Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-12 / 290. szám

4 DÉLMAG Y ARORSZÁG Szeged, 1914. .november 11. ^ reimsi székcscgyházaí Katona' célokra használták Berlin, november 10. Hágából táviratoz­zák: A reétn&í fővikárius elismerte, hogy a székesegyház tornyait a franciák katonai cé­lokra használták, A birödalmi kancellár kö­zölte ezt a beismerő nyilatkozatot a pápá­val Bulgária helyesli a förök politikát. Róma, november 11. Rizoff itteni bolgár követ fogadta a üiornale d'Italia munkatár­sát s igy nyilatkozott előtte: — Miután Törökország megkezdte a há­borút, a hadüzenettel lidércnyomástól szaba­dult meg. Törökország céljai nagyon egysze­rűek: hátát akarja védelmezni Európában és Ázsiában az orosz veszedelem ellen s minden­áron azon van, hogy pánizlám birodalmat alapitson. — Először Perzsia, Afghanisztán és India van soron, Észak-Afrika a jövő nemzedék számára marad feladatul. Törökország tudja •különben, hogy mit jelentene az, ha Olaszor­szág az ő ellenségeihez pártolna át. Épen ez­ért ehez alkalmazkodik. Bulgária minden kö­rülmények között meg akarja óvni semleges­ségét. Elképzelhetetlen, hogy Törökország meg akarná sérteni Bulgária területét s ily­módon akarná Görögországot háborúba ke­verni. Bukovina felszabadítóját előlép­tették, Bécsből jelentik, hogy Fischer ezredest, aki eddig a 13. bukovinai csendőrparancsnokság vezetője volt, ennek a csendőrségnek a pa­rancsnokává nevezték ki. Fischer ezredes ne­ve egyike azoknak, amelyek a háború folya­mán váratlanul tűntek föl és azóta ott ragyog­nak a népszerűség legteljesebb napfényében. Bukovina fölszabaditója, ez a név fogja díszí­teni Fischer ezredest a világháború történe­teben, mely följegyzi róla, hogy föladatát pá­ratlan szakavatottsággal és felülmúlhatatlan hősiességgel végezte. Még élénk emlékeze­tünkben van, mint sakkozott hatezer nagy­szerű csendőrjével Csernovic távolibb, majd közelebbi vidékén, percnyi pihenést sem hagy­va az ellenségnek, mely dijat is tűzött ki a fejére, mig végre elérkezett az alkalom, hogy az orosz csapatok utolsóit is kiverhette a tar­tományi fővárosból. Rettenthetetlen szemé­lyes bátorságát jellemzi, 'hogy már a muszka uralom idején is napokig tartózkodott álruhá­ban Csernovicban, hogy a hódító sereg szán­dékát és elhelyezkedését kilesse. A NÉMETEK HADÁLLÁSA. Rotterdam, november 10. A Times tudó­sítója a múlt vasárnap az észak-franciaorszá­gi harctéren volt és tapasztalatairól ezt jelen­ti lapjának: — Az északi harcvonalon, főleg Ypern­től keletre, továbbá Lille és Arras között ujult erővel tört ki a küzdelem, A szövetségesek erős ágyutüzelése közben a német hadveze­tőség, értette a módját annak, hogy újból cso­portosítsa és újjászervezze szétszórt hadtes­teit. Yperníől öt mértföldnyire keletre áll a német sereg zöme. — Az angolok kilenc napon át feküdtek a lövészárkokban. És éppen felváltásra került a sor. amikor a németek túlerővel megtámad­ták őket. Ilyen körülmények között az ango­lok nem voltak képesek hadállásaikat meg­tartani. 'hanem gyorsan visszavonultak a má­sodik vonalban levő sáncaik közé. — Ypern felett folyton keringenek a né­met repülőgépek és sok bombát dobnak le, a melyek megrongálták a templomot és a vá­rosháza fedélzetét lángba borították. Székelyek az orosz ágyukkai. Debreceni tudósi tömik írja: Az északi harctér felől hosszú vonat robogott be a pá­lyaudvarra. 'Sebesülteik, foglyok, lovak, szó­kerek voltak a (kocsikon. Legelsőnek a bete­gelkat szedték le és .megkérdezték tőlük, hogy van-e valami különösebb kívánságuk, mert jó elilátást és uj kötést, amúgy is (kapnak. Elő­lépett ékkor a söTÍból egy jól megtermett baka. — Instálom aláeain, n-e.m magamnak, de a. kinyerés pajtásomnak volna egy ki® kíván­sága, — moKldrba, — Ki az, — kérdezte a főorvos. — (A MárUmosi Gyurka, csíki gyerek, álcár én, la! — Hát hol van a Gyurka? — A bagonyba maradt. Menten utána menesztettek két vöröske­resztes emberi, begy hozzák elő. Vissza is jötték nemsokára azzal, hogy nincs több se­besült. Elővették újra a székely bakát, hogy megtudakolják .a Gyurka pontos eiimét, Meg is mondta csakhamar: — Nem az enxbör, se nem a marhaba­gonyka van, baném az ágyu-cvgba. Ujabb expedíció indult m ágyueug föl­kutatására. Végre sikerült megtalálni. Az ágyueug egy nyito-tt teherkocsi volt, amely­nek femekén két orosz ágyú mellett kucorgott négy székelybaka. Ezek között volt, axnely­SMártonosi Gyurka is. Az expedíció tagjai az­zal jöttek vissza, hogy Mártomcsá Gyurka nem alkar lesz,állni. 'A főorvos imént oda meg­nézni, hogy mi haja Márton osin-ak. Nógatta, hogy szálljon le. — Ilyet ne kívánjon a tekén teles ur. — Miért? — Jól nyissa ki a szemit m ur, aztán nézze meg ezt .a két muszka ágyút. Ezt én, Mártonoisi György, meg ez a három pajtá­som fogtuk el, A háborúból jövünk, azóta se tágítottunk az ágyú mellől. Most se me­gyünk. Csak a királynak adjuk át! Nagy keservesen mégis csak leszálltak •az ágyuk .mellől a csíki gyerekek, akik sebe­sülve bár, de esőben, hidegben nyitott kocsin utaztak Debrecenibe. Kaptak uj kötést, fosz­lós kalácsot, jó kolbászt, meg egy kis italt is és boldogan ültek vissza a drága zsákmány mellé, hogy azt Budapesten átadhassák a fel­séges királynak, mert mint mondták, feld­posztkártyán már tudatták jövetelüket és biz­tos, hogy ha a király nem is, ds a. .nevében •valaki várja őket. A vonat a derék csíki fiukat pár óra múl­va tovább szállította Budapestre. A vasút a háború szolgálafában. (Saját tudósítónktól.) A mostani háború­ban a vasút, egész különös szerepet játszik és csodálatra, méltó, hogy a vasait is mily gyor­san szolgálatára áll; a katonai célnak az el­lenséges földön, Ezt különösem az nehezíti meg, hegy ngy ,a belgák, mint a franciák egyetlen, vasúti vonalat sem hagytak el üzemképes állapotban, mindenütt óriási pusztítás történt kezdve a legegyszerűbb munkától egészem, a, nagy épületmüvek föl ­robbantásáig, amelynek helyreállítása hete­ket vett .igénybe. A csapatoknak azonban muníciót, élel­met, legénységeit és más egyebet kell utánuk küldeni és igy meg kell tudni, hogy a vasúti vonalak a. front felé meddig üzemképeseik. Ezzel a föladattal a vasúti csapatok .vannak meghízva., amelyeknek vannak gépkocsijaik, de ezeknek használata nem mindig célszerű, minthogy az utakról nem térhetnek le és ahol nem megbízható a lakosság, ott lövéseknek vannak kitéve. Erre a földerítő szolgálati n azonban különös: a alkalmasak a pácéi vona­tok. A mozdony és a kocsik acéllemezköpe­nyeggel vanak. ellátva, amely védelmet nyújt a. közönséges gyalogsági és gépfegyver tü­zelés ettem. Gyalogosok és gépfegyverek bi­zonyos harci erőt adnak a vonalnak., amely sckkal jobban megkönnyíti a pálya, megvizs­gálását, mént az éHenségíes tüzeléssel szem­ben védtelen gépkocsik. De a. muníció és élelmezés szállításán, U alkalmasak a páncélvonatok ott, ahol a bü­fém,-ág hiánya miatt az oszlopclk nem közle­kedtetnek. Igy páncélvenat okon, vitték a szállítmányt egy előretolt huszárosztály után a, legjobb eredménnyel és az összeköttetést ' -> helyreállították páncél ven atckkail az, egyn> csapattestek között. Hogy © közben súlyos, helyzetek is rá­miadh.atnalk, azt a következő Beírás .mutatja: Egy páncélvonat parancsot' kapott, hogy muníciót és élelmet vigyen előre olyan terü­leten keresztül, amelyen ellenséges vár fek­szik, ,a várat azonban a jelentések szerint az ellenség mór elhagyta. A vonat délután 2 óra felé indult el és 4 órai u-t után a vár kő ­zeléhe érkezett. Két kilométerrel .a vár után a sínek föl voltak robbantva, aunát a szürkü­letben későn vettek észre. Mintegy 70 centi­méternyi darab vcl' kiszakítva a sínből. A iokoimotiv még átfutott ezen, a- helyen, de az első kocsi kisiklott. Alig állott meg a vonat, amikor joihbról-ibalró] h közeli községekből és tanyákból fényjeleket adtak és .nyilván att­lakók tüzelésbe kezdtek. Pár perc után a kö­zeli vár citadellája is megkezdte a nehéz tü­zelést közvetlenül a vonat előtt levő területre. Most tehát jaz ellenséges gyalogság és tüzérség tüzelése közben ki kellett javita ni a sint és azután a kocsit ismét a. sitire kellett állitaui. Vagy busz percig tartott ez a mun­ka, miközben a vonat katonasága viszonozta a tüzelést, amely egyre hevesebb lett. A pa­rancsnok mégis előre akart menni. Mikor azonban elölről is erős tüzelőesapat közele­dett a vonathoz, lemondott erről a szándék­ról és tüzelve lassan visszavonultak. Igy tehát, bár a parancsot nem tudták teljesíteni, azt azonban egész biztonsággal megállapították, hogy a várban még benn sz ellenség. 0UNOENŰTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN w KÁVÉHÁZBAN FOszerkttsskedésben övmmim • Csgiw<t§gSzlétben (J (J P I 3 Ifi Ü I á f 3 S © f f * az OTA^ZATOH' tf ff fi 5msamma

Next

/
Oldalképek
Tartalom