Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-14 / 292. szám

4 DÉLMAG ¥ ABÜESZAö Szeged, 1914. inovember 14. megtakarított pénzeiket az állam pénztárába, nem is hoznak áldozatot, sőt tőkéik biztos — a képzelhető legbiztosabb — elhelyezése mel­lett még magasabb kamatokat fognak élvez­ni, mint amennyit tőkéik eddig gyümölcsöz­tek. Mindez nem buzdítása kiván lenni a pol­gárok áldozatkészségének, mert bizonyára nem! fog akadni most senki — akár szegény s akár gazdag — aki félrehúzódna s elkép­zelhetetlen lelkiismeretlenséggel elvonná meg­takarított koronáit, százasait vagy ezreseit attól az erőgyűjtéstől, amelynek gyarapítása most mindnyájunknak legelső és legnagyobb kötelessége. Eltekintve ezen szemponttól, a honvéde­lem szent kötelességének magasztos szem­pontjától, amely feladat szolgálatában .még a legnagyobb áldozatkészség is semmivé tör­pül — van még egy szempont, amely arra fog buzdítani mindnyájunkat, hogy minden erőnkkel előmozdítsuk e nemzeti kölcsön jegyzésének minél hatalmasabb arányokban megnyilvánuló sikerét. Ugyanis most kell bizonyságát szolgál­tatnunk annak, hogy ez a nemzet nemcsak fegyverrel a kezében képes szabadságát meg­védelmezni, fennállását biztosítani, de bizony­ságát kell szolgáltatnunk annak is, hogy anyagi erőforrásaink oly magas fokon álla­nak, hogy mi magunk saját erőnkből, min­den idegen támogatás nélkül oly tőkét tudunk államunk rendelkezésére bocsátani, amely nem marad mögötte egyetlen erőkifejtésének sem! ;Meg kell mutatnunk a külföldnek, hogy ugy fegyverrel a kezünkben, mint a gazda­sági haladás terén nem maradunk el senki mögött s ennek a felismerésnek hatása szé­dítő (perspektívát nyit a mi nemzetünk — a mi eddig félreismert nemzetünk — számára a háború dicsőséges befejezése után a békés munka idejére. Minden kötelességtudó polgárnak a lehe­tő legnagyobb jegyzéssel kell e kölcsön sike­re érdekében közreműködni. Neu Emő, a Szécsi-bank igazgatója. Most történik először, hogy a .magyar ál­lam a kibocsátásra kerülő kölesönt nem vala­mely bankcsoport közvetitésével szerzi meg, hanem közvetlenül a nemzethez fordul és nyilvános aláírásra .hívja líeil .a polgárokat. Ez a körülmény természetesen szükségessé tette ia kölesönjagyzás műveletének olyan megállapitás-át, amely Számol a nagy­közönség természetével, anyagi viszonyaival és .a jelenlegi különleges helyzettel. Már a szokottnál hosszabb jegyzési időtartam is azt a .óéit kívánja, szolgálni, hogy kevésbé moz­gékony, a kölicsö.njsg-yzás szokat k,(óságává 1 először megküzdő közönségünknek .kellő idő álljon rendelkezésre a tájékozódásra, az elő­készületek megtételére és a. cselekvő meg­mozdulásra. De a jegyzési határidő kitolásá­val a jegyzés megkönnyítéséhez fűződő min­den •érdeket kielégíteni nem iiahet. Célrave­zető egyéb rendelkezésekkel lehetővé kellett tehát tenni a jegyzést azok részére is, akik iá kibocsátandó .nagy nemzeti kölcsönre kész­ségesen jegyeznének, de pénzükkel csak a jegyzési időtartatnoi követő hetekben rendel­kezhetnek. Ezekre, való tekintettel a. kölcsön •kibocsátási tervezet a 100 koronát meghaladó jegyzéseknél megengedi, hogy az aláirók a befizetéseket részletekben és későbbi időpon­tokban is teljesítsék. Akik e kedvezményes befizetési módozatot igénybe venni óhajtják, az aláírásikor egyelőre csupán .a jegyzett név­érték 10%-át tartoznak biztositékképen le­tenni, (még pedig vagy készpénzben, Vagy megfelelő értékpapírban. A jegyzett összeget csak ezt ikövetcleg kell befizetni még padig elylképen, hegy az aláírási felhívás közzé­1 ételétől számítva legkésőbb egy hónap alatt első részlet gyanánt a jegyzett összegnek 40%-át kell beszolgáltatni, míg a hátralevő 00% befizetése két egyenlő részletben további egy bónap alatt lesz. befizetendő. A kölcsönre jegyzők a befizetett részösszegről néhány nap múlva a m. kir. pénzügyminisztérium által kiállított ideiglenes oldsinervényeket kapnak kézhez, amelyek ellenéhen az államkincstár egy későbbi időpontban a szabályszerűen kiállított kötvényeket kiszolgóltatj'a. Előfordulhat azonban éppen a háborús viszonyok következtében, hogy a, jegyezni akaró csak a jegyzést követő hónapokban lesz abban .a helyzetben, hogy .a jegyzésre, szánt pénzéhez teljes összegében: hozzájusson. A kölosöntervez>et alkalmas módon ©zen is segít. Gondoskodás történt ugyanis -aziránt, •hogy az Osztrák-Magyar bank és a. im. kir. Hadikölcsönpénztár ugy főintézeteinél. mint a vidéki fiókjainál már a részletbefizetésekről a m. kir. pénzügyminisztérium által kiálli­tott ideiglenes elisunervényekre is — az ér­ték 75%-ának •erejéig ós a jelenleg érvény­ben levő 5V.%-os váltóleszámitioláisi kamat­láb mellett — elŐtegkölcsönt nyújtson. En­nek a kedvezménynek a gyakorlatban az a jelentősége, hogy a jegyzés idejében ele­gendő, ha az aláírónak a 10%-os biztosítékon kívül a jegyezni óhajtott összeg 40%-la ren­delkezésére áll, unielylyel a,z első részletnek kellő időben való .kifizetését biztosítani, 'tud­ja. Az első részletről — a jegyzett összeg 40%-áról — szóló Mied.glen.es befizetési elis­mervényre ugyanis, amint fentebb -említet­tük, az aláíró iá befizetett részösszeg 75%-a •erejéig .elő.legkölesönt kaphat, amely fedezi a következő részletnek — a jegyzett összeg 30 %-ának — befizetéséhez szükséges' összeget. A második részlet befizetéséről .szóló, a m. kir. pénzügyminisztérium által kiállított ide­iglenes elismervény re, ugyancsak 75% ere­jéig szintén clőlegkölcsömt lehet szerezni, amely az utolsó részlet befizetésekor etszá­Triplást nyerő biztosítékkal együtt elegen:lő arra, hogy az utolsó' részlet: a jegyzett ösz­szeg 30 %-a .és teljes kiegyenlítést nyerjen. Igy tehát mindenki az aláírásikor rendelkezé­sére álló összeg kétszeresét is jegyezheti, amennyiben a jegyzésre ennyit kíván szánni, mert az aláirók n jegyzett összeg felét a rész­letbefizetések során •eszközölt lonnbardirozás révén előnyös feltételeik mellett a kel,lő időre {ikadáy talonul megszerezhetik. Előrelát;1!ató m adott körülmények között, hogy az ideig­lenes el is m °.r vén yc k re n többi pénzintézetek is hajlandók lesznek előnyös' feltételek mel­lett ©lőleakölcsönt folyósítani .a hadlkölcsön­re történt jegyzések további részleteinek kiü­•zetbetéss cél j ából. Jelentékenyen megkönnyíti végül a: jegy­zést az a körülmény, hogy a nevezett két in­tézet, ugyancsak kedvezményes' kamatláb .mellett, 'előlegeit nyújt egyéb megfelelő óv­íékpapirríkra is, amennyiben az igy felveendő kölcsönösszeg a hadikölcsön jegyzésére basz­nál tátik fel. Különös •fontossággal bír, hogy a hadiikölceonpénzt,árnál a budapesti tőzsdén jegyzett, értékpapírok nagy része lombardi­roziható, s igy olyanok is (pl. egyes pénzinté­zetek részvényei) melyek az Oszt rák--AT agyar Banknál zálogul nem fogadhatók el. A kedvezménye;.- (részletekben történő) fizetési módozat igénybevételével jegyzett 100 koronás névértékű kötvény kibocsátási, ára 98 korona, tehát 50 fillérrel drágább, mint azoknak .a, kötvényeiknek ára, amelyek az alá­íráskor teljes összegükben kifizetést nyertek. De ez az árkülömibözet csalk látszólagos, de nem tényleges ós annak az eltérésnek termé­szetes következménye, hogy iá részletekben történő befizetéseknél a befizetési határidők egy, illetve két hónappal későbbre esnek, mint azoknál a jegyzéseknél, amelyeknél — az aláirók a kedvezményes befizetési módo­zattal élni nem óhajtván —• a jegyzett ö«-­szegeket már az aláírás napjától kezdő,íőleg már m államnak gyümölcsöznek, míg ,a ked­vezményes befizetési módozatot igénybevevő a későbbi befizetési időpontig a jegyzésre .szánt összegnek ka.mm iát maga élvezi,. E ka­Hasznáijunk hadisegt! tfosfabéigeget! inatnak felel meg az 50 filléres árkülönbözet és igy ennek .csak kiegyenlítő szerepe van. A részletfizetés kedvezményét igénybevevőket tehát a kibocsátási tervezet semmi anyagi hátránnyal nem sújtja. (Cenzúrázva küldi a Minis terein ükség sajtóosztálya.) A közigazgatási bizottság ülése előtt, pén­tek délután rendkívüli tanácsülés volt Cicat­ricis Lajos dr. főispán elnök-lésével. A tanács elhatározta, hogy a rendkívüli közgyűlés elé azzal a javaslattal lép, hogy Szeged városa kei milliót jegyezzen a kadtkötcsönből. Balogh Károly pénzügyi tanácsos elő fogja terjesz­teni a rendkívüli közgyűlésen az erre a. célre kijelölt fedezetet is. Á közgyűlés szombaton határoz. Mint már pénteken megírtuk, a városban egyre fokozódó érdeklődéssel, sőt lelkesedés­sel foglalkoznak a hadikölcsön ügyével. A Tornaegyesület 14,000, a Lloyd 10,000, Pol­gár László, a református egyház íőgondnoka 50,000 koronát jegyez. Jegyeznek a reformá­tus egyház, a Keramit és Miitéglagyár és a Munkás-biztosító. A péntek esti istentiszteleten Lőw Im­mánuel dr., a szegedi zsidóhitközség nagy­nevű főrabbija beszédet tartott, amelynek kapcsán a hadikölcsönnel is foglalkozott. Az­zal kezdte beszédét, hogy ez a háború a va­gyon háborúja, tehát a vagy.onnal elő kell se­gíteni a háború sikeres kimenetelét. Az állam most egy a hazával, amit a zsidók nem- na­gyon rég óta mondhatnak. A haza érdekében a felsőbb tízezer meg fogja tenni kötelessé­gét, de tegyék meg az alsóbb százezrek, sőt milliók is. Az is adjon, aki csak ötven koro­nát bir adni, mert arra is szükség van. A há­ború nemcsak emberevő, hanem, pénznyelő szörnyeteg is. Ha a régi világban a háború­hoz három dolog kellett: pénz, pénz és pénz, most tízszeresen annyi kell, mint hajdanában. Dugonics találó mondásával végezte Lőw: a pénz még a puskában is pattan. Bécs, november 13. .Bécs városa a inai napon elhatározta, hogy húsz millió koronát jegyez a hadikölesönből. A fővárosi nagy pénzintézetek igazgató­ságai, — mint Budapestről jelenti tudósí­tónk, — onost foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a rendelkezésükre álló -pénzekből meny­nyit fordítsanak a nemzeti kölcsön céljaira. a bárom legnagyobb pénzintézetünk, a Ke­reskedelmi 'Bank, a Hitelbank és a Pesti Ha­zai Takarékpénztár egyenkint 10—10 millió koronát vesz át a kibocsájtandó kölcsönköi­vényekből. Az ujabban bejelentett nagyobb jegyzé­sek a következők: Kereskedelmi Bank 10,000,000, Hitelbank 10,000,000. Pesti Hazai Takarékpénztár 10.000,000, Salgótarjáni Kö­szénbánva R.-T. 1.000,000, Fonciére Biztosító Intézet 2.000,000, Magyar-Francia Biztosító Társaság 1.500,000, Unió Élet- és Gyermek­biztositó 1.500,000, Deutsch Ignác és Fia 1.000,000, Fővárosi Bank és Váltóház 500,000, Abauj-Torna vármegye 100,000, Hódmezővá­sárhely 500,000, Rákospalota község 100,000, szerb egyházközség 600,000, Lipótvárosi Ca­sino 150,000, Hírlapírók Nyugdijiníézete 250,000, Pesti Könyvnyomda R.-T. 150,000, Kereskedelmi Utazók Egyesülete 100,000, Pesti ühevra Kadisa 500,000, Győri Izr. Nő­egylet 12,000, Magyar Földrajzi Társaság 25,000, Postatisztviselők Országos Ca'sinója 200,000. Fővárosi Kereskedők Egyesülete 20,000, Budapesti Áru- s Értéktőzsde 500,000, Vas vármegye árva-széke 1.000,000, Általános Beszerzési és Szállítási R.-T. 200,000, Ke­reskedő és Iparos Szövetség tagjainak első jegyzése 300,000, Eötvös Jótékonyság? Egye­sület 25,000, Miskolc városa 100,000, Borsod vármegye 50,000, Miskolci Izr. Iparíársubt 10,000 korona. Figyelmet érdemel a hazaszeretet és ha­zafiúi kötelesség azon szép megnyilvánulása, mély a -Szeged melletti Deszk községben tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom