Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-24 / 302. szám

2 délmag y arország Szeged, 1914. november 22. Konstantinápoly, november 23. Az Agen­ce Ottomane a főhadiszállás következő kom­münikéját leszi közzé: A Mindenható segít­ségével elérték csapataink a Szuez-csator­nát. A Kataza és Kerteba közötti harcban, amely a csatornátóí 30 kilométerre keletre fekvő községek között folyt le, több tiszt és számos közember elesett és igen sok meg­sebesült. Igen sok foglyot ejtettünk. Az an­gol csapatok rendetlen futásban menekül­tek. Konstantinápoly, november 23. A főhadi­szállás hivatalosan jelenti: Kantara mellett harc volt, amelyben az angolokat megver­tük, akik nagy veszteségek közepette me­nekültek. ((Közli >a miniszterelnökség sajtó­osztálya.) Török győzelem minden vonalon. Konstantinápoly, november 23. Az Agen­ce Ottomane a főhadiszállás következő kom­münikéjét teszi közzé: A Murad-folyó völgyé­ben előnyomulni akaró orosz haderők ellen a Sztiez-ssafornáf. intézett támadás következtében az oroszok nagy veszteségek közepette futva menekül­tek. Három tábori ágyút zsákmányoltunk. Konstantinápoly, november 23. Az Agen­ce Ottomane a főhadiszállás következő kom­münikéjét közli: Dátum ellen való haderőnk az ellenséges csapatokat teljesen visszave­tette a Csorch-folyó túlsó partjára. E vidé­ket mi katonailag megszállva tartjuk. Csa­pataink Artwin ellen nyomultak előre és megszállták a községet. A Satt-El-Arab mel­lett lefolyt harcról érkezett jelentések meg­állapítják, hogy az angolok e harcban 730 ha­lottat és 1000 sebesültet vesztettek. PERZSA HERCEG A TÖRÖK FŐHADI­SZÁLLÁSON. Bécs, november 23. A Sonn- und Mon­tagszeitung jelenti Milánóból: Konstantiná­polyi jelentés szerint a teheráni kormány egy perzsa herceget kü'dótt ki a török főhadiszál­lásra. utakon tudnak érintkezést találni a Krakó­tól keletre és Nyugat-Galíciában operáló se­regeikkel. Megdönthetetlen tény az, hogy az oroszok kényes helyzetbe kerülnek, ha a Visztulától délre vereséget szenvednek. VISSZAVONULÁSUNK STRATÉGIAI EREDMÉNYE. Genf, november 23. A Journal de Gé­névé az osztrák-magyar főhadiszállásról a következőket jelenti: Az osztrák-magyar csva­patoknak visszavonulása Galíciában nem si­kertelenség és ennek eredményei majd mostan fognak mutatkozni, mert a fentebb álló nemet csapatokra támaszkodva, erőiket sokkal job­ban kifejthetik. Persze, az ilyen stratégiai mozdulat azzal a morális jelentőséggel jár, a mely az oktalanul bizalmatlankodók és pesz­szimisták lelkében támad. Természetesen, a mióta a világ fennáll, a stiiatégia nem a köz­vélemény után indul, hanem a végleges ered­mény elérésének legpraktikusabb szempont­jait tekinti. Olasz vélemény a lengyelországi harcokról. Milánó, november 23. Az orosz-lengyel­országi harctérről jelenti a Corriere della Se­ra tudósítója: Ha a németek győznek most az északkeleti harctéren, akkor ezzel a győ­zelemmel az oroszokat északon és délen le fogják vágni a Visztulától s ily módon meg­akadályozzák az orosz seregek ujabb egyesü­lését. Már akkor is hatalmas eredményt érnek el a németek, ha sikerül magukat beékelniük az ellenséges jobbszárny és Varsó üözé. Az olasz közvélemény sikereink hatása alatt. Rendkívül érdekes a Corriere della Sera magatartása a legutóbbi magyar-osztrák és német harctéri sikerek nyilvánosságra 'kerü­lése óta. E lap, amely mindig értette módját annak, hogy semlegességének némi francia­barát iz't adjon, legújabban fentaríás nélkül kénytelen elismerni 'ájkereink értékét. No­vember 15-iki számában a helyzet megvitatá­sánál még azt fejtegeti a lap katonai szakér­tője, hogy az entente leghűségesebb szövetsé­gese az idő, mindazt az előnyt, amit különö­sen Németország a háború első fázisában szerzett, az idő fogja kiegyenlíteni. Francia­ország, Anglia, Belgium; legjobb taktikája a kivárás, a türelem, csakis ugy érhetik eí a német roham erejének fogyását, csökkenését. A lap november 19. számában ugyanez a ka­tonai szakértő már a következőket irja: „Hiba volt az entente részéről, hogy pasz­szivitásával módot és alkalmat adott a bal­káni államok 'megmozdulására. A török ak­cióját előreláthatóan nyomon követé a bolgá­roké, minden nap uj és uj előre nem látható bonyodalmakkal fenyegeti a hatalmiak szövet­ségét. Németországnak és a monarchiának hü szövetségese az idő, s e szövetségesek egyre több, egyre nagyobb hasznát látják." Ugyanebben a számban a keleti harctér eseményeivel is foglalkozik Gatti vezérőr­nagy. Kifejti, hogy a német és a magyar el­lenoffenzíva kitűnő sikerű, A szövetségesek maguk szabták meg az összütközések helyét és idejét. Taktikájuk az erők egyesítése volt, ha ez mindjárt területek átengedésével is járt. hiszen az ideiglenesen kiürített területeket könnyű szerrel visszahódíthatják. A milanói világlap hangulatváltozása leghűbb bizonyíté­ka annak, hogy sikereink mennyire beíolyá­olják és irányitiák a semleges államok köz­. menyét. Az Argonnei-erdfikben Berlin, november 23. A nagy főhadiszál­lás jelenti: Nieuport és Ypern körül a har­cok tovább tartanak. Egy kis angol hajórajt, mely kétszer közeledett a tengerparthoz, tü­zérségünk elűzött. Az angol hajólövegek tü­zelése eredménytelen maradt. Az Argonnei erdőségben lépésről-lépésre tért nyerünk. Egyik lövészárkot a másik után, egyik tám­pontot a másik után elragadjuk a franciáktól, Naponta számos foglyot ejtünk, közülök. Moseltöl keletre esö hadállásaink ellen Irány­ló erőszakos felderítő mozdulatot ellentáma­dásunk meghiúsította. (Közli a magyar 'mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Páris, november 23. (Rómán át.) A fran­cia főhadiszállás november 18-án éjjel tizen­egy órakor a következő, a helyzetüket beszé­desen jellemző hivatalos jelentést adta ki: Az utóbbi híreink szerint az ellenség Yperntől keletre és délre támadásokat inté­zett, amelyek azonban a helyzeten nem' vál­toztattak. Két nap óta pár helyen támadáso­kat intéztünk, igy az Isernél, Armientieresnél és Arras között, az Argonne-oknál és a Meuse magaslatain. Ez utóbbi helyen különösen; va­dászaink tüntették ki magukat, tüzérségünk hasznosan támogatta őket. Itt sikerült felrob­bantanunk egy német blokkházat. Harcban egymással a francia párfok. Páris, november 23. A napokban a Fran­cé de Bordeaux cimü lap, amelynek politikai körökben nagy tekintélye van, interjút közölt Combes-töi akinek nyilatkozatából kitömik, horv a francia pártok ellenségeskedései a há­ború alatt is folynak. Comibes itöbbek között azt irja, hogy a végleges győzelem 'minden­esetre a franciáké lesz, a háború azonban még sokáig fog tartani. Mindenekelőtt türelemre Visszavonul sz Kopeuhága, november 23. Pétervári je­lentések szerint az o : hadvezetőség el­rendelte a föerönek a stratégiai visszavonu­lását a védelmi vonulrr \z orosz lapok még egyetlen szót sem közöltek >a kelet-porosz­országi és posetü vereségeikről. (Közli a mi­niszterelnökség sajtóos" tálya.) London, 'november 23. A Morningpost katonai szakértője rroréPrspitja, hogy nagy­jában sokkai kedvez a katonai helyze­tük az egyesület nér "ztrák-magyar se­és egvségre van szükség. A konzervatív kép­viselők 'magatartása sok zavart okoz, miután egyre különleges javaslatokkal állanak elő. A minisztérium működésének folytonos kritizá­lása nem vezethet jóra. Milánó, november 23. Párisból jelentik a Corriere della Serának: A kormány még nem állapította m'eg ezideig azt az időpontot, hogy mikor fog visszatérni Párisba. Ezidőszerint nem biztos még az sem', hogy mikorra hív­ják össze a képvselőházat. A kormány elha­tározása a katona eseményeknek van; alávet­ve. Mindazonáltal azt remélik, hogy az or­szággyűlés december 20-ika körűi összeül­het, ANGOL JELENTÉS DIXMUIDEN HELY­ZETÉRŐL. Hága, november 23. A Times harctéri tudósítója jelenti: Nagyon különös a helyzet Dixmuidenben. A város északi részét a néme­tek, déli részét pedig a franciák tartják meg­szállva. E miatt napirenden vanrttk az elke­seredett utcai harcok. Angol lisztek harciéri levelei London, november 23. A Tímesben egyik tiszt hibáztatja londoni hivatalos körök zár­kózott ságát és azt mondja, hogy végre is be kell látniok az ottani hatóságoknak, hogy több hírt kell közölniök a közönséggel, nehogy egy nap az összeomlás váratlanul bekövetkez­zék. Másik tiszt igy ir: Majdnem azt kíván­nánk, hogy az ellenséges csapatok Anglia te­rületére jussanak, mert nem hiszem, hogy más valami meggyőzhetné közvéleményün­ket arról a félelemről, amelytől itt, a lövész­árokban keményen küzdő katonáinknak ritka sorai megkímélni igyekeznék az országot. (Miniszterelnökségi sajtóosztály.) n ems % regeknek most, semmint akkor volt, mikor eísö izben nyomultak be Lengyelországba. A németek most sokkal közelebb vannak saját határaikhoz, holott az oroszok mögött csak a német műszaki csapatok által teljesen el­pusztított s hosszú idők multán akkor is csak részben helyreállítható vasutvonalak van­nak, aml-refc következtében lehetetlenné vált számukra, hogy nehéz ágyuütegekeí hozza nák a harctérre. Nagy hátrány az oroszokra nézve az is, hogy csak jelentékeny kerülő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom