Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-04 / 282. szám

Szerda, 1914. noveiinlber 4. DELM AG Y A ROfiSZAG 3 zattá emeli. Ha akadnának m'ódositások. azok a javaslat érdemiét nsm érinthetik. Nemes és fölemelő tudat, hogy Szeged1 ezekben a nagy időkben megértette kötelességét. És t;a,lán jó példa azoknak, akik arról eddig megfeled­keztek. ciaanaaaxaaacasaaaHiiaRaaaaaaaaaaiiaaiaaaaaaaaaaaiisa 270 ezer mázsa árpát, HÍREK oooo Hozzájárulhatunk sok könny felszántásához, ha varrási, javítási és kötése munkáin­kat a feministák varrómüheiyében ren­deljük meg. — Kuszkó Dezső hősi halála. A magyar újságírás egyik kitűnő munkása: Kuszkó Dezső hősi ,halált halt. Kuszkó Szegedről ke­rült fel Budapestre, ahol cikkeivel jólbarágizá­f.n nevet szerzett. A mozgósítás alkalmával bevonult és a (harctérre ment, ahol 'beiteken át sok ütközetben vitézül .verekedett és hasd balált halt. Kuszkó .Dezső vér,béli zsnr dallista volt. Szerény ós scibals-em szertölen, dis^tta­•gválit Ízlésével im'ind-ig megMáita azt a foi mát, a miiben életre keltbetett mindent, aimi­ne!k az újság nyilvánossága elői't (kellett ér­vényesülnie. És amilyen lelkes munkás, soha rem fáradó újságíró volt itthon, bizonyosan kikereste Ttoaigánák ott is az ujságiró-idege­ket vibráló izgalmakat, 'bizonyosan ő volt az, űM sebesült pajtását tiszta humorával vi­gszta.lta s bizonyosan csak- az fájt neki, !u gy az izgalmas, véres, érdekes ©saniényéket nem tudósíthatta meg a közönségének. És bi­zonycéi.m az vcilt az utolsó .gondolata is, hegy most már vége van aun'ak .a sok, szép, színes föl jegyzésnek, mit a torniszteróben valószí­nűleg mindég (magával hordozott, S hit még fájt neki •valiami a hal-áílhain, nem a lőtt sebe fájt, hanem az: lm nnegtaláljla vaialki a föl­jegyzéseit, nem csinál-,e -bellőlüik egy rosisz ri­p-tnet? Mert ez is ujságiró-tragikum. Kiysv­kó Dezsőt .az Újságírók Egyesülete is őszin­tén .mogigyászoilta, & bizonyosan szegedi is­merősei s barátai is meg foigják gyászolni, hogy holnap elfelejtsék azt is: hogy itt ólt, s nem itt, de értünk halt meg, hősi halállal. — A horvát miniszter négyezer koronája. Genfből jelentik: Pejacsevics Tivadar gróf horvát .miniszter, .aki a háború kitörésekor francia hadifogságba került Vidhyben, a na­pokban levetet irt családjának, -s azt kérte, Irngy négyezer frankot küMjemdk el a címére. A -pénzt egy budapesti bank elküldte -egy genfi banknak, amely a.zt. automobilon szállí­tott!-. Vichy.be, s a bank megbízottja a négy­ezer frankot személyesen adta át Pejacsevics grófnak. A genfi bánik a négyezer frank kéz­besítéséért háromszázhatvan frankot számí­tott fel. — Svájc példát ad. Egy dologban Svájc minden -esetre péklát mutatott .a többi álla­moknak és ez az alkoholgyártás teljes tilal­ma a háború tartamára. Most, amidőn az or­szág élelmezésének fontos kérdése van tár­gyalás alatt, nem .mulaszthatjuk el újra rá­mutatni ara, mennyire tosznos volná.,- ha a nn.gy.ar 'és az osztrák kormány is követné a svájci példát. Magyarországon ugyan korlá toriák a szeszfőzési, ami által bizonyára sok értékes élelmiszer marad .meg áz emberi táp lá,(hozásra és az ál'latdk takarmányozására'. Ausztriáiban ellenben mindeddig semmi éem történt iaz a-lkohcl'teriroelés ik-oríátozá ;ára. Hogy milyen óriási éleimiiszermennyiségek niegtülkariltásárr/; van itt szó, erre .nézve ér­dek.?, s adatokat közöl a Köztelek legújabb száma. E szerint Magyar-ország és Hoiűvát­Szüavónia szeszipara •földcfLgoaoItt 'az 1911— 12. ternnolési időszakiban a pénzügyminiszté­rium által összeállítóit t adatok szerint: 2.595 „ 1.374 „ 1.603 „ 479 „ 309 „ burgonyát, kukoricát, répát, melasseíf, kiilönféle anyagot. A termelés korlátozása névén iaa idén ki­sebb (mennyiség Ifogr szesszé földcilgoztaltni, de tekintve a. növekvő -drágaságot és a népélell­mézés egyre fokozódó nehézségeit, megismé­teljük inditványpnkiait, hogy a kormány tel­jesen tiltsa el a szesz főzést ebben nz időszak­ba!)). Ha Oroszország, ahol a sz-eszárusifás ál­lami monopólium és ,az állami bevétetlek oroszlánrészét szolgáltatja-, a háború kitöré­seikor teljes alkchollfogyaszíáL-i tilalmat lép­tetett életbe, ugy véljük, hegy Magyarország közgazdasági viszonyait sem rendítené meg, ha az idén .a szeszfözést teljesen beszüntetnék ós minden meglévő élelmiszert emberi táplá­lékuk iffidt/v-e állati takarmányul használuá­n.a!k föl. — A színészek a Vörös Keresztnek. Almássy (Endre, szín igazgató kedden 136.72 koronát adott át Somogyi Szilveszter d-r. fő­kapitánynak a Vöröí-Keresz céljaira. Ez az összeg két százaléka a színház októberi bavé­teUén'-ek és a Színészek az előzetes színházi je­lentésiben ugy b.irdették, hogy a jövedelem kélt százalékát a Vörös Keresztnek juttatják. .Tóték o-nyk-c,dúsukat csak dicsérni lehet, a (be­szolgáltatott összeg pedig megnyugtaitlhat mindenkit a felől, hogy színészeink uém pusztulnak éhén. A két százalék 136.72 koro­nának ugyanis pontos számítás szerint 6836 korona bevétel .foki meg, aimi a sok üres- ház nltán és -a maii nagy idők sok áldozatkész-é­gét kívánó és az egyesekre ian.nyi.szar gyászt borító eseményéi raeVett osino- kis összeg. Az igényeket mindenesetre ÍLe kei1! f-ckézni a szrnészeíkn-fík is és. a. közönség imünden bi­zonnyal rajta, lesz, hogy a színtársulat, a. kö­vetkező hónapokban scÉkaí többéit jüttáthas­son a — Vörös Keresztnek. — Jászai Mari bundái. A háboru kez­detién, mikor még alig eszmélt rá a, társa­dalom, 'hogy a isegitő akció terén milyen -óri­ási feladat vár rá, Jászai Mari, a ki-váló tra­gika elsőnek sietett a megszorult családok segítésére. Kezdésül egyik legértékesebb nyakláncát hely-e-zte a, jótékonyság oltárára,. A művésznő anct-t ujabb (gyöngéd a'lonná­nydkkail járai'l a háborús nyomor enyhítésé­hez. -Az állami hidak igazgatóság,álhoz hatial­nras csomagol küldőit t- a. injapckb.au, 7 hatal­mas bunda tol! a fíáksamétában és a mellé­kelt levélben az állott, hogy adják ezeket a bundákat azoknak a katonáknak, akik a hi­dakat kénytelenek őrizni. Ennek a nemes-, szivü gondolati",ük valószínűleg röv.idősen kö­vetői akadnak. — Halálozás. Politzer Mór a Magyar Ál­talános Hitelbank szegedi kirendeltségének 7 éven át volt főnöke, -mára virradó éjszaka hit­te len elhunyt, 56 éves korában. A .megboldo­gult harminc évig volt a Back-malö-m bevá­sárlási osztályának vezetője és mint ia CJoyd­társaság tagja élénk részt vett Szeged: keres­kedelmi és közgazdasági életében. Mióta az Általános .Hitelbank szegedi kirendeltségének élére került, széleskörű, tudásával, nagy agi­litásával mgv az igazgatóság, mint a kollé­gái tiszteletét és szeretetét érdemelte ki. Ha­lála várossszerte mély részvétet keltett. Te­metése 4-én délután .félháromkor lesz a Ko­rona-utca 23. szám alatti gyászházból. A te­metésen a Hitelbank igazgatóságát Frommer Béla helyettes-igazgató és Éliás Jakab cég­vezető fogják képviselni. A halálozásról a gyászoló család és a Hitelbank az alábbi gyászjelentést böcsáitotta ki: özv, Politzer Mámé ugy ,a. maga vala­mi irt gyermekei, testvérei, onekái és .a (kiter­jedt rokon-he? nevében megtör1; szível tudat­ja, hagy a legjobb férj, szerelő atya, -nagy­apa, Politzer Mór, a -Magyar Általánas Hivrí­bank szegedi kirt-ndeltségénék főnöke, ételé­nek 5f5-i.lv, boldog háziasteágának 31-ik évében f. hó 2-án éjjel váratlanul elhunyt, A drága hallott -kihűlt, tetemét f. hó 4-éu d. u. fiéil 3 öraik-or a Korona-utca 23. számú gyász-házból kiférjük örök nyugalomra. Béke lengjen porai felett' S/emut. 1914. no\ember 3. özv. Pc-litzer Mór né szül. Kohn iNiu-a félesége. Lum-ujcrg Károiyné Politzer Mariska, Dénes Károly gyenmekei, Politzer Gynfla, Ka.uf­miann Jáncsné szül. Polli'teer Júlia tostwéroi. Kádár fzso és nej-.', Pohizer Gyuláué, Krnif­maun János sógorai -sógornői, Lieneberu Magda, Lieneborg Sándor, undkái. CLáen-eberg Károly veje. A Magyar Általános Hitelbank szegeti kirendeltségének tiszt viselő ka fa megtört szivveü, őszinte fájdailomimall jelenti szeretett főnök-ének Pcilitzor Mór urnáik váratlan rí­hunyiiát. A ímegl-uldcfgult. példaképe volt r-z ideállíts kötelességét végletdki-g tdljesitő tiszt­vis-eilőnek, atyai jóakairónlkat sinatjnlk ibenn-e és -emlékét, örökre sziv.ün'kb» zárjnllv. A drága, hallott (kihűlt tetemé.t f. hó 4-i'tón délután fél 3 órakor ,'kblérjük a Korona-n. 23. sz. gyász­házból örök nyugalomra. Béke lengjen pori?,; felett! Szeged, 1914. nov,ember 3. — Demokrácia a harctéren. Az az ősi igazteáig, hogy mindannyian halandók va­gyunk, a halált már régóta Ihiires derno'k.ra tává .avattta, a irarctéri hiallálmalk a demdkrá­ciája azonban .meg -a polgári háláfnál i- na­gyobb. A h.airctéri halál, aimely számos fiatal élet f-cniar.ának Itettésizaíkáidáisát jelenti időmap előtt, nem válogat hercegek, .fejiédei'imi sze­mélyek, n;;gyuraik, rn-üvészteheltségek és kö­zöwségtis polgári umh-erok -között. A nagy vi­iágháh-oriilum e,d, li,-g is láttuk, hogy n«m ugy német -f-ejedelttni ,('raládn.aík ,a saaj-a ott -nw raidt a cisatatér-sn, láttuk, h-ogy régebbi há­borúk iáikul m,áv,ál, Írói 1 ámgeilmiák coa'kmigy áli' -zatai.vá <Vó:ik a háború,mak, imint riká.r­mely'lk .földműves. A ,mi legnagyebb 'kellői lángci-mérik, Petőfi Sándor, 1849. junius 31 én tűnt el .a, f; Iríregyhá;zi esataislikon, eltűnt 27 őv?s krráJ -au. Az .angelak uagy 'keltője, lord Byron ugyaincsak ftafal-on, 36 óvís koráiban balt, meg .Missblungh ositrclmánáil .a -görög eza-baidsáigihiaPebau, a. XTX század első nogy-e­délbe-n.' Osc-dálat-csau (fiatalon Inalt im-cg .a né­met szsíbadisáighiarc .lantos -cís hancosia, The— d-or Körner, eiki 181,3-d ia.ii: részt vett -a us'gy háhcrntoa.n. iLützow csapatáha'n- január 7-én meg--:?'x-isüi,t, Eelgyágyúllban uljr.a, '.um-ent n csatatérre és augusztus 26-án — ragyogó fia talságában — 22 éves korában 'hciltem ma­radt a csatatéren. .Mostianában is cílivaistiuk, hogy Fráneia: nszág egyik kiváló zen-elköltője, mint (frametirenr, -pusztult cl. -Páriis ostroma alkallmával 1871 -ben iá francia főváros eóső balottjal között volt Henri Regnavlt 29 -éves festőművész, aki -akkor •már 'a, Salkrme cím!i csodálatosan szép •rtlík-otássiail megnyerte a pá­risi Szalon nagy diját. Két év -ólt,a volt nős, a,z anyja is még életben volt, róla mondja Sareey, .a párisi ostrom klia,stzilkus -megiröja, hogy ,a golyó él-találita és... ez a h-cuílopsá-g. e-z a dicsőség, -?ze'k az örömök, a reimé-nybríi­reimekimüivek mind F'ltün-tein-eík és helyükí-::- lé­pé t-t ia-z asszony kéteégib-eiesétj-'e, az lamya- vérző szivének .fájdalma, a nemzet és- a mü'-vé-ze:, gyásza. Sdk borzaimat és sok szotaiorusá-g-ot jelent a háború vak esete, a'z a naigy demo­krácia, a-lm-ely-et a harctéri, hialáíl kép\v-s?L — Kettő már szabadon van. Szerajavó­ból j-ölentik: Ámbár sa f-elsegávnlási per Ítéle­tének egy réssé, különösen a. föllmentés-ek el­ten -az ügyészség föieheze-tt, a törvényszék mégis két fölmentett vádlottat, Ferkapies Miklós gknnázistát és Kerorics J-cvo föld­művest, tegnap délután fogságából slen.ge­dett.'T-fiijeis saaíbtodsáigukat azonban -a (háború végéig Eleim kapják vissza, 'hanem rendőr; felügyelet aüisft int- rnálva !e-znek. A tö' bi fölm-p-nf-n-tt vádlott .?-:."•-rd'álra helyezési !.••'•­reliméről még rom döntött a ' iróság. — Katonatemetés Pí:fisban. A kep: ­hágai Kationul Tidende párisi levelezője a. kaveik-azőket írja- lapjában: A napokban J­kalmstn volt megjrí.anl: tni Paris egyik icg-'

Next

/
Oldalképek
Tartalom