Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-14 / 292. szám

\ narkccstitéf fiártas-vtea C. 30&. én 19 ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész érre. K 24-— félérre . . K12-­ségyedévre K &— egvhósiapTaK 2-— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egészéire . K28-— félévre . . K14.­negvedévre K T— egyhónapi* K 2-40 Kiadóhivatal Kárász-utca Telefonszám: 81. Egyes szára ára 14 Blfér. Sieged, 1914. ül évfolyam 292. szám. Szombat, november 14. Amikor hat hét előtt a háború második fázisa és vele a szövetséges seregeik offen­zívája kezdődött, az oroszok sietve vonul­tak vissza Galícia nyugati részéből és óriási erőfeszitéseket tettek Przemysl elfoglalásá­ra. A vár azonban felszabadult az ostrom alól, az oroszok menekiilésszerüen vonultak vissza és a Santól kelötre folytatódtak a har­cok. A lengyelországi helyzet azonban, az egész orosz hadsereg hosszú vonalon való felvonulása, szükségessé tette, hogy csapa­taink erről a vonalról is az uj elhelyezkedés terepére vonuljanak vissza, mert máskép az a veszedelem fenyegette volna őket, hogy a Visztula felől délnek nyomuló orosz erők elvágják a főseregtől. A harcok közben, me­lyeket győzelmesen vívtunk a San körül, a taktikai szükségesség parancsolta ezt az el­helyezkedést és igy történt, hogy Przemysl újra az orosz ostromot állja. Az oroszok, amint hivatalos jelentésünk közli, a Wistokától nyugatra folytatják elő­nyornulásukot. A hivatalos jelentés szerint az oroszok megszállották Tarnovot, amely Rzeszov és Kirakó között fekszik. Ugyan­csak a hivatalos jelentés közli, hogy az oro­szok bevonultak Jasloba és Krosnoba is, a mely helységek mintegy negyven kilomé­ternyi távolságban a keleti Beszkidek galí­ciai lábánál fekszenek. Nem tudni, hogy ez­zel a délnyugati irányban való előnyomulás­sal mit akar az orosz hadvezetőség, vájjon tervez-e egy további előnyomulást déli irányban vagy pedig nyugati operációnak akar bázist teremteni. Ha az előbbi volna a cél, akkor ez ismét olyan véres kudarccal végződnék, mint a Kárpátok keleti szorosain át megkísérelt előretörés. Természetes, hogy ezalatt a mi sere­geink is uj hadállásban helyezkedtek el a przemysl—ikrakói vonalon, amely mint már kitűnt, valósággal átfő ehetetlen védelmi vo­nal. Csapataink itt minden bizonnyal feltart­ják az orosz haderőt, amely súlyos vesztesé­gek árán lesz kénytelen abba hagyni, hir­telen és meggondolatlan offenzíváját. Erős és fölényes ellentámadásunkat egyébként az is tanúsítja, hogy az eddigi háborúban már egy egész hadseregre való orosz foglyokat ejtettünk. Az erre vonatko­zó és a hadállást magyarázó hivatalos jelen­tést itt közöljük: Budapest, november 13. Északon tegnap hadseregeink arcvonalán ne­vezetesebb esemény nem történt. Tarnovba, Jasloba ós Krosnoba az ellenség bevonult. A monarchiába internált hadifoglyok összes száma tegnapig: nyolcszázhatvanhét tiszt­re és kilenevenkéíezerhétszázhu­szouhéí főnyi legénységre növeke­dett. Höfer vezérőrnagy, a vezér­kari fönök helyettese. (Közli a mi­niszterelnökség sajtóosztálya.) A képviselőház 25-én ülés* fart. Budapest, november 13. Félhivatalosan jelentik, hogy a magyar képviselőház no­vember 25-én, szerdán délelőtt tiz órakor ülést tart. Őfelsége a képviselőház ülésezése Idejére a Ház hadbavonuít tagjai számára szabadságot engedélyezett. (Közli a minisz­terelnökség sajtóosztálya.) visszavonulna Budapest, november 13. A déli hadszín­térről .hivatalosan jelentik: Az ellenség vlsz­szavonulását Koceljovótól és Valjevótó! ke­let felé folytatta. A Száva mentén Uscest rohammal bevettük; Behint és Banjanit el­értük. GomHedraglnjei erődített ellenséges vonal már birtokunkban van és Szopot-sío­liceí elértük. Nyugatról és északnyugatról előnyomuló hadoszlopok Valjevó felé köze­ledtek, miközben különösen a déli oszlopok teljesítményei a legnehezebb terepen is bá­mulatra méltók voltak. (Közli a miniszter­elnökség sajtóosztálya.) Egyiptombasi tesped a forradalom. Róma, november 13. Ezer szíriai beduin meglepte a szuezi-csatornához kirendelt an­gol határőröket és valamennyit lemészárol­ta. Egyiptomban terjed a forradalom. Niksic let'*Montenegró fővárosa. Szófia, november 13. Nisből jelentik: Kru­panj mellett rengeteg szerb halott fekszik te­metetlenül. A nisi vasúti állomáson hét vo­nat haladt keresztül, sebesültekkel zsúfolva. A menekülők és sebesültek rengeteg vonattal igyekeznek részben Pirot, részben Üszkiib fe­lé. Montenegró fővarosát Niksicbe helyezték. Az állami iratokat már át is szállították az uj fővárosba. megtöri a effenfáliás. Szófia, november 13. Szerbiából érkező bizalmas hirek jelentik, hogy a szerbek el­lenállása a Sabác és Krupanj mellett szen­vedett utolsó vereségek óta teljesen meg­törött és a szerb hadsereg Valjevó mellett foglalt védelmi állásban sem tarthatja már sokáig magát. A szerb hadsereg állapota. A Rcichenberger Zeitung egy magasállá­su boszniai tartományi tisztviselőtől, aki most tért vissza a déli harctérről, a következő köz­lést kapta: — A szerb hadseregről ez idő szerint csak azt mondhatni, hogy jó vezetés alatt áll. nagyon jól van felfegyverezve s hogy vi­tézül és kitartóan küzd. Azok a hirek, ame­lyek éhínségről, lázongásról és lőszerhiány­ról beszélnek, valótlanok vagy legalább is túl­zottak. A szerb hadsereg azonban az elmúlt három hónap harcaiban mindenütt súlyos veszteségeket szenvedett halottakban, siebesül­iekben és foglyokban, elvesztette ágyúinak és gépfegyvereinek jelentékeny részét és ragá­lyos betegség is pusztított soraiban. Hadmű­veletei arra az álomra voltak épitve, hogy az orosz győz északon. A szerbek bizonyosra is vették, hogy az oroszok 50—60,000 ember­rel segítségükre is jönnek. Mindebből semmi­sein következett be. A szerbek francia szövet­ségesüktől, nagyobbrészt Görögországon, né­melyrészt pedig Montenegrón át, ágyú és lő­szerpótlast és fegyvereket, élelmiszereket és felszerelési tárgyakat is kaptak ugyan, de ez a pótlás nem fedezte a szükségleteket. A szerbek már most iis csalódottaknak érzik ma­gukat, mert az oroszok még mindig nincse­nek Bécsben és a Dunánál Orsován még min­dig nem látni kozákot. Pasicsban való bizal­muk megrendült, csak a tisztek pártja re­ménykedik rnág a győzelemben és az orosz segítségben. Péter királynak sem a hadsereg­re, sem a politikára nincs befolyása. A sebé­ből még csak most üdülő György herceg hó­bortjai miatt teljesen skartban van. Sándor trónörökös pedig egyes csapatvezérek preto­riánus hajlamaival nem bir. A szerb paraszt­ság már megelégelte a háborút, azonfelül Bulgáriával való konfliktus fenyeget, amely a török háború megindulta után közvetlen ve­szedelemmé vált. Mindez együttvéve, a kato­nai és a politikai, valamint a gazdasági hely­zet Szerbiában feljogosítanak arra a föltevés­re, hogy csapatainknak a déli harctéren való feladatai igenis bevégződnek a tél kezdetén, azaz, ugy újesztendő táján, habár természe­tesen pontos terminust senkisem mondhat vagy épen garantálhat. A PÁPA TILTAKOZIK AZ OROSZ HIT­TÉRÍTÉS ELLEN. Róma, november 13. A pápa egy bibor­noikot követségbe küldött Miklós orosz cár­hoz, hogy tiltakozzék azok ellen az erősza­kos hittéritések ellen, amelyek Finnország­ban folynak. Anglia bücsáffsaföf kér. Rotterdam, november 13. Az angol kor­mány a hollandiai követe utján bocsánatot kért a némc-t kormánytól, amiért az „Opellá" német kórházhajóra tüzeltek angol hadiha­jók. ELTŰNT ANGOL CIRKÁLÓK. London, november 13. Az admiralitás közli, hogy bár ujabb jelentések nem érkez­tek, Good Hope és a Monmouth cirkálók elveszetteknek tekinthetők. (Közli a minisz­terelnökség sajtó oszt á 1 y a.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom