Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-08 / 286. szám

e««t6ség Tdafewnraftwt 395. ra f ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN cgászévre . K24-— félévre . . K12-­nagyedévre K fr— egy hónapra K t­ELÓFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28-— félévre . . K14.— negyedévre K T— egy hónapra K 2-40 Kiadóhivatal Kárász-utca L Telefonszám: 81. Egyes szán ára 18 Kllér. ^ LEöUJABB. Budapest, november 7. A déli hadszín­térről hivatalosan jelentik: Faágakból ké­szült torlaszok és sodronyakadályok mögött elsáncolt szerbek ellen Cer-Planinán, Sábáé­tól délre fekvő területen intézett támadásunk lassanként előrehaladnak. Tegnap harcásza­tilag fontos inizari magaslatokat hatalmunk­ba kerítettük és kétszáz szerbet foglyul ej­tettünk. E hadművelettel összhangban teg­nap Krupanjenál is megkezdtük a támadást igen jól megválasztott és megerősített ellen­séges hadállások ellen. Részletek még nem közölhetők. Csodálatraméltó hősiességgel küzdő csapataink már tegnap a szerb sáncok egész sorát rohammal bevették és körülbelül ezerötszáz szerbet fogtak el, négy ágyút, hat géppuskát zsákmányoltak. Csapataink kitűnő szelleme és állapota reményt nyújt arra, hogy e nehéz hadművelet is kedvezően fog előrehaladni. (Közli -a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, november 7. A német nagy fő­hadiszállás jelenti: Ypres irányában táma­dásaink tegnap is, különösen Yprestöl dél­nyugatra, előrehaladtak. Több mint ezer franciát foglyul ejtettünk és három gépfegy­vert zsákmányoltunk. Noyontól nyugatra, valamint az általunk elfoglalt Vailly és Cha­vorine ellen intézett francia támadásokat, az ellenségnek súlyos veszteségeket okozva, visszavertük. Az általunk bevett és csak csekély erövei megszállott Soupir helysé­get, valamint Sapigneu! nyugati részét, a mely állandóan a legsúlyosabb ágyutüznek volt kitéve, ki kellett ürítenünk. Servonnál az ellenséget visszavertük s az orgonnai erdő­ben hátrább szorítottuk. A keleti hadszíntéren három orosz lo­vassági hadosztályt, amely Kolo felett át­kelt a Vartan, megvertünk és a folyón tul visszavetettünk. Egyéb összetűzés ott nem fordult elő. (Közli a miniszterelnökség saj­tóosztálya.) Berlinből jelentik: A Reuter-ügynökség hivatalosan közli, hogy tokiói jelentés sze­rint Csingtau hősies ellenállás után 7-én reg­gel elesett. Közelebbi részletek hiányza­nak. A párisi akadémiai a monarchiát és Né­metországot törölte a civilizált államok so­raiból. A nemzeti kölcsön kibocsátásáról szóló hivatalos közlemény a közönség széles réte­geiben a legjobb hatást kelti. Általános a vé­lemény, hogy a kölcsönnek igen nagy sikere lesz, mert a közönség amellett, hogy cím­letek jegyzésével nemzeti missziót teljesít, egyúttal igen hasznothajtó módon fekteti be megtakarított pénzét UHtnann Adolf, a ma­gyar általános hiteibank vezérigazgatója egy Hl évfolyam 286. szám. hírlapírónak kijelentette, hogy vidéki inté­zetek szempontjából azt az intézkedést, mely szerint rnoratóriumos rendelet hatálya be­tétekre vonatkozólag, amennyiben kölcsönre vaió befizetés céljaira használtatnak fel — érvénytelen, — nem tartja aggasztónak, mert a fővárosi nagy intézetek megállapod­Öfelsége a magyar nemzet egész egye­temének a háború kitörésekor társadalmi és nemzetiségi különbség nélkül tanúsított hű­séges ós áldozatikész magatartása által in­díttatva, utasította az igazságügyiminisztert, hogy a királysértési sommás politikai termé­szetű büntetendő cselekmények miiatt elitél­tek megkegyelrnezése s a folyamatba tett pe­rek megszüntetése tárgyában tegyen előter­jesztést. Ez előterjesztés legközelebbről őfel­sége legmagasabb elhatározása alá lesz bo­csátandó, már most is fel vagyunk hatalmaz­va amink megállapítására, hogy őfelsége legkegyelmesebb elhatározásához képest ez a kegyelmi tény ki fog terjedni a királysér­tési ügyekre, a képviselőház 1910. évi már­cius 21-i'ki ülésében a kormány tagjai el­len elkövetett bűncselekményekre, valamint a nemzetiségi és osztályharccal kapcsolatos bűnügyekre is. Román honfitársaink a ránk kényszeri­tett háború kitörése óta fényesen dokumen­tált hazaszeretete lelkesedése és harckész­sége szeptember hó 22-ik napján arra az el­liatározásra inditotta Tisza István gróf mi­niszterelnököt, hogy a románság egyik leg­kiválóbb vezéralakjához Metianu János nagyszebeni érsek metropolitához intézett levelében tovább fűzze békítő munkájának azt a fonalát, amelyet még a háború kitö­rése előtt, az év tavaszán megkezdett. Ugy érzi a miniszterelnök, hogy a mostani nagy idők tiszitultabb és nemesebb légkörében el­érkezett a pillanat a nagy megértésnek tisz­tázására, mely a románságot a magyar nem­zet érzelmeivel és érdekeivel egy mesgyé­re utalja. Egy jövő záloga rejlik abban, hogy a románság mostani magatartásának automatikus következménye lesz az állami intézményekre vonatkozó kívánságoknak fo­kozottabb mérvben való respektálása. A fel­emelő tény, hogy a románság a veszély pil­lanataiban hü testvérnek mutatkozott, bizto­sítja román polgártársainkat arról, hogy ki­terjedt jogaik szabad élvezetében számít­hatnak az egész magyar társadalom rokon­szenvére, etnikus törekvéseikben az állam j jóindulatú támogatására E nagy időkben ügy érzi a miniszterelnök, a magyar állami és nemzeti szempontok sérelme nélkül kilátásba vehetjük a népiskolai törvény oly reformját, mely tekintettel van nem magyar ajkú pol­Vasárnap, november 8. tak abban, hogy a vidéki intézetek minden irányú szükségletét vagy kívánságát ezzel kapcsolatban a legnagyobb előzékenységgel honorálják, hogy betéteknek jegyzés céljaira való fordítása semmiféle hátránnyal ne jár­jon. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztá­lya.) gártársainknak a felekezeti népiskolákra vo­natkozó óhajtásaira, törvényes intézkedé­sekkel nyithatunk tért az anyanyelvnek az állami hatóságokkal való közvetlen érintke­zés terén és végül gondoskodhatunk a vá­lasztójog egyes intézkedéseinek olyan mó dositásáról, mely a hazai románság politikai képviseletét méltányosabb alapra helyezi, vállalja a miniszterelnök a kezdeményezést és a felelősséget abban a tudatban, hogy történelmi pillanatokat élünk, amelyek izzó légköre hideg kemény érceket olvaszthat meg és forraszthat erősebb, nemesebb min­den szétfeszitési kísérlettel dacoló egységes lényekké egybe. Metianu érsek metropoiita hálásan köszönte meg a miniszterelnöknek, hogy a magyar kormány hajlandó teljesíte­ni a román nép régi méltányos kívánságait, amelyek a nép boldogulásának és kulturális téren való haladásának előfeltételeit képvi­selik. A belügyminiszter valamennyi törvény­hatósághoz körrendeletet intézett a jelvé­nyeik színeinek szabályozása tárgyában, a melyben kifejti, hogy a történelmi idők je­lentősége egyetlen magasztos érzelemben egyesítvén az állam minden polgárát, nincs ok arra, hogy az állani eltiltsa polgárainak egyes csoportjait oly színek használatától, melyek az ő néprajzi jellegük kifejezésül ha­gyományaik és népszokásaik alapján ala­kultak és vétettek már a múltban alkalma­zásba, feltéve mindig, hogy ama nemzetisé­gek az állameszme iránti köteles hűséggel nem jutnak ellentétbe. (Közli a miniszterel­nökség sajtóosztálya.) A küzdelem Verdiin körük A Vossische Zeitung egy tábori levelet közöl a verduni harcvonalról. A levél többek közt igy szól: — A küzdelem Verdim körül már leg­közelebb érdekesebb lesz, mert bele fognak szólani a nehéz ütegek, amelyeket elhoztak Antwerpen alól. Ezredem már hetek óta el van sáncolva kitünö hadállásban, alig néhány­száz méternyire az ellenségtől. MAROKKÓBAN FÖLTÁMAD . . . Bemből jelentik: A pátervári Rjecs je­lenti, hogy Marokkóban nagy zavargások tör­tek ki. A török futárok szent háborút hirdet­nek Franciaország ellen. S % 1 W @B

Next

/
Oldalképek
Tartalom