Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-03 / 311. szám

6 íDKLMAJGYARORSZÁG Szeged, 1914. december 3. HÍREK 0000 A KIRÁLY. Álljunk meg e történelmi idők lázad szá­guldásában egy piümatm és hódolatteljes sze­retettel, a tisztelet felmagasztosult érzelmei­vel, pihentessük meg gondolatainkat ősz ki­rályunk dicsőséges alakján. Ma Van hat von­hat esztendeje, hogy Ferencből, a hatul osz­trák főhercegből császár lett, felvette a „nép­szerű" József nevet és megkezdte az ural­kodást, amely békés fejlődést, boldog jótétet hozott nemzetek millióim. !. Ferenc József hatvanhat év óta áll a népek élén; több mint egy emberöltő óta, osztja meg hü alattvalóival a gondol, heted­fél évtized óta védi mindannyiunk létérde­keit. Magasra hivatott sörsot, örökké fent­maradó emiéket juttatott neki a Gondvise­lés és ö, aki nemcsak az emberek, hanem az uralkodók között is a legnagyobbak közé tar­tozik, történelmi hivatását pártatlanul áló erő­vel, megingathatatlan bizalommal, népei sze­retetétől, bálvány ázásától körülvéve telje­siti. ' ; Mindannyiunkat igaz áhítat tölt el, mi­kor kimondjuk ezt a szót: a király. Nem is szó ez már nálunk, hanem egy szent foga­lom, amely nagy idők héroszi önfeláldozása, titáni munkálkodása révén fogant meg lel­künkben. ösmerjüh ősz urlalkodónk égész éle­tének változatos perspektíváját és tudjuk, hogy ez a tartalmas munkával, gonddal telí­tett élet az évek hosszú során át teljesen egybeforrott a mi vágyainkkal, a mi tradí­cióinkkal. Ma van a hatvanhatodik évfordulója, hogy trónra lépett I. Ferenc József. És a vi­lágháború nagy eseményeitől felzaklatott lel­nünk nyugodtan fordul az ő mosolygó alakja relé. Mi is tuiboláogok vagyunk, hogy meg­érhettük a mai napot, amikor dicsőséges se­regünk erre a nagyszerű évfordulóm Belgrád bevételének győzelmi hírével lepte meg felsé­ges urunkat. — Szeged hadijótékonysága. A pénz­ügyi bizottság ma délután 5 órakor ülést tar­tóit Bokor Pál belyeties~polgárm<ester elnök­lésével. Az ülés tárgya volt a közgyűlés által az 1000 ágyas kórház 'felállítására (megsza­vazott 100,000 és az egyéb hadjótékonysági célokra megszavazott 100,000 korona fede­zetnek megállapítása. Balogh Károly pénz­ügyi tanácsos előterjesztette, hogy a Hazai Takarékpénztár és a Pesti 'Magyar Keres­kedelmi Bank a szegedi May-bank utján ajánlatot tett a városnak száz-százezer ko­ronás kölcsön .folyósítására. A kölcsönt a városnak egy összegben kell felvenni és há­rom; hónap múlva vissza kell fizetni a bank kamatlábon felül 1 és fél százalékos kamat­tal, vagyis 7 százalék mellett. A bizottság ugy határozott, hogy ezt a kölcsönt ne ve­gye föl a város, hanem újra járjon el a ta­nács a miniszternél, hogy adjon engedélyt a regále kötvények lombardirozására. amiből aztán ezt a 200,000 koronát is lehet fedezni. — Halálozás. Érdemes munkás életnek szakadt el szerdán reggel a fonala. Deutsch Henrik, nyugailraassott amv. felügyelő hunyt el, aki régen betegeskedett és -akinek mosoly­gós, örökké vidám arca régen nem látható a Széahenyi-téri (pihenőn, ahol -a wyugidtfliba vo­nultak társasága szokott la déli óráikban összeverőlná, hogy beszélgessenek régmúlt időkről, régi emlékekről, eltűnt ifjúságról. A hajdan erős, izmos -ember, aki tevékeny éle­tét. .munkáiban töltötte öl, elerő-tlened-ett, ágy­nak dőlt és szervezete ugyancsak 'birkózott a halállal, amely megváltotta >a szenvedéstől. Az elhunytban Ziffer ,Alfréd dr.-né az édes atyját gyá-;zolj,a és gyászolják mindazok, akik ismerteik az öreg urai: kor- és kartársai, .akik a munka emberét, a szívbéli jó embert, ap, tigaz barátot tisztelték benne. Temetése csütörtök (délután fél 3 órakor Lesz ia zsidó temető cintemiéből. — Berlini í^p a magyar katonákról. Most a berlini Vossische Zeitung eltette so­rát, hogy A háborús Magyarország cimii cik­kében méltassa a magyar katona vitézi er­kölcseit és a magyar társadalom kimeríthe­tetlen áldozatkészségét. Magyarország fiai, — irja a német lap — a monarchia északi és déli határain küz­denek és véreznek, ükét és az osztrák alpesi tartományok nőmet csapatait Galíciában mindenütt a legelső vonalon találtuk, ahol döntés állott küszöbön. A szerbek ellen való háborút általában csak magyar háborúnak •hívják. Przemysl erődítéseiben együtt talál­tuk a már ősszakállu magyar népfölkelőket a tiroli vadászokkal. A magyaroknak kiváló része volt az erődítések megvédésében. A szerbek valósággal rettegnek a m\agyai) bu­rák szuroiiyrohamától. Nem egy déli és északi ütközet sorSát a honvédek esztelen vakmerősége döntötte el. Természetesen, a veszedelem semmibevevése nem egy magyar ezrednek okozott nagy veszteséget és már a háború kezdetén meg kellett tiltani a hon­védhuszároknak, hogy lövőárkok ellen attak­ra menjenek. A magyar népfölkelők különö­sen a kárpáti hágók védésében tűntek kí. Ma­gyarország, fenyegetett északi helységeiben egyképen fegyvert ragadott a gyermek és az aggastyán, hogy elébe vonuljon a betolakodó Hlen-ségnek és hogy azt a ihaza földjéről -el­űzze. És miként a fiuk a csatamezőkön, ép oly fckesen dolgozik érettük az egész or­szág. Budapesten a legnagyszerűbb szerve­zeteit láttuk a beteg katonák ápolásának. Eh­hez a munkához mind ujabb ösztönzést ad Auguszta királyi hercegasszony, akinek -cél­tudatos és szeretetreméltó egyénisége egész Magyarország szeretetének a középponjában áll. — Magyarok kálváriája. Kevés nemzetet ujtott ugy a história haragja, mint bennün­ket s a sok keserűség, sanyaruság benne zo­kog dalainkban, kicsendül rímeinkből s szo­morú dalokat hord-ozgat a szél tanya'háztól tanyáházíg a nagy magyar Alföldön. Csak oiyankor hallgat el az elégia sírása, ha fegy­verbe lépünk, amikor csaták harsonája szólal meg a léikükön, amikor szebb, jobb, nagyobb jövő fakadását érezzük az eljövendőkben. Es mégis vannak .most -is irók, akik közülünk va­lók, akiknek a kálváriája majdnem olyan ne­héz, mint a biblia keresztutja. Ezek azok, a kik kinn vannak Amerikában és akik nem követhetik a lelkük hivó szavát, nem jöhet­nek haza magyar katonának, magyar harco­soknak. A tengerek kalózóriása, Anglia nem engedi által az oceánon s odahaza angol la­pok angol hazugságai mardossák őket s a megvásárolható revolver-jingók halálhírét költik a magyarságnak. A megpróbáltatásnak keserű pohara még nem telt meg ezzel, mert amint egy idetévedt levél -irja, az ántánt ha­talmai rettentő hadimegrendeléséket tesznek az amerikai gyárakban. A sors haragja ezekbe a gyárakba magyar munkásokat te­relt, kik rabszolgai megadással feszi tik bele dolgos izmaik erejét a patronokba, gránátok­ba, ágyucsövekre. Ugy érzem magam, mini a testvérgyilkos, — mondja a levélíró, — mert talán magyar katona szivén szalad kerí.zíiU a halálos golyó s égy magyarral kevesebb lesz a Dana—Tisza között . . . Ebből a né­hány megható .sorból kisír, kizokog a ma­gyar tragikum, a mélységes balsors, mely­nek motívuma mintha láthatatlan kürtökön keresztül -szólna hozzánk mindenünnen. Ezt hozza magával a szél, ezt suttogják a levelek ősszel, ezt csobogja a patak . . . Es -hiába minden nagy balsors, hiába ver -szeges kor­bácscsal a sors, mégis 'vannak és lesznek mindig -magyarok, meg h-a tovább is kellene .járni a kálvária-utat ... — A uaEí-eg to bizo tfríg rendes havi ülését d-ecamlber 3-án, csütörtökön -fogja meg­tűr ..ami délután 5 órakor a 'balvárost ovad-a fölidszinitd játszótenmábén. iA biz-ottság t. tag­i-alt ezúton hívja meg az ülésre a-z .elnökség. A bizottsági műhely mu-nkájálban a tegnapi nap folyamán tevékeny részt vettek: dr. Ju­hász litvánná, Weiner Jánosné, Radiszlovits Lajosné, -vailaan-ií:! az tuTixndö '.munkaerők. Naipró!-napra növekedik -azoknak -a jétákony höilgyeknok szánna, kik otthonukban végzik a katonák meleg ruháinak készítését, de .igen nagy-.szükség is van erre, főkép a kötött ru­baneimüekre, imivei a legközekibibi napokban nagymennyiségű, hósaplda kell a katonáknak. Azonkívül iam&tMten kár a 'vezetőség mi.fi­denrendíü szőrmét és köszönettel fogad -:V. ki­készítetten őz, kecske, bárány ás nyufbőrökel is. -Az 'adományok a belvárosi ovodáiba (Jó­kai-utca sarok) küldendők. most takarékosságra kényszerítenek. R rég megszokott reggeli- és ozsonna­kávé olcsóbb elkészítése a tiszteit há­ziasszonyoknak olykép könnyen lehet­séges, ha a szemes kávé helyett pői­lószerként tisztán, vagy pedig ha legalább is ahhoz vegyítésként a bevált Franck féle s,Enrilo"-t használják. R kávé azért semmit sem vészit a jóságából, * mert az „Enrilo" ize és aromája a szemes kávéhoz meglepően hasonlít. Ri „Enrilo" mindenütt kapható! mg. ca 92/2I.ÍU.

Next

/
Oldalképek
Tartalom