Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-19 / 327. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1914. december 25. Tengerészek szaki az utóbbi idők két 1. A német támadás az angol tengerpart ellen. Bécs, december 17. Tegnap reggel .ködös időben német cirkálók jelentek meg Hartlepool, Whitby ós Scarboroügh előtt. Az angol hatóságok előzőleg tudtak a tervibe vett támadásról és megtették óvintézkedéseiket, amelyéit a. közelben levő torpedó-flöttillák készenlétbe helyezéséről és & gyalogsági ós tüzérségi állások megszállásából állottak. A westhartlepooU megerősitet t, ál 1 ások a t a mérnetek grámáttüz alá fogták. Körülbei üt 50 gránátot lőttek ki. Elitben a, támadásban bárom német cirkáló /vett részt, amelyeiket csakiham'ár megtámadott négy angol torpedOzuzó. A német cirkálók jelentékeny kár okozása után északkelet, felé távoztak. íAz előbbi támadással egyidejűleg Scarboroughot is 'megtámadták német hadihajók, levegőire röpítették a .gazométert és szétromboltak számos épületet. Withbyfbm, melye: két német cirkáló támadt meg, erősen szenvedett az apátság ós nagyobb számú épület. Ezekbe a harcokba azután beleavatkoztak angol flottillák és az eddig beérkezett jelentések szerint a harcok még folyamatban vaunak. Az egésznek az a 'látszata, hegy mindkét részről aránylag nagy erők küzdenek. Az északi angol tengerpart megtámad tatása mindenesetre a német flotta erős offenzív szelleméről tanúskodik é- kitűnő illusztrációja az Északi tenger tényleges hatalmi viszonyainak. Mert Mintnák, íliogy az angol hajóhad túlereje dacára• sincs abbav a, helyzetben, hogy kellő módon megvédelmezhesse az angol partokat. A még várható jelentések bizonyára felvilágosítást fognak nyújtani az események további folyamáról. 2. Japánok a Falkland-szigetek melletti ütközetben. Bécs, december 17. Az angol admiralitás eddig hallgatott arról, hogy micsoda haderők vettek részt a Csendes óceánban a német /flotta elleni harcban. Különbőz őlhirek szivárogtak ki és. az már előre is bizonyos volt, hogy az angolok elnyomó túlerővel léptek föl. /Ezek a hirek mind kézzel foghatóbb alakot nyernek. A /minap jelentették, Ihogy az ütközetben részt vettek „Invineible" és „Inflexible" sorihajó-cirkálók. Most már az is bizonyosnak látszik, hogy ezeken és még más brit niagy n adihajókon kivül az „Ausztrália" sorhajó-cirkáiló ós a „Congó" ós „Hyeii" nevü japán cirkálók is közreműködtek a német hajók elleni küzdelemben. (Ebből kiviláglik, hogy az admiralitás azon jelentése, melyet az angol közvélemény megnyugtatására a Söm»ta Maria melletti ütközet után kiadott és /mely sz rint az egész japán flotta harcba száll a német ív iőhád ellen, a tényeknek tökéletesen r Angol jeleníésekhő.1 tudjuk, 1 ogy Sturclr.veciadmiráüsnak, az angol tengerész vezérkar főnökének a parancsnoksága alat; eg> igen erős cirkáló flotta kapott megbizán a német- hajóhad leverésére. Jeleztük már ehelyütt (a Neue Freie Presseről van szó), hegy sejthetőleg sorhaj ócirk álókiból áll ez a flotta. Ez s föltevésünk most bebizonyosodott. Ha csak éleménge tengeri eseményéről. azt. tesszük föl, liogy az „Ausztrália" és a főn? megnevezett két japán hajó vonult a német hajók ellen, már az is az ellenség akkora túlerejét eredményezi, Ihogy a sikerre való minden kilátás elképzelhetetlen volt már előre is. /Az „Austrália", mely 1911 ben becsalta tóit vizre, 19,500 tonnás1, 37 tengeri mórtföld a sebessége, övpáncélja 203 milliméteres és fel van szerelve, nyolc 30.5 és tizenhat 10 centiméteres gyorstüzelőágyuval. Még hatalmasabbak a japán „Couigó" és „.Hyeti". 1912-ben bocsátották vizre, 28.000 tonnásak, sebességük 28 tengeri mérföld, páncélövük 229 milliméteres, ágyufölszerelésük: nyolc 35.6, tizenhat 15 és ugyanannyi 7.6 centiméteres gyorstüzelő ágyú, ;A „Söharnhoi'st" és „Gne-isensn" lényegesen régibbek és gyöngébbek. Mindössze tizenkét 21 és hat 15 centiméteres ágyúval. 150 milliméteres páncéljuk is hasonlíthatatlanul gyöngébb volt, mint az ellenséges hajóké. Ha minderre ráadásul elgondoljuk, ihogy még nagyszámú más ellenséges hajók is felvonultak a németek ellen, akkor éppenséggel csodának tekintendő, hogy öt árai harc volt szükséges a nemet hajók Iccerésérc, Az ütközet időtartamából tel j es bizonyossággal kii iáink. hegy a németek ellenálló és bareképes/siége minden várakozást fölülmúló volt. Mert ilyen inferioris hajókkal ekkora túlerővel szemben 1 és ennyi ideig harcolni, mesteri munka, amely csak a legnagyobb hidegvérrel, ügyességgel és hősi áldozatkészséggel lehetséges. Kína és a világháború. Ei'.sőrangu fontosságú lett most a kínai kérdés és 'a legközelebbi időre várható Kina magatartásának tisztázódása. Egy kínai államférfi, aki jelenleg Európában időzik, beavatott körök előtt az alábbi kijelentéseket tette: Japán csapatok megszállották az egész Slimtung vasutat. Ismételten tiltakoztunk, azoribari az erőszaknak engedni voltunk kénytelenek és tisztviselőinket Shantungból kényszerítve voltunk visszahívni. Az Unióhoz fordultunk tanácsért, de mindezideig megfelelő instrukciókat nem kaptunk. Németország tiltakozott az ellen, hogy- mi japán sereget beengedtünk semlegességi nyilatkozatunk dacára, kínai területre. Ez nem tőlünk függött, sa jnos ás mi magunk tartjuk ezt a legnagyobb csapásnak, mivel Kina integritása komoly veszedelemnek Van kitéve. Ha megfelelő haderő állt volna már eddig is rendelkezésünkre, nem késtünk volna Ál demonstrációs lépéseket megtenni és a retorzió sem maradna cl. Azonban a tény az. hogy hadseregünket csak most szervezték és most lesz tatán cáak befejezve a kiképzés nagy munkája. Kina nem fog késni bebizonyítani, hogy az élő hatalmakhoz tartozik és nöm hajlandó örökké mint áldozat szerepelni. A kínai közhangulat teljesen entcnte-eUenes és legfeljebb az lehet vita tárgya, hogy 'kit gyűlölnek jobban: angolt, franciát, oroszt vagy japánt. A mantungi esemény nnág nem vált a múlté és a japánoknak akkori viselkedése az ellenszenvet még csak növelte. Azök is .elfordultak tőle, akik eddig barátai voltak. Az oroszok ellen, hogy ugy mondjam, hagyományos az ellenszenv és a mandzsu és mongol kérdést nem lehet olyan hamar elfelejteni. Sajnos, nagy veszélynek vagyunk kitéve Oroszország részéről is. Nemcsak Mongólia van veszélyeztetve, nemcsak Mandzsúria, haném a ki-nai Turkesztán is, az úgynevezett Ili tartomány,, amelyet az oroszok megszállni nagyon is hajlandók. Ha Oroszország győzne a világháborúban, akkor Ázsia népeire szomorú sors vár; Anglia iránt éppen- ilyen bizalmatlan a hangulat. A tibeti kérdésben Anglia erőszakosan járt el Kínával szemben és az ópium-kérdésben meg egyenesén vérlázitóan. Kina most mindenesetre nehéz helyzetben van. mivel egy háború esetén sok ellenséggel kellene küzdenie. Szerencséje Kinának, hogy ebben a komoly időben egységes. Egy egységes Kina nagy erőt jelent -és ezt talán be is tudjuk bizonyos idő mvtvla bizonyítani. Pánszláv testvérek dicsérete szerb hadifogságból. Egy 'Bécsben 'élő előkelő cseh, beküldte unokaöccsének, egy szerb fogságba került orvosnak két levelét a prágai Union nak. Az első levél igy hangzik: Kedves nagybátyám! Módomban áll szabadabban irni. Ha előbbi néhány levelem?: megkapta, ugy azoknak a tartalma lényegesen kiilömbözik mostani levelemétől. A cenzúra ... húszen érti... Mindenemet elvették és csaknem agyonütöttek. Még tisztek i.s b /-zalmasan kegyetlenkedtek velem. Borzasztó idők voltak. Négy napig kellett sebesülten az ország belsejébe gyalogolnom. Valóságos kálvária-járás volt az. Nem volt érni valónk, .még vizünk se, csak verés és halálos fenyegetések. Sebeink,kel senkii sem törődött.. Nisben bárom hétig voltain egy kórházban, de senkisem hederített, sebeimre. Mindig azt mondtak a szerbek: „Kifelé! A ti számotok r.i nincs orvosunk!" Egyenruhámat a raktárba kellett adnom - elkobozták, ugy hogy csak rongyokat kaptam és mezítláb kellett iávrnorn. Üskübbe rendeltek ugyanis betegápoló nak. Ugy nézek ki, mint egy csavargó. Csak nadrágom és ingem van, rongyra papucsom, köpeny egem, sapkám és semmi egyéb. Itt borzasztó az életem. Kor? reggeltől késő estig és estétől reggelig, éjjel-nappal be vagyok .fogva, -és ezért, néha pofoznak is. Mindent el fogok viselni, csak adja az, Isten, hogy megérjem a végét, akkor semmit sem akarok többé a szláv testvériségről cs szeretetről hallani. Az ilyen beszédek mind csak pasquilljei a valóságnak. lA második, október 29-rőli levél igy szól: Kedves Mariskám! Már oly régen sínylődöm itt idegenben és eddig egy fillér gázsit sem kaptam, habar a genfi egyezmény érteimében .az orvosokat vagy fizetni .kell, vagy haza küldeni, de ahol nincs, ott ne keress. Azt kérded, mint van sorom a hadi fogságban? .Kedves- gyermekem, senkinek, még egy kutyának sem kívánhatom ezt a, sorsot. Micsoda martirumot kellett elszenvednünk, azt le. sem Írhatom, de nem is szabad, hacsak egr fára nem akarok jutni, vagy ugy járni, -mint egy prágai kollegám, aki nyomtalanul eltűnt, Remélem azonban, hogy ez .a levelein elkerüli a cenzúrát. Isten ments, hotgy az ellenség a mi országunkba hatoljon! Egész nyíltan megmondom, mit sóm számit, hogy ti is szlávok vagytok. Nincs kegyelem! 'Azt én most már nagyon jól tudom. Isten óvjon benneteket! ... Nem is sejted Mariskám, milyen kemény• lelkes hazafi lett belőlem! AUTÓBALESET ÉRTE A FRANCIA KAMARA ELNÖKÉT. Páris, december 18. (Rómán át.) Deseha-nel, a francia kamara elnöke, e 'hó 14-én Nogent le Rotrouban volt. Visszatérőben autója felborult és az e'lnök a fején igen -súlyosan megsebesült. Sebeit az orvosok 'több helyen bevarrták. Állapota nagyon komoly.