Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-07 / 285. szám

4 DELMAGYARQKSZA9 Szeged, 1914. n öveim b-er €pizódok a háborúból. Schnitzler Aríhur elbeszélései. Lehár Ferenc hegedül. (Saját tudósítónktól.) Schnitzler Aríhur, a bécsiek hires iröja, aki fiatal 'korában orvosi diplomát szerzett magának, most Vöröskeresztes ápoló. Fivérének Schnitzler 'Sebésztanárnak kórházában asszisztál. Ő vezetett körül -a kórtermekben és figyelmeztetett esetekre, melyek ugy az orvosnak, mint az írónak egyaránt érdekesek. Az egyik kisebb betegszobában, amelybe benyitunk, fiatal, nagyon rokonszenves férfi jvhent fekvőhelyén. Szemét lehunyta s arcán a megnyugvás és a (hala kifejezésével hallgatja az ágyaszélén ülő bájos asszony szavait. Ebez a jelenethez mondja el Schnitzler a következőket: — A férfi főhadnagy, néhány nappal ezelőtt 'hozták haza súlyos betegen a harctérről. Sebesülten feküdt ott, amikor néhány szerb katona rátámadt és megcsonkította a védtelen embert. Értesítették az asszonyt, hogy férje megérkezett Bécsbe, él és talán éleiben is marad. Az asszony rögtön sietett a kórházba é's itt tudtára adták, hogy urának a csatatéren kiszúrták 'mind a két' szemét. Zokogva borult férjére s percekig 'feküdt ott némán, fájdalmába merülve, aztán megszólalt az asszony: — Ne sirj, szeretlek, csakhogy itt vagy megint! Az én szemem pótolja majd a tiédet is! . . . Add- ide kezedet, Ihogy érezd, hogy melletted vagyok ... Félre tolta a takarót és akkor, látta, hogy férje karjáról hiányzik a kézifeje. És ez a férfi ts ez az asszony jobban szeretik egymást, mint valaha. A feleség kora reggeltől késő estig alig távozik férje oldaláról. Életük romáin tovább akarnak élni, bizakodva, keserűség nélkül. A kórház egyik széles, szellős folyosóján, melyen a már íeníjáró betegek tartózkodnak, egy ulánus főhadnagyot mutat be nekem kalauzom. A tiszt ma hagyta el az ágyat és jninap már a kórházból is kimehet. Nagyon sürgős dolga van kint: feleségét és három kis gyermekét keresi. Története a következő: Béke idején bankár, császári tanácsos, másfél millió és tizenhat ház ura volt Csernovicban. Már a háború első betétben mozgósították és mint tüzértiszt hét ütközetben veit részt. -Harcolt a szerb harctéren, majd Lemberg alatt, .rnig végre az uzsoki ütközetben megsebesült. Eleinte pontosan kapott hazulról leveleket, -mióta azonban Bukovina fővárosa orosz kézen volt, nem jött több levél a főhadnagy számára. Csak azt tudta meg elvétve érkező újságokból, hogy a -csernoviciaknak menekülniök kellett. Hogy ml maradt rnieg nagy vagyonából, nem tudja. Most szabadságot kapott a főhadnagy és újra szabad ,az ut Csernovioba s reméli, hogy csakhamar híreket fog kapni családjáról. Aztán újra, örömmel fog visszatérni a harctérre . . . Az egyik betegágy mellett Lehár Ferenc üit. Bátyja, aki őrnagy, srapnelltől -megsebesülve, már hetek óta küzd élettel-balállal és most ujabb tájdalom szegődött a 'régihez. Lehár rövid idővel -ezelőtt adta férjihez húgát egy -cseh ezredben szolgáló vezérkari századoshoz, akit 'most az egyik csatában fején talált a golyó. A lövedéket nem távolították el azonnal, a seb -begyógyult és a százados visszament a harctérre. Be csakhamar újra visszajött rettenetes főfájástól gyötörve ideg rohamoktól zaklatva, melyek csak akkor enyhülnek, ha zenét hall. És Leibár Ferenc a legnépszerűbb zeneszerző, most egész nap a kórházban ül és várja, mikor kell elővennie a hegedűt, hogy beteg sógora, felzaklatott idegeit egy-egy dallal megnyugtassa. — Írja meg. — mondja Schnitzler. — hogy az emberek móst milyen nagyon tudnak szeretni . . . Megszakadt a francia-olasz telefonösszeköttetés. Milánó, november .6. Kedd óta megszakadt a telefonösszeköttetés Franciaország és Olaszország között'. A postahivatalok a közönséggel nemi közlik az összeköttetés megszakításának az okát. A távirati érdeklődésekre- az a válasz érkezett, Ihogy <a telefonos érintkezést sem; az idő, sem' a technikai nehézségek nemi akadályozzák. A ,most folyó háború kitörése óta az olasz interurbán telefonösszeköttetés Franciaországgal csak két ' napig — a Marne-menti heves ütközetek ideje alatt — szünetelt. u»BBBi!a*£aaaH3EBa«iiBBsa>iBEsaBazeBBaD!!i3a»ai!tiBsaBiiaoai Anglia még százezer1 embert küldhet a franciáknak. — fflorath örnagg cikkéről. — Moruth őrnagy a Berliner Tageblattban igy ir Anglia hadi készülődéséről: „Anglia egy végtelen, hatalmas, nagy hadsereggel bocsátkozott bele a- világ legnagyobb háborújába." Ezt a kétségtelenül bizalommal teljes mondást nagyon szeretik hangoztatni Londonban, anélkül, hogy eddigi szereplésükről komolyan számot adnának. A „végtelen, hatalmas, nagy" had-sereg tudniillik eddigelé nemi igen jutott Szóhoz-; szövetséges Mr&át, Belgiumot veszni hagyta, sőt még ia kétségbeesetten védekező franciákat se segíthette egy-egy jelentősebb sikerhez. Egy becsületes szövetségtársnak, mielőtt belebocsátkozna, vagy mást beleugrat•na ilyen kétséges vállalkozásba, számolnia kellett volna a pontosan kidolgozott haditerv -egy és más hibájával is. Figyelmeztetnie kellett volna a harcias Franciaországot arra. hogy Anglia, amennyiben nemi sikerülne még idejekorán a németek leveretése. -csak mintegy két évi toborzás és kiképzés után képes egy nagyobb és tekintélyesebb Szárazföldi sereget harcba bocsátani. Föl kellett Volna világosítania szövetségeseit, hogy az indiai csapatokra sem lehet teljesen számítani, mert azokra esetleg másfelé is szükség lehet. Az okos és óvatos Anglia azonban csak a hencegésnél maradt. Azóta pedig sok minden másképpen sikerült, mint ahogyan tervbe vették. Elsősorban a haditerv vallott kudarcot és az egyesült angol-francia-belga seregek nem a Rajna mellett vívják diadalaikat, mint ahogyan tervezték, hanem saját tengerpartjukon védekeznek kétségbeesett eröfeszitésekkel. Védik az Angliába vezető ugródeszkát. Ne-m- lesz érdektelen megtudni. Ihogy milyen nagy sereget fog tulajdonképen a szárazföldre szállítani Anglia? Az angol királyi hadsereg, mint azt egy 1914—15. évi kimutatás elmondja, a háború esetére a következőképen oszlik meg: Az anyaországban és a gyarmatokon (Indiát kivéve) a reguláris sereg összesen 156 ezer emberből áll. Indiai reguláris serege 78,400 embert jelent, a tartalék pedig 146,700 embert. Van ezenkívül még egyáib tartalékja •és gyarmati kiegészítő csapata. Az egész hadsereg, mindezeket összevetve, 709,500 emberből áll. Az angol jelentések szerint eddig 200,000 embert szállítottak a szárazföldre. Ez az emberanyag az anyaország seregéből való, melyet ezért a tartalék 44,000 emberével egészítettek ki. További megerősítésre maradna te-hát imég az anyaországban körülbelül 100 ezer ember, ha nemi kellene a veszteségeket is pótolnio'k. A veszteségek pedig elég nagyok és angol beislmerés szerint október 10-ig mintegy 34,000 tisztre és legénységre volt becsülhető. Ezekhez imost a part védelme során ujabbak járultak, iugy, hogy az angolok eddigi veszteségéi körülbelül 70,000 embert jelentenek. Marad tehát még a főtartalékból -30,000 ember, ezek partraszállrtása azonban valószínűtlen, mert saját érdekük is azt kívánja, hogy inkább önkéntes sereget bocsássanak harcba megfelelő kiképzés után. E-z a terv -máris megvalósulás 'előtt áll. mert mind több és több a panasz a rendés. kiképzésre szánt erők hiánya miatt. Gyakorlatlan, kiképzés nélküli rekrutákat nem akarnak harcba indítani, ettől -elvette kedvüket az Antwerpen előtti kudarc. Igy tehát ez a tartaléksereg nem is jöhet tekintetbe. Ép igy áll a 63,000 főnyi külön tartalék, valamint a saját országát védő sereg helyzete i's. Az utóbbira vigyáznak, mert •mind,nagyobb AngUábmi a félelem a német inváziótól. Ebből a seregből tehát aligha fognak egyetlen egy embert is a szövetségesek segítségére küldeni. Az ekszpediciós sereg egyedüli támogatását ezek után tehát kizárólag csak az újonnan kiképzett csapatok láthatják el. Hogy milyen nagy a számuk, azt nemi lehet tudni, mert az angol reklám-tervek és beharangozások eddigelé mindig túlzottaknak bizonyultak. Annyi -bizonyos, hogy október végén az angol lapokban hirdetések jelentek meg. amelyekben az angol hadvezetőség önkénteseket keresett, hogy „betölthessék az egy millióra tervezett ujabb sereg létszámát." Ennek alapján tehát elővigyázatosságból vegyünk 500,000 embert számitásba, melyeket a most folyó tengerparti harcok miatt csak nagy -kerülővel 'szállíthatnak partra. Éhez járul még a tiszthiány is, úgyszintén a ifewyer- és munici'óké'szlet hiánya. Igy tehát számításunk szerint összesen csak 100 ezer embert hajózhatnak be és. küldhetnek harcba, anélkül azonban, hogy döntő beavatkozásukra kilátásuk legyen. Az oroszok kaukázusi Siaderefc Abból- az aökall-oimhól, ilrogy az el'-ő ösíze ütközések -mogtörtémídk >a Kaukázusban a-z oreszek ós törökök között, m-egálkpiihafjo !c az ereszeik kaukázusi hadaretjánifk inagy.ságá.l. Egy pillantást kell mupáin. a 'térképre v.rni és -máris tudjuk, hogy a Káiukjáaiuéb-sin a:z oroszeknák öt rendkívül különböző értékű erődítése van. A ffieigtflontceaiblb vár 'különösei! a törökök elJtemá védelem szem pántjaik ól, Kv-rx, amely -a le-gutóbllíi. orosz-török h-álbc-raban i? nagy szerepel játszott. A vár hetven-öt k'iöméteraiyir-e fekszik a •FcikfflB36t>eo@edr partjától. Karétól észak-kelet felé ,hatván 'kdlcimét-rr•nyir-e tatálljuik Alexandropol várát, Alex-'-n.dropoltől nyolcvan Ikilloimétemyire észak felé fekszik Tiflisz, emtoly an&ategy miílgerősltet-t liidfő-jie -a -Kiir-a- folyónalk. Kisebb jolnntő-sé-gü •vár Vladikarkasz, aímeily .mellett 1912. folyamán* imioglk-ezidték -a Tiflisz Ifelie halad-ó ifont • stratégiai vasúti vonal építését. •A -Fekete-tenger partjain; a -török határtól húsz kilométernyire fekszik Satuin, arcéi hadi .kikötő. IA Kaukázus váltakozó magasságú hegyvidék, amely katonai operációk szempontjából- rendkívül nehézségeket raj t- a támiadófél- szániára, szerencsére -azonban .a török csapatok amelyeik áíttr .teljesifcinéki szolgálatot, a. h-eigyi lliaidvii-jelésbon rendkívül gyakorlottak. H-a igaz a hir, hogy az proszok kaukázusi haiöeirejük-et meim vitték 'LNegyelürszá-gb-a, sikkor -a törökök két 'hadtestteli államiak szeimbe-n, laimelyelkiet >a- Vlaidlkáv'kaszi harmadik tartalék hadsereg egészít ki. ,A három hadtest Ihat divízióból, harminckét ezire-'diből, négy divízió lovasból ós kozákból, ihat brigád .tábori trüaériből, három utász csapatból, -egy zás-zlóa-lj tirén-ből', két zászlóalj vasúti csapatból ós Üóghajés osztaghói áll. Az orosz hadtesteik Ihálborus létszáma rogyvenbáro-mez-er közlegény, -ezerszáz tiszt és tize-n-két-ezier ló. A törökök tehát nyolcvanezer emberrel állanak szemben, amelynek a kiegészítő hadserege negy rennégyezer embert számlál. CfflBTBBBÍiSBIBBBBBBBBBBnBBBBBBBSBBBBBBEBSBBBBBBaBaaita