét. /Harmincöt évig volt a szegedi önkéntes tűzoltóság orvosa és ebbeli működéséért, — mert díjazást nem fogadott el, — a király háromszor tüntette ki a jubiláris arany érdemkereszttel. Ugyancsak 35 évig volt az Arad-csanádsi vasutak •orvosa. Szeged város törvényhatóságának is tagja volt és mindig szivén viselte a város érdekeit. Halálát özvegyén, gyermekein és unokáin kiviil, kiterjedt rokonság gyászolja. Temetése pénteken délután két órakor lesz. — Ima a cárhoz. A háborús humor olykor elevenbe vágó bírálatát adja a nagy események mozgatóinak. Az orosz cár kétségtelenül a legnagyobb mozgatók egyike, szerencsétlenségére azonban ,a legfélszegebb, legzsarnokabb jellemmel felruházva. Sőt nóta «rs vice kering az Atyuska személye körül a legerősebb és legjellemzőbb azonban mégis csak az a levelezőlap, mely egy imát reprodukál. A /mulatságos' írás igy hangzik: Ima a cárhoz. (Az orosz Miatyánk.) „Atyuska, ki vagy Retrográdban, feledtessék el a Te neved, tűnjön el .a Te országod, ne legyen meg a Te akaratod, iniképen a menyben, azonkép >a földön sem, a mi mindennapi kenyerünket el ne lopjad és bocsásd meg a mi bűneinket, mi/képen mi sem bocsátunk meg Neked, ellenünk vétkezőnek és ne vigy minket a .háborúba, de szabadíts meg Tőled a gonosztól, mert Tied az ország, a hatalom, de dicsőség nélkül és vigyen el az ördög, most és mindörökre. Ámen." — Szeged és a háború. A belügyminiszter Szegedhez leiratot intézett, amelyben fölterjesztést kiván arról, hogy a hadseg'ités céljaira és a hadsegités érdekében minő anyagi áldozatokat, hozott /a város. — Ujabb sebesült-szállítmány. Ma délelőtt .a rókusi állemiáson ujabb sebesültszálJiitmány érkezett /Szegedre. Kétszáznyolcvan katonát hoztak a. déli harctérről. a katonák jelentékeny része csak könnyebb sérüléseket szenvedett. A sebesülteket a szegedi tartalék kórháizakban helyezték el. — Izgatók a tábla előtt. Krivún Mihály nagykikindai lakos két kis leány és egy kis fiu előtt a háború kitörésekor védelmébe vette a szerbeket, amikor a kis magvarok szidalmazták őket. Többek között olyan kitételt is használt, amely alkalmas nemzetiségi izgatásra. A nagykikindai törvényszék el is ítélte Krivánt egy hónapi fogházra. Felebbezés folytán ma a szegedi tábla elé került az ügy. Kriván azzal védekezett, hogy az említett' beszélgetésnél szerb nem voít jelen és igy nem is volt kit izgatni; különben ő jó magyar ember. A tábla a védekezést elfoadta fölmentette Krivánt a vád alól. A másik izgatási pörben KUcin Demeter újságíró volt a vádlott, az újvidéki „Zasztava" szerkesztője Klicin egv cikket közölt lapjában, amelyben a szerajevói eseményeket kisérte erős kritikával. Izgatásért .indult meg ellene a vád, de az uj vidéki törvényszék felmentette. Az ügyész felebbezése folytán ma a szegedi tábla tárgyalta az iigyet és a fölmentő Ítéletet helybenhagyta. — Rafael, a cigány. A világhírű dán színészek játékát igazán fölösleges dicséri), a szegedi közönségnek — a! legkedveltebb mC'ziszinószeink ők. Hanem amit. a most bemutatóra kerülő hatalmas drámában produkálnak, az mestermü még a dánoktól is. Rafael, a cigány, 4 felvonásban, a legizgalmasabb történet, a fordulatok meglepőbbek, mint a Segjojhb defektivdrámáha'n, mindem jelenet szenzáció s minden szereplő• művész. Budapesten — az Omniában játszók betek óta — ebben az évben ez a mezi dráma aratta a legnagyobb sikert. Ugyancsak a szenzáció erejével hatnak a harctéri felvételek, kiváltképen nehéz motorütegeink működése, amint legfőbb tüzérségi /felügyelőnk, Lipót Szalvátor főherceg i-s végig nézi a 30.5-ösök ónunk áját s amint léghajóból is megfigyelik az eredményt. A páratlan műsor pénteken, szombaton. és vasárnap kerül a Korzó-Moziban előadásra. — Adományok. A szegedi Vörös-Kereszt egyesület katholikus-köri kórházához a következő adományok érkeztek: László Gyuláné .2 doboz cigaretta, iMilkó Henrikné 6 drb törülköző, Horváth századcsné 1 doboz cigaretta, Kurblis Ilii 1 doboz cigaretta, Felső ipariskola .növendékei 2 doboz cigaretta, Óbéba község 30 csomag cigaretta-dohány, özvegy Szöbotka Vilmosné 50 kávé, 50 drb Az uj hadi taktika. Beteljesült Schlieffen gróf jóslata. Schlieffen gróf, a németek két év előtt elhunyt vezérkari főnökének hadtudományi irataiból nemrég jelent meg Berlinben az első kötet, amely az alábbi érdekes fejtegetéseket tartalmazza a mai kor /háborújáról. Sem zárt sorokban felvonuló katonaságot. sem fedezet nélkül álló katonát nem szabiid kitenni az ellenség tüzének. Már 1870ben Mars-la-Tournál — az akkori fegyverek mellett — egy zárt sorokban támadásra menő porosz ezred félórán belül létszámának több mint kétharmadát vesztette el. A tiz év előtti kelet-ázsiai háborúban a japánok Nainou-dandára hasonló, esztelenül vakmerő Wcmodorát legénységének kilencven százatékával fizette meg. Dél-Afrikában egyetlen fedett állásban levő lövész támadói közül tizennégyet teritett le nagy könnyedséggel. A fegyvertechnika ma legnagyobb diadalait aratja. Azt azonban, arnire mind Németország. mind Franciaország törekedett és t minek elérését a többi hatalom is megkísérelte; a harc könnyebbé tétele az ellenfél feletti ifensőbbséggel egyidőben, az nem sikerült. A fegyvertechnika értékes adományai oagvobbára mindenkinek egyformán jutottak é's mindenkinek s.ulvos nehézséget okozott. Hogv a mai hatásos fegyverekkel hogyan rámmisitsiik meg az ellenfelet, azt nem volt nehéz megtanulni. De hogy ezekkel a fegyverekkel szemben miképp meneküljünk meg magunk a megsemmisüléstől, az már kevéslé könnyen megoldható /probléma. A taktikának teljes megváltoztatása vált sziiksé••esxé. Ma már nem lehetséges, mint a XVIII. században, két harcvonalban egymással szemben felvonulni és nem tulnagy távolságból az ellenségre sortiizeket adni. A gyorstiizelés a jelenkor fegyvereivel néhány perc alatt mindkét hadsereget eltörölné a földszínéről. Kizárt dolog ma négyszÖgalaku, tehát egyformán mély és széles napoleoni hadoszlopokat az ellenséges állások ellen rohamra vezetni. A srapneílzápor alatt az utolsó szál emberig elpusztulnának. A legritkább esetben lehetséges ma, ami még a közelmúltban úgyszólván alapigazság volt, sürü csatárláncok tüzével az ellenfélen diadalmaskodni. Ezeket a csatárláncokat hamarosan lekaszálnák. Csak a fedezeteknek majdnem a túlzásba menő kihasználásával: fák és házak, falak és árkok, emelkedések és mélyedések szakadatlan igénybevételével tudja a gyalogság megközelíteni az ellenséget. Hasonfekve, majd térdelve s legritkább esetben állva kell arra törekedni, hogy eltalálja a nagyritkán feltünedező ellenséges célpontokat. ezzel az ellenség tüzelését gyöngítse s alkalmas pillanatokban egy ujabb fedezethez gyorsan előretörve, a tüzelést tovább folytassa. Azonban bármennyire nyújt is a csatatér fedezetet igen nag^ számban, •előbb-utóbb a gyalogság közvetlenül az ellenséges hadállások elé jut, ahol már nincs fedezet. Ha ez a .fedezetnélküli köz elég keskeny, akkor a támadó fél szuronyrohamra veti magát az előző tüzeléstől meggyöngített ellenfélre. Ha azonban ez a köz tulszéles ahhoz, hogv a megsemmisülés veszélye nélkül szitronyroham volna megkísérelhető, akkor nem1 mara'd más hátra, mint ásóval mesterséges fedezetet késziteni. Lövészárkot és futóárkot kell megásni, ahogy a várharc szabályai előirjálc még pedig lehetőleg éjjel. A tüzérség feladata az, hogy a gyalogságot offenzivájában támogassa. Az ágyutiiznek el kell terelnie az ellenséges tüzérség figyelmét a támadásra induló gyalogságtól. Továbbá fel kel keresniök a srapnelleknek az ellenséges gyalogság rejtekét és fedezeteit el kell söpörniök. Hogy a tüzérség sikeresen működhessen, különös gondot kell fordítani az ütegek elrejtésére. S mert legtöbbnyire lehetetlen ágyút teljesen használhatatlanná tenni, az ágyuknál visszatértek a régi idők védőeszközeihez és az ágyukat meg a legénységet páncélmellvédekkel akarják megóvni az ellenség fegyver- és srapnel!tüzétől. Hogy megfelelő /fedezet melleit biztosai: lehessen lőni alig látható célra és gyors futással tudjanak előrejutni, ahhoz a gyalogságnak könyökszabadság kell. Nem zárt sorban, hanem laza vonalban. — körülbelül méterenként egv ember — tud csak a gyalogság eredményesen harcolni. A többi hadsor a tűzvonal tói kissé hátrább áll fel. amennyiben kínálkozó fedezet megengedi, a lehetőleg zárt csoportokban. Ezek az oszlopok a veszteségek pótlására szolgálnak s tartalék-jellegük van. Ha a harcosok számát nem akarjuk csökkenteni, a ritka felállás a front széltsbitéséhez vezet. A harcvonal kiterjedését még az is fokozza, hogv a felek minél több hatásos lövegnek tevékenységére fognak törekedni. Ez ma a csapat támadó és ellentálló erejének káros befolyásolása nélkül lehetséges, mert ma kevésszámú lövész többet tud végezni, min sok a régi háborúkban. Csak az ultimo ratió-nál vagyis a szuronvrohamná! töltik ki a harcvonal ritka sorait a tartalék tömör soraival. A javított lőfegyverek legközvetlenebb hatása tehát a harcvonal kiszélesítésében nyilvánul meg.