Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-06 / 284. szám

Szeged, 1914. november 8. DÉLMAGYASORSZÁG 7 Egy csésze meleg tejet. 'A „Feministáik Szegedi Egyesülete" ingyentej mozgalmára ima a. következők adakoztak a „Délimagyarország" kiadóhivatalában: Fonyó Soma 10 és havonta 10 korona, Weil Zsignuond'né 5, Berger Ferenc 2, Kárász Judi'ka 20, 'Mezei József 5, Baneth: Csöppszike 5 és Ihavonta 5 korona, Stein-er Sámáné 2, összesen 49 korona. Eddigi eredmény 1112, tehát összesen 1161 korona. Bosznia lelkesedik a török háborúért. Szerajevó, november 5. A porta azon -elhatározása, ihogy a nagy világháborúba fegyveresen beleszól, a bosnyák imohamedánság körében rendkívüli lelkesedést keltett. A szerajevói ottomán konzulátus előtt naponta lelkes tüntetések vannak, amelyeken a (horvát polgárság is részt vesz. Ressoul effendi császári ottomán főkönzul a török-orosz ellenségeskedések megkezdése napján arról értesítette az országos kormányt, hogy Husszein Wilimi pasa bécsi nagykövet, aki a vörös félholdnak is parancsnoka, néhány irodai szobán kívül a szerajevói török konzulátus egész épületét hadikórház céljaira átengedi. Az 'itt ápolt magyar és osztrák katonák teljes kezelésének és ellátásának költségeit a vörös félhold egyesület viseli, amely testvéregyesületének, a Vöröskeresztnek, nagyobb pénzadományt is juttat. A tartományi kormány nevét) ín Mandics Miklós dr. tartományi főnökhelyettes meleghangú átiratban köszönte meg az ottomán nagykövet intézkedését, amelyben „ujabb bizonyságát látja annak a meleg rokonszenvnek, amelynek a nagy ottomán nemzet már több izben tanújelét adta bátor hadseregünk sebesültjei iránt." A politikai hatóság hozzájárulásával Csauzsevics effendi reisz-ül-ulema elrendelte, Ihogy pénteken- a ClBEHnBBBSBaHBeBBBBBBBBBRRllRBHORBRRBRBHBBSBBRBBBBRBB az alföld legnagyobb férfi-, fiués Icángkaruba áruházát és uri szabóságát földszint és I. emeletre mohamedán imaházakban őfelsége nevének megemlítése után a padisah fegyvereinek győzelmiéért is imát mondjanak, a horvát katholikus egyesülés, a „Zajednica" pedig, Imely már eddig is nagy összeget gyűjtött a menekül t bosnyák-imolhamedánok ifelsegitésére, most ujabb gyűjtést kezd a vörös félhold javára. Mindez annak a nagy rokonszenvnek bizonyítéka, amellyel Bosznia-Hercegovina lakossága a török birodalom külső politikai akcióját fogadta. OROSZ HAJÓK UTJA. Szófia, november 5. Az orosz flotta három részire oszlott. A régi. hajók: Reni-ben ;ma(Saját tudósítónktól.) Az, európai szárazföld -egyetlen álfiamiférfia, aki életét tudatosan az Anglia ellen való h,arcnak szentelte, I. Napol von veit. Ö ivolit az egyetlen, akli komolyan is foglalkozott azzal a gondolattal, hogy Angliában partra szálljon ós e gondolat •Id'yótieUelsen majdnem a megvalósulásig jutott. 1798-hain, majd 1803—1805 között ismét foglalkozott -a partraiSEállás terveivel. A történetíróik vitáznak, vájjon ezek a tervek komolyak voltak-e vagy inkább csak Anglia megfélemlítésére számító hadiesalt Ezolgá'ltak, amely utóbbi esetben természöteisien ez igen iboisiszaidalmias és 'költséges mulatság lett, volna. Főképen az angol történetíróik iparkodnak érthető ekeikből -ugy tárgyalni ezeket ,a terveket, mintha azoknak célja csak :a rászedéls iletit volna vagy pedig gúnyolják, mint valami bolondos agyrémeit. Napoleönniak azonban ugy természetétől, mint politikájától egyaránt távol állatit oly támad ásókkal tfenyeget&zni, amelyeikbe nem gond olt komolyan. Lelkét e-z -a terv tényleg foglalkoztaltíta és csak amikor kénytelen vo'lt azt kivihetetlennek látni, (tért át Anglia gazdasági leigázásánaik politikájára, amelynek keresztülMtelére -az európai szárazföld -egyesítését tekintette előfeltételül]'. Európának más arculata volna ma, ha sikkor Napoleonnak gőzhajói lettek voílina. Fúltan ugyan már 1803-lhiau járt gőzhajón a, Szajnán, de ez síik-e ütelen kísérlet volt. Ugyanez a föltaláló már előblb is ajánlott Napóleonnak, minit első konzulnak egy jármüvet, amely, mint irta. „Franciaországot és /a világot Anglia nyomása alól uiiegszatoadiitiaiuá". Ez tenger Matt járó hajó,'fajta volt, tenger ailá merülő vitorlás hajó, amely látóiról bombázná m ellenséges haljót. Napoleon e találmány megbirálteisára Ibizoittísáígot küldött ki, aimielyiben -olyan jelentékeny természettudós' is résztvett, mint Ihplaee. Sikerült iis 1801. juniusábaiu egyszer egy kiis hajóit ilymó'don a levegőbe röpíteni, de ® találmány mám fejlődött tovább és mám jutott el a gyakoirlTati alkalmazásig. Napoleon tervei meghiúsultak flottája technikai gyarlóságán, mórt hiszen aizt miniden vihar meg&emuiiisithette. Már 1798-ban gondolt arra, hogy ősapátokat szálilit Iáit, kitel hajókon egy éjlszak-a alatt, 1803-tól 1805-ig ilyen lapos hajóból! egész -flottát tartott készen, B-oulognénáíl! 1300 ilyen hajón 100.000 embert, akart áltszállilfalni, egyidejűleg -a hollandi flottának 60 ezer ém,'herrel kelleitt volnia az angol parton kikötni. Nyolc órai sötétség, amely tervüknek kedvez, eldönthette volna a világ sorsát, — irta Napóleon 1803. novemberében Hantheaume tengernagynak. iBgy titkos jelentésben gunyoiöan emlékezett még Montagu angol tengernagy ezekről a. nyolmoruságots jármüvekről, amelyek miniden haricképesiség 'és gyorsaiság nélkül valóik iési jelentését igy fejezte be: — Ezek a jármüvek, véleményeim szerint, csak szánalomra és nevetségre méltók é?< nézetem szerint csak azért (gyűjtötték ezeket ily nagy számban össze Boulognenál, hogy figyelmünket magukra vonják ós a- támadáis valóságos -célja- -felől, amelyet- más olradtak, a cirkálók és az aknarakó/hajók egy része Odesszában, a modern hadihajók pedig a Fekete-tengeren cirkálnak. A BELGA KONZUL ELTÁVOZOTT MEXIKÓBÓL. ; Róma, november 5. Mexikóból jelentik a Tribunának: A külügyminiszter november 2-án kiadta a belga követnek -az útlevelét. Ez a lépés a mexikói kormányhoz intézett jegyzék következménye, amely jegyzék a mexikói villamosmiivekről szólt. Ebben a vállalatban Belgiumnak nagy érdekeltsége van. dalról alkarnak ellenünk intézni, bennünket tévedésbe ejtsenek. A párMiak sem biizitiak ebben az Anglia felé való sétahajózásban ós Napcteout a „Dom Quiéhotie de ha Mancibe" gúnynévvel illéttélk. Napoleon mégis ragaszkodott tervéhez. Egy -ideig azzal, -foglalkozott, hegy Írországban száll partra, ott fölkeölést szervez és -azután a, lázadókkal Angliát meghódítja. De nagyon; 'bizonytalannak látszott, hegy a; fölkelésre számithaitinia-e. 'Végül' 1805-ben, amikor Franciaország tengeri ereje jelentékenyen 'megerősödött azzal, hogy a spanyol flotta remídellkezésére állt, megkísérelte Napoleon ta partraszállást az angol flotta ellen intézett tengert harccal kierőszakolni. — Anglia egyszerűen bolond, — irta Napóleon 1805 juniuisáibian, — hogy sem -erőditésiekről, seim -szárazföldi hadseregről nem gondoskodik ara az esetre, lli-a határain belül százezer főnyi válogatott harcra kész csapat megjelennék. Hat órai uralom a tengeren és Angliának vége. Napoleon terve az volt., hogy a francia és spanyol csapatok egyesüljenek és az -angol flotta félelmes tengernagya, Nelson figyelmének eltérítésére Nyugatiad ia. Ifellié haladjanak, hirtelen >megifonduiljiamafc és azután fedezzék Napoleonnak Bouílogne felé való hajóra szállását. De Napoleon hiába várta Bouilogn-eban a flottáját, mert Nelc-oin kiszimatolta a £ranciia-,spanyol hajórajt ós az •kénytelen volt Gadix kikötőjébe- huizódní -ás ott maradni. így végződtek Napoleon tervei az angol partarszállás dolgában. A császár nem fogyott ki a. gyalázkodó kifejezésektől, amelyekkel Villeneuvet, -a hajóraj parancsnokát vádolta, hogy ő -a terv meghiúsulásának az oka. Azt mondta, hogy m a tengernagy minden bátorság, ;a- közérdek mindén szeretete nélküli ember, aki lképefe mindent föláldozni, csakhogy a saját bőrét megmentse. És ha Napoleon még Szent Bano-sziiigetén is vádolta őt, hogy ő a hibás az angol partraszállás meghiusull-ása miatt, ez mutatja terveinek komolyságát. Végre Angliában i,s hinni kezdtek 'ebiben a komolyságban. Mert -minden lehetséges inDr. Huss Gusztáváé Szegeden PoSgár-ufca 30. megnagyobbittatott és igy módjában van még leánynövendékeket elhelyezni. Hogyan tervezte Napoleon Anglia meghódítását.