Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-21 / 329. szám

Rendkívüli kiadás, ára 2 fillér tBft«rfca»xf<&*ég mámjntü ESBftr, Sáreged, 1914. ELŐFIZETÉSI Ált SZEGEDEN tgftmé»M.K3«^- tóüéw . , K 12»— se^yediérra K Gr— egybóaapraK 2-— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egészévra . K28— íélérre . . K14.— negyedévre K 7 — egyhónapi* K 2-40 Kiadóhivatal Kárász-utca Telefonszám s 81. Egyes száai ára 1» fllttr. * III. évfolyam 329. szám. Hétfő, december 21. l(j oflenziVa Készül Szerbia ellen. Szóiiából jelentik: A legutóbbi szerbiai -eseményeket egybehangzóan ugy magyarázzák az itteni lapok, hogy az osztrák-magyar hadvezetőség Szerbiából csákugyán stratégiai okból vonta vissza csapatait, mert a szerb sereg, melyhez a macedóniai és a bolgár ihatár mientén felállított kipihent csapatok is csatlakoztak, nagy számbeli túlsúlyba jutott és az osztrák-magayr csapatok felvonulásának és készültségének minden részletéről idejében pontos értesítéseket kapott a szerb hadvezetőség. A semleges országok véleménye Ausztria-Magyarországról — irja ma a szófiai Volja — nem aszerint alakul, hogy mi történik a másod-, sőt harmadrangú déli csatatéren. Ezeknek véleményére az a döntő, hogy u szerb seregnél minden tekintetben félelmetesebb orosz haderő megtöri az osztrák és magyar hadak erején és immár teljes vereséget szenvedett. Ha Bulgária volna ma olyan helyzetben, mint Szerbia, a szerbek egy .percig sem késtek volna megragadni az alkalmat a bolgárok szivébe döfni késüket. Az Utro és Dnevnik azt jelenti, hogy a szerbek ellen uj offenzíva készül, mely meg fogja pecsételni Szerbia sorsát. Szófiából jelentik: A Dnevnik ma Fontos találkozás cím alatt feltűnő helyen közli, hogy Tarnovszky gróf itteni osztrák-magyar követ tegnap látogatást tett Radoszlavov miniszterelnöknél és két óra hosszat tanácskozott vele. A tanácskozásnál jelen volt Dobfovics is, a király kabinetirodájának a főnöke. Tegnap Ruszcsukban értekezletre gyűlt össze kilenevenegy macedón-bolgár, akiket a magyar csapatok a minapi szerbiai harcokban foglyul ejtettek és akiket a hadvezetőség szabadon bocsátott. A szerb katonák, akik Monasztirból a harctérre mentek, elvonulásuk előtt a bolgár lakosok házaiból elrabollak minden bútort és értéktárgyat. Ezt azért tették, -— irja a) Dnevnik — mert tudják, hogy Mőaasztir nem lesz többé a szerbeké, hanem legjobb esetben a görögök kezébe kerül. A Hőfer-jelentés. Budapest, december 20. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A Kárpátokban tegnap a Latorca vidéskén ellenséges elöCsapatokat visszavetettünk. A lupkovi szor°stúl északkeletre nagyobb harcok fejlődnek. A Krosnó és Zakliczyn közti arcvonalból indított támadásunk mindenütt tért nyert A Biala-völgyben csapataink Tuchowig nyomultak előre. A Dunajecz alsó folyása mentén a harcok tovább tartanak. Az oroszok ilyenformán Galíciában újból nagyobb haderőkkel fejtenek ki ellenállást. Dél-Lengyelországban elértük a hidat. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. A BIRODALMI KANCELLÁR LAPJA AZ OROSZOK NAGY VERESÉGÉRŐL. Berlin, december 20. A Norddeutsché Attgemeine Zeitung, a birodalmi kancellár .félhivatalos lapja, a Keleten levő hatalmas harcokról ma ezeket irja: A Lengyelországban folyó hatalmas harc végeredménye innen még át nem tekinthető. A német főhadiszállás és az osztrák-magyar vezérkar jelentései eléggé rámutatnak arra, milyen nagy jelentősége van a Keleten történteknek. A Szilézia és Posen ellen nagy hangosan bejelentett offenzíva nemcsak hogy összeomlott, hanem az oroszok milliós hadserege, melynek ezt az offenzívát keresztül kellett volna vinni, az egész vonalon visszavonulásra kényszerült. A további hadmüveieták eredménye elé nyugodtan tekinthetünk. Kitűnő vezetés mellett a német és az osztrák-magyar csapatok az elképzelhető legfényesebb eredményeket érték el. Kitartásuk és bátorságuk ebben az; igazán szent háborúban babérlevelet babérlevél mellé fűzött és ezek a harcok kitörölhetetlenül: miindenkor éln.i fognak az emberek emlékezetében, mindaddig, mig az emberek szivéből ki nem vész a magasztos hőstettek iránt való lelkesedés. Nagyon jól tudjuk, hogy az ellenség teljes leverésével sem végeztük még el munkánkat a Keleten. További erőfeszítésekre lesz szükség, hogy a végső célt elérjük. Hűséget hűségért! Ebben a két rövid szóban jut kifejezésre az a szellem, ami Németországot és Ausztria-Magyarországot összekapcsolja és képessé teszi, hogy egy ellenséges világgal szembeszálljon. A német nagyvezérkai* közlése. Berlin, december 20. A nagy főhadiszállásról jelentik: Nyugaton az ellenség Nfeuportnál és Bixschontenél eredménytelen támadásait beszüntette. La Basse környékén a franciák és angolok támadásait az ellenségnek nagy veszteségeket okozva visszavertük, 200 színes embert és angolt foglyul ejtettünk, kerekszámban 600 angol halott fekszik arcvonalunk előtt. Notre Dame de Lorettenék Betunetól délkeletre, egy hatszáz méter hosszú német lövészárkot az ellenség elfoglalt, veszteségeink csekélyek. Az Árgonneoikban némi elöhaladást tettünk és három géppuskát zsákmányoltunk. A Kelet- és Nyugat-poroszországi határról nincs semmi újság. Lengyelországban orosz hadseregek kísérletet tettek arra, hogy a Rafka és Nida mentén újonnan előkészített hadállásban tartsák magukat. Mindenütt támadjuk őket. A legfőbb hadvezetőség. (Közli a magyar miniszterelnöki sajtóosztály.) FRANCIA LAPOK AZ OROSZ VERESÉGRŐL. Genf, december 20. A párisi sajtó elhallgatja ugyan az oroszok nagy vereségét, de már előkészíti a közönséget a rossz hírekre. Igy a francia lapok londoni táviratokat közölnek, amelyek szerint a németek Lodztói keletre előrehaladnak, az oroszok pedig készülnek Varsó kiürítésére. Hindenburg óriási csapatokat vont össze, hogy az oroszokat a Visztula mögé kergeslse. Galíciában is győznek az ősztrák-magyar csapatok. AZ OROSZOK PRZEMYSL KÖRÜL. Bécs, december 20. A Reichspost jelenti Krakóból: Egyik katonai aviatikusunk legutóbbi przemysli látogatásából visszatérve, magával hozta a Ziemia Przemyska november 26-iki számát. A lapnak ez a száma orosz foglyok érdekes elbeszéléseit tartalmazza. Ezeket az oroszokat a Przemysl előtt levő orosz lövészárkokban fogták el. A többi közt elmondják, hogy az orosz lövészárkokban rettentő nagy hideg uralkodik, a katonák dermedt kezéből kieSfk a fegyver és mindéhez járul még, hogy nem kapnak elegendő élelmiszert.