Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-07 / 315. szám

a » 1 a a s » m s s u a a m a s g 8b a s 9 sr tó 3 a a;' s s' a í! 3' 3 Ía»*fcc»*t6séff SMbn-tásm A. ám m mfer. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN cgéacévra. — félévre . . x 6"— ejgrb&asrpra k 2-ELÖPIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egéaz. K28-— félémre . . K14.negyedévre K T— egyhónapraK 2*4ö Kiadéhivatal Kárász-utca 8. Telefonszámi 81. szim ár* 10 fillér. Szeged, 1914. lii évfolyam 315. szám. Hétfő, december 7. LEGÚJABB. A Lengyelországban folyó csata a szövetséges haderőkre nézve előnyösén halad előre. Nyugat Galíciában az előnyomult orosz haderőket csapataink és a német csapatok délről megtámadták. A szövetségesek 2200 oroszt foglyul ejtettek és némi ellenséges trént zsákmányoltak. A Kárpátokban részleges harcok voltak. A Beszkídekbe betört ellenséget visszavetettük ós ötszáz foglyot ejtettünk. Höfer, vezérőrnagy, a vezérkari főnök helyettese. Londonból jelentik: Portsaidtól keletre a törökök eljutottak a Szuezi csatornáig, a partot vízzel elárasztották és a várost izolálták. Szófiából jelentik: A görög és bolgár katonák közt több órás harc volt, NevrakopnáL Londonból jelentik, hogy György angol király franciaországi útjáról visszaérkezett az angol fővárosba. Rómából jelentik: Salandra miniszterelnök az olasz kamarában a támadásokkal szemben kijelentette, hogy Olaszország flottája és hadserege bármely pillanatban készen áll. Konstantinápolyból jelentik: A főhadiszállás legújabb jelentése közli, hogy a török csapatok megszállották Kedát, Batumtó! kusz kilométerre és elpusztították a batumi villamtelepet. Háromszáz oroszt tőrbe csaltak és megölték. Iglőról jelentik: VieJanc főispán, kormánybiztostól értesítés jött, hogy Sárosmegyéből az oroszok kivonultak. Az állampénztárak holnap megkezdik működésüket. Kassáról jelentik: Sárosmegyében csapataink megverték a betört orosz sereget, megingatták hadállásaikat s az ellenség fejvesztetten menekül a határon túlra. Üldözzük őket. Katonáinkat a lakosság mindenütt leírhatatlan örömmel fogadta s a községek a párnapos megszállás idején nem szenvedtek sokat. A Berliner Tageblatt tudósitóia azt irja ma esti számában, hogy a monarchia hadserege a téli hadjáratra fölszerelve, mindent megtesz, hogy Magyarország határait megvédelmezze és a szövetséges birodalmak terveit harmonikusan keresztül lehesen vhrnj. Berlini hivatalos jelentés szerint a német csapatok ma délután elfoglalták Lodzot. Az oroszok súlyos veszteséggel visszavonulnak. Olaszország készen áll. Ezekben a napokban, amidőn Rómában a kamara ülésezik, az egész világ a legnagyobb figyelemmel Jesi az olasz megnyilatkozást. És Salandra miniszterelnök, aki Olaszországnak kétségtelenül legnagyobb államférfia, ma azt a kijelentést tette, midőn több oldalról támadták, hogy: Olaszország flottája és hadserege bármely pillanatban készért áll. Nagyjelentőségű szavak és félre nem magyarázhatóan harciasak. Ugy látszik, szükség volt végre erre is. Az entente tudniillik borzasztó erőkifejtéssel dolgozik azon, hogy Olaszországot szövetségi hűtlenségre próbálja csábítani. S nem is lehet azon csodálkozni, hogy Itáliában ákadtak lapok és egyes csoportok, akik ententepártiak. Viszont az olaszok derék uralkodója és kormányon levő államférfiai teljesen betartották eddig is szövetségi kötelezettségüket és Olaszország magatartása ezután is korrekt marad, sőt — Salandra mondatta — Olaszország készen is áll. Elkövetkezett az idő, amidőn Olaszország körülbelül abba a helyzetbe került, mint egy szép napon Törökország. Most, amidőn Romániában egyes ruszszofiicsopprtok izgatni mernek a hármasszövetség ellen, most, amikor a határszélen görög katonák megmerik támadni a bolgárokat, most, amidőn. Japán uj szerződést akar aláíratni az antanttal, amelynek alapján fokozott erővel avatkozhat bele a világháborúba, most, amikor Anglia a békés Egyesült Államokat a tengeri kereskedelemben akarja korlátozni s melynek sikere esetén Olaszország tengeri kereskedelmének letörése lenne soron, — tehát most igazán szükségessé vált, hogy kitűnő szövetségesünk, a hatalmas, erős és hii Itália kijelentse, miszerint készen ál' AZ OLASZ SAJTÓ A SZERB VÉDELEM ÖSSZEROPPANÁSÁRÓL. A Corriere deli a Ser a irja : A háború kitörésekor a szerb főhadiszállást Valjevóba tették és a haderő a határok mentén helyezkedett el, ahol a védelmet a természeti (terep) viszonyok megkönnyítették. Azonban az osztrák-magyar •haderőnek sikerült védelmi vonalukat nehéz tüzérségével megtörni. A határon átjutva, a harc várharcszerii jelleget vett föl. A katonák a föld alatt ásóval dolgoztak és közelről sem lehetett a küzdő feleket látni. A harcok különösen egy ponton voltak elkeseredettek. A Madko Karnen nevü hegyért heves küzdelem folyt. E hegycsúcs megszerzése nagy fontossággal bírt, mert onnan az egész környék uralható volt. A szerbek ezrei hullottak el e harcokban. A szerb újságok veszteségi listájában* az elesett tisztek nevei mellett heteken keresztül mindig ott szerepelt, hogy Madko Kamionéi esett el. Az osztrák-magyar sereg a Madko Kamen elfoglalásával döntő előnyre tettek szert. A szerbek kénytelenek voltak az egész vonplcm visszavtvnüni, főhadiszállásukat Krttgujevácba tétlék út, ahová fálhatóziathuf|o/ml követik őket a mdnarchia csapatai. A német nagyvezérkar közlése. Berlin, december 6. A nagy főhadiszállásról érkezett ma éjjel Betűimétől észuk— keletre fekvő VerméUes helységet, melynek további tartása a francia tüzérség állandó tüzében felesleges áldozatokat kívánt volna tőlünk, tervszerűen kiürítettük. A meglevő épületeket levegőbe röpítettük. Csapataink a helységtöt keletre kiépített hadállásokba vonultak s az ellenség eddig nem volt képes őket követni. AitkirchtöJ nyugatra és délnyugatra a franciák jelentékenyebb vesztességeket szenvedtek. Egyebekben nyugaton nem volt említésre méltó esemény. A Mazuri tavaktói keletre az ellenség nyugodtan vislkedett. A Lodz körli harcok csak ugy mint eddig, megfelelnek várakozásainknak. Déllengyelországban nincs változás. A legfőbb hadvezetőség. (Közti a ma.gyar miniszterelnöki sajtóosztály.) , * ,\j Indókinát követeli Japán. Kezd beigazolódni, hogy Japán sokkal veszedelmesebb az ántántra, mint Németországra és monarchiánkra. Eltekintve attól, hogy Japán ezideig csak Kiaocsaut vette el, egyben Kínában hódított és Kiaocsaut nem adta át Kínának, dacára, hogy ezt megígérte angol szövetségesének. Most Frankfurtból jelentik, hogy Japán Franciaországtól Indokinát (Hátsóindiában) kérte. Megígérte ennek ellenében, hogy garantálja, miszerint Ázsiát ból minden európai háborus beavatkozást kizár és hajlandó lesz csapatokat küldeni Mezopotámiába, a török ellen. E jelentés szerint Oroszországba csak azért akart csapatokat küldeni, hogy kikémlelje. Oroszország tiltakozott a japáni segítség ellen, azt válaszolta, bogy: nem kéri. Érdekes, hogy Japán még indokína megkapása esetén sem garantálja, hogy csapatait az európai harcterekre elküldi. Japán tehát az ántánt ázsiai birtokait 9.