Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-04 / 312. szám

2 DÉLMAG Y A KOKSZA G Szeged, 19.1-í. decsmiber 4. Szófia, december 3. A bolgár saj­tó egyik legtekintélyesebb lapja, a Kambana jelenti, hogy a monarchia csapatai ma elfoglalták Arangyelo­vácot, A szerbek Rudmkból pánik­szerűen menekülnek. A menekülés olyan fejvesztett, hogy a szerb had­vezeiöség attól tartva, hogy a me­nekülő csapatok az egész szerb had­sereget magukkal ragadják, feltar­tóztatásukra lovas csapatokat kül­dött. A szerbek Rudník környékén minden helységet kiürítettek. (Saját tudósítónk cenzúrázott távirata.) Belgrád: szerbiai bázisunk. * Bécs, december 3. Belgrád elfoglalásá­val lehetségessé válik — fejti ki a Neues Wiener Tagblatt — hogy már az ellenség országában létesíthetünk hadműveleteink szá mára föbázlst, mely alkalmas lesz arra, hogy helyes mederbe terelje az utánszálliíás leg­nagyobb részét. SZERAJEVÓ ÜNNEPEL. Szerajevő, december 3. Belgrád bevételé­nek kire az esti órákban érkezett ide s az \ n na amúgy 'is ünnepi hangulatát mámoros lelkese­déssé fokozta. Mint jelentettem, a, bosnyák főváros lakossága az uralkddó OsztMk trón­ralépésének évfordulóját s Potiorek országos főnök nevenapját1ünnepelte; egyben katona­napát is tartott, melynek fényét néhány leg­utóbb elhódított szerb ágyú közszemlére te­vése is emelte, Ilyen hangulatban érte a vár óéi a belgrádi örömhír. Csurcsics Fehin effendi polgármester horvát és ar\ab nyelvit plakáto­kon tudatta a hirt, amelyet nyomon követett a város kivilágítása. Még az éjszaka folya­mán ideérkezett Mosztár; Tuzla és Banfalu­ka városok üdvözlő sürgönye is. Holnap a vários ünnepi közgyűlést tart, melynek egyet­len pontja a szerbiai diadal méltatása leSz. A HIR HATÁSA ZÁGRÁBBAN. Zágráb, december 3. A horvát főváros­ban is igen nagy örömmé! fogadták a hirt, melyet a lapok külön kiadása tudatott a kö­zönséggel. Tüntető menet vonult a várba a kormányszék elé, ahol — mivel Skerlec bán Eszékre utazott, •— a báni kormány ott időző osztályfőnökei köszönték meg az ovációt. Különösen lelkes volt a hangulat a Jezsuita­tér környékén, hol több zsákmányolt szerb ágyú van közszemlén. Itt a főiskolai diákok énekkara hazafias dalokat énekelt. A törökök győzelmes harcai. Konstantinápoly, december 3. A főhadi­szállás a következő kommünikét közli: A Csoroch-zónáfcan előrenyomuló csapataink­nak iij sikerük volt. Csapataink megszállot­ták a Csoroeh-folyófől 20 kilométernyire délre fekvő Ardanuts városát. Konstantinápoly, december 3. A Csuruk­völgyben előrenyomuló török csapatok foly­ton győzedelmeskednek. A főhadiszállás leg­utolsó jelentése szerint a törökök már csak tiz kilométernyire vannak Batumíól és dél­keletre Asaránál állanak. Az oroszoknak azt a kísérletét, hogy a Csuruk torkolatánál csa­patokat szállítsanak partra, meghiúsították a törökök. Ebbe a harcba beleszóltak a batumi ütegek is, de eredmény nélkül. A törökök a Kaukázusban is uj .offenzívát kezdtek. Az orosz vezérkarnak az a jelentése, hogy az orosz csapatok megverték a kaukázusi ha­táron -operáló török hadsereget és kénysze­ri tették, hogy Erzerum felé visszavonuljon, nem) felel meg a valóságnak. A török vezér­kar ezzel szemben megállapítja, hogy az oroszok egy lépéssel sem- mentek előre rneg­erősitett állásukból, sőt a köprikői cSata után kénytelenek voltak csapataikat negyven kilo­méternyire visszafelé vonni. A kaukázusi hí­rek szerint az oroszok az ottani turáni la­kossággal rendkívül szigorúan bánnak. Alap nélkül nagyon sok embert letartóztattak, ami a lakosság elkeseredését végsőkig fokozza. Az oroszok az eddigi harcokban foglyul ej­tett törököket a déloroszországi Jakateri­noszlavba szállították. Törökök a sxuezs csatornánál. Milánó, december 3. Londonból jelentik a Corriere deüa Sera-nak: Kairói táVirkit szerint a törökök El Katic-ban, nem mesSzé a szuezi csatornától táboroznak. Tunisz csatlakozik s mohamedá­nokhoz. Konstantinápoly, deceimber 3. Mióta köz­tudomásúvá vált, hogy a kalifa szent hábo­rút hirdet, Tunisz városában és az egész tu­niszi gyarmatban a mohamedánok körében nagyarányú mozgalom1 keletkezett Francia­ország ellen. Valószínű, hogy a tunisziak csatlakoznak az algirokhoz és marokkóiak­hoz. A CENTRÁLHATALMAK ÉS TÖRÖK­ORSZÁG. Berlinből jelentik a Stockholm® Dagblad­nak: Ama viszony jelének, mely most a cen­tráMiatalmak és Törökország között fönnáll, ezt a hirt tekintik: A török szultán elhatároz­ta, hogy ugy Vilmos császár, mint Ferenc Jó­zsef király mellé személyes főhadsegéd eket oszt be, orosz iminta szerint. Igy küldöttek azelőtt Vilmos császár és a cár egymáshoz kölcsönösen akkreditált főhadsegédeket. Vil­mos császár föhadsegédeül a szultán Zekki pasa tábornokot rendelte ki. aki már el is utazott Németországba. Zekki pasa a háború kitörése előtit a Oamaskusban székelő II. szíriai hadsereg felügyelője volt. A németek folyton támadnak Páris, december 3. Egy yperni polgár vallomása szerbit Ypern lövetése a németek által szakadatlanul tart. A német repülőgé­pek naponta bombákat hajítanak le a vá­rosba és ezáltal nagyobb károkat okoznak a városnak, mint a nehéz tüzérség. A vízveze­téket teljesen megrongálták. A várost az utolsó lakosa is nemsokára elhagyja. ARRAS LESZ A HARCOK KÖZPONTJA. Berlin, december 3. A Flandriában fo­lyó harcokról a Vossische Zeitungnak Ams­terdamból jelentik: Újból ágyúzást hallunk Sluísban és pontosan megtudjuk különböz­tetni a tengerészek nehéz ágyúinak tüzelé­sét. A Times irja Boulogneból: A német tü­zérség munkáját átláthatatlan fátyol takar­ja. Az ágyuk kisebb-nagyobb hevességgel, de folytén szólnak s azt bizonyítják, hogy az ellenség uj csapásra készül. Ellenfelünk még korán sincs megtörve és nem adta fel a reményt, hogy a partot elérje. Ypernné! a német gyalogság fokozott erővel lépett is­mét működésbe, az uj heves támadásnak azonban ugy látszik, mégis Arras lesz a középpontja. A szövetségesek már készül­nek is az uj előnyomulásra és bíznak benne, hogy az ellenségnek nem fog sikerülni át­törni arcvonalukat. Az összeiáköBf francia védeBem. Berlin, december 3. A Vossische Zeitung jelenti Parisból: Az ideérkezett hirek után, amelyek az északi Flandriában tervezett uj német támadásokról számolnak be, a fran­cia vezérkar is megtette intézkedéseit. Az összes csapatok fölött való fővezér letet Joff­re tábornok Foche tábornokra bizta. Az uj hadvezér rendelkezésére álló csapatokat a következőképen csoportositoíta: Az angol hadsereg és a belga hadsereg egy része Lil­iéig tartja megszállva a .tengerpart-tót. Liliétől Arrasig ,egy francia hadsereg áll Castelnau tábornok főparancsnoksága alatt. Arras tói délre, egészen a belga határig egy ujabb fran­cia hadsereg foglal helyet, amely fölött Mauthuy tábornok parancsnokol. E csapatok­hoz kapcsolódik egy különböző nemzetisé­gekből összeállított, nagyon erős alakulat, a mely Délíiandriában foglalt állást és amely­nek Durbal belga tábornok a vezére. Ennek a hadseregnek számos lovashadosztály, ren­geteg tengerész és sok territoriális csapat áll a rendelkezésére. Rfceims eípusituS. Milánó, december 3. A Gazetta del Po­polo párisi tudósítója jelenti: A harctérről'ér­kezett hirek szerint Reims borzasztó helyzet­ben van. A német lövészárkok már '1500 mé­ter távolságra közelítették meg u külvárost. A nemet tüzérség ágyúzása egyetlen külvárost sem kiméit meg. A városnak egykor mesé­sen gazdag szövőiparti tatán mindenkorra el van pusztítva. Az eddigi anyagi kárt 310 mil­lió frankra becsülik. n ian a Berlin, december 3. A nagy főhadiszál­lás jelenti: A hadszínterek egyikén sem tör­tént lényegesebb eredmény. (Közli a minisz­terelnökség saj tóosztály a.) Budapest, december 3. A helyzetünk az északkeleti hadszíntéren tegnap nem vál­tozott. Höier vezérőrnagy, a vezérkar fő­nökének helyettese. A LODZ! HARCOK. A londoni Morning Post pétervári leve­lezője november 29-én táviratozza lapjának: A Lodz meUetti harcok folyamán a németek egy helyen keresztül törték az oroszok vé­delmi vonalát, de ennek előnyét nem lehetett eléggé kihasználniuk a Stratégiai helyzet miatt. Ugy látszik, hogy egy német hadtest az oroszok hátába került és ezért az előtte álló orosz csapatoknak uj formációkat kel­lett fölvenniök. A Lodz melletti csata egyéb­ként sokkal nagyobb jellegűnek mutatkozik, mint eleinte gondolni merték. A németek bal­szárnya, amely a Visztulára támaszkodik, po­zícióit állandóan tartja és erősiti és az orosz vezérkar azon reménye, hogy a német jobb­szárny rövidesen vissza fog vonulni, azért hiúsult meg, mert a németek Vielon felől ide­jekorán óriási megerösitéseket kaptak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom