Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-06 / 284. szám

8 DÉLMAG Y, ARORSZ ÁG Szegeti, 1914. november 5. ellenben Ypernet még mindig a szövetségesek bírják. Az Ypern körüli (harcok különösen Plasscihendale, Roosebecfce és íBecelaere mel­lett voltak igen hevesek. A német csapatok szerint nagyon nehéz az ellenséges lövészár­kok és sánock elfoglalása. Hosszú sorban ér­keznek a sebesülteket szállító autók a harc­térről. Ingelmu'sterbe magába például egyet­len napon bárom ezer sebesül t érkezett. A né­metek katonai célokra helyreállították Kor­tryk és Rousselaere közt a vasúti vonalat. Rousselaere-t (Roulers) nagyon megvi­selte a bombázás. Nagyon sok ház leégett. A három kilométernyire levő Rumbeke falu romban hever, azonban gótikus tornyú szép temploma és középkori kastélya épen ma­radt. Rumbekenek 50.000 frank hadisarcot kellett fizetnie. A németek Ostendétöl Knoc­keig csapatokkal szállták meg a partot. He­ystban három nyelvű hirdetést függesztettek ki, hogy minden lakást, amely a tengerpart­ra néz, valamint az odavivő utcák házait ki kell üriteni. Hasonló plakát jelent meg Knoc­keben. A blankenberghei strandon levő épülete­ket is ki kellett üriteni. Ostendében igen nyo­mott a hangulat. A lakóknak tilos elhagyni a várost, öt embernél többen nem csoporto­sulhatnak az utcán. Este hét órakor minden boltot és nyilvános helyiséget be kell zárni. A minap plakáton tudatták a németek a lakos­sággal, hogy kérnek vannak a városban, eze­ket az ellenséggel konspiráló embereket föl kell jelenteni; aki ezt elmulasztja, halállal bűnhődik. UiabEh sikereink Galíciában. Budapest, november 5. Az északi had­szintéren hadműveleteink tegnap is tervsze­rűen folytak le, anélkül, hogy ellenség csak legcsekélyebb mértékben is zavarta volna. Viszlok torkolatától délre csapataink az oro­szokat, akik a San nyugati partjain vetet­ték meg lábukat, összes állásaikból kiver­ték, Itt több mint ezer oroszt foglyul ejtet­tünk és géppuskákat zsákmányoltunk; ha­sonlóképen a Stryj völgyében sem volt már képes az ellenség támadásainknak helyt áll­ni. itt ötszáz oroszt fogtunk el s egy géppus­kás osztagot és egyéb hadianyag jutott bir­tokunkba. Höfer vezérőrnagy, a vezérkar főnökének helyettese. (Közli a miniszterel­nökség sajtóosztálya.) LengyeS lázadás Lembsrgben. A krakkói Nova Reforma jelenti a No­voje Vremja nyomán: Szeptember 27-ikén Lembergben valóságos lázadás tört ki, az ut­cán nagy tömegek jártak s nem egy helyen véres összeütközésre is került a sor. Az orosz lap konstatálja, hogy a lengyelek körében lá­zadás van kitörőben és azt követali, hogy az orosz hatóságok vizsgálatot tartsanak Lerm bergben és derítsék ki, vájjon a lembergi kór­házakban ápolt osztrák-magyar sebesült ka­tonák között nincsenek-e egészségesek is, a kik a lázadást szítják. A szeptember 27-iki utcai összeütközésekről maga az orosz lap is konstatálja, hogy orosz katonák rendezték, de az összeütközés méreteiről és következ­ményeiről nem; ad jelentést. VARSÓ LÉGI BOMBÁZÁSA. Krakkóból jelentik: A Czas jelenti: A minap délután 3 órakor repülőgép tiint föl Varsó fölött és 14 bombát dobott le, ame­lyek a Marschall-utcában és a Jeruzsálem­uton explodáltak. Ezek a bombák csak anya­gi kárt okoztak. Az aeroplánból lehajitoti ujabb bombák közül egy életveszélyesen megsebesítette az erkélyen tartózkodó Bar­banell-házaspárt. Az Elektronala-utcán le­esett bomba megölt egy kereskedőt és a leá­nyát, öt asszonyt és egy gyermeket pedig veszedelmesen megsebesített. A legnagyobb pusztulást azonban a Dzika-utcán okozott egy bomba, amely egy néptömeg közepébe hallott. Itt hét ember szörnyet halt és husz súlyos sebet kapott. A CÁR UTJA. A Pétervári Távirati Ügynökség jelenti: Miklós cár Minskbe 'érkezett és részt vett a székesegyházban tartott istentiszteleten. Meg­tekintette a kórházat, ahol számos sebesült­nek a Szent 'György-érmet adta. Délután egy órakor a cár a lakosság lelkes ovációja köz­ben folytatta utazását. Heves tengeri támadások a Dardanellákért Konstantinápoly, november 5. A főhadi­szállás hivatalosan a következőket jelenti : Az oroszok megkezdték a határon állásaik megerősítését, de Isham zónájából teljesen visszavertük őket. Csapataink szelleme és támadó ereje kitűnő. További jelentések szerint a Dardanel­lák bejárati erödei elleni bombázásban az ínflexible, Indefaíigable, Gloucester, Defen­ce nevü angol páncélosok, meg egy másik angol cirkáló, valamint \a Republique és Bouveí nevü francia páncélosok, két francia cirkáló, valamint nyolc francia torpedóna­szád vett részt. Az ellenséges hajók 240 lö­vedéket használtak el, de nem sikerült je­lentékeny kárt tenniök. A mi erődeink vagy tiz lövést adtak és az egyik lövedék egy an­gol páncélos hajót talált, amelyen robbanás történt. (Közli a miniszterelnökség sajtóosz­tálya.) Róma, november 5. A Londonban meg­jelenő Times jelenti Szentpétervárról, hogy Törökországban a Dardanellák parancsno­kává De Veir német ezredest nevezték ki, a török hadsereg vezetését pedig Limán von Sanders tábornokra bízták. Berlin, november 5. A Times is bevallja, hogy Szebasztopol bombázásakor a török ha­dihajók 116 gránátot lőttek a városra. A parti erődök ütegei viszonozták a tüzelést. MEGSÉRÜLT EGY ANGOL HADIHAJÓ. Berlin, november 5. A Vossische Zeitung jelenti Konstantinápolyból: A dardanellai erő­dök eredménytelen bombázásánál egy brit hajó erősen megsérült. Ez a siker a lakossá­got bizalommal tölti el. AKABA BOMBÁZÁSA. London, november 5. Az admiralitás köz­li: Akabánál a török-egyiptomi határon a Minerva cirkáló megérkezésekor a várost ka­tonaságtól megszállva találta. A felfegyver­zett emberek bensziilöttek voltak, német tisz­tek vezetése mellett. A Minerva bombázni kezdte az erődöket. A csapatok a várost ki­ürítették, amire egy csapat-különitmény szállt partra, amely elpusztította az erődöt, a ka­szárnyákat, a postahivatalt és a raktárakat. Az ellenség némi veszteséget szenvedett, az angolokat azonban nem érte veszteség. A RÓMAI SZERB KÖVET REMÉNYE. Róma, november 5. Mihajlovics római szerb követ a törökök akciójára vonatkozó­lag következőleg nyilatkozott: — Az ottomán császárságnak csak vesz­teni valója van egy háború esetén a mostani feltételek mellett. Az orosz győzelem mellett szól leginkább a valószínűség, mert Oroszor­szág nem ürítette ki a török határt. Ez a győ­zelem alkalmat fog adni a Dardanellák kér­désének megoldására, amely kérdés mély je­lentőséggel bir a cári birodalomra nézve. De még az esetben is, ha Törökország lenne a győztes, nyilvánvaló dolog, hogy az ő győzel­me nem lehet majd olyan, hogy megenged­hesse neki a béke diktálását. Végül kijelentette a követ, hogy az ö fel­fogása szerint a balkán helyzet ebben a perc­ben nem fog megváltozni. Angol jelentés a Dardanellák bombázásáról. London, november 5. Az angol külügy­minisztériumi hivatalos jelentése a következő­ket mondja: November 3-ikán hajnalban egy angol-francia hajóraj nagy távolságból lövöl­dözte a Dardanellák erősségeit. Áz erődök­ből viszonozták a tüzelést, anélkül, Ihogv a hajókat golyó érte volna. A szövetségesek nem. szenvedtek veszteséget, csak egy löveg ért egv hajó közelébe. Az ágyúzás tényleges eredményét megállapítani lehetetlenség. Az egyik erődben erős robbanást észleltek, ame­lyet nagy füstgomoly követett. TÖRÖKORSZÁG NEM UTÁNOZZA AZ ENTENTET. Bukarest, november 5. Konstantinápoly­ban, mint onnan híre jön, a török lakosság semmiképen sem tanúsít agresszív magatar­tást az ellenséges államok ott lakó alattvalói­val szemben és GierS orosz nagykövet eluta­zásakor is méltóságteljesen viselkedett. A tö­rök lapok rögtön, ahogy bir jött az első har­cokról, intették a lakosságot, hogy kultur­néphez méltóan viselkedjék és tartózkodjék azoknak a szégyenletes példáknak utánzásá­tól, amiket a háború kitörésekor Pétervár, Belgium, és utóbb aztán London is szolgálta­tott. Szombat este nagy tömeg Enver pasa hadügyminiszternek élénk ovációkat rende­zett, miközben a szultánt, Vilmos császárt és Ferenc Józsefet éltették. A szultán palotája előtt is tüntetések voltak. Itt Emin bég, az is­mert költő tartott hazafias beszédet. A város rendkívül mozgalmas képet .mutat. Hétfő óta valamennyi tiszt, aki eddig Konstantinápoly­ban tartózkodik, elhagyja a várást és csapa­taihoz vonul. A CÁR NEVÉBEN. A pétervári Rjecs közli: Varsóból távira­tozzák, hogy az oldenburgi nagyherceg, mint a cár küllőn követe Varsóba érkezett. A pé­tervári pályaudvaron a hatóságok vezetői és a polgárság küldöttségei üdvözölték a nagy­herceget, aki igy válaszolt: — A cár tudja, hogy milyen súlyos idő­ket él át a birodalom. Elküldött, hogy az ö és a cárné háláját tolmácsoljam. A cár sajátkezű levelet irt Kakoxvszki varsói érseknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom