Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-19 / 297. szám

Szeged, 1914. november 19. ÍÓFÍLMAGYARORSZÁG 3 BÉKEVÁGY FRANCIAORSZÁGBAN. Baselből jelentik: A párisi rendörpretek­tüsának tudomására jutott, hogy az utóbbi időben .számos levél érkezett párisi kereske­dők és iparosok cimére, amelyekben felszó­lították az illetőket, hogy agitáljanak a mi­előbbi békekötés érdekében. A levelekben élénk színekkel ecsetelik Franciaország szo­morú helyzetét, a betegellátás elégedetlensé­gét, a gazdasági élet megbénulását és tudat­ják a cimzettel, hogy Emánuel Brousse kép­viselő a kamara legközelebbi ülésén interpel­lálni fog a nagy pénzintézetek kapzsisága miatt, amelyek a francia takarékbetéteket és az ország hitelét nagy mértékben veszélyez­tetik. A levél végül kijelenti, hogy ha Francia­ország mihamarabb nem köt békét Németor­szággal, akkor Belgium sorsára jut. A párisi rendőrigazgató utasitotta a rendőrséget, hogy az ilyen levelek további körözését tegye lehe­tetlenné és a levélírókat nyomozza ki. Ezzel a jellemző és- feltűnő békeakcióval hozzák kapcsolatba, hogy az igazságügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben utasitja az ál­lumiigyészeket, hogy az élelrniszerdrágitó spekulánsok ellen a legszigorúbban járjanak el. A német támadás iránya Calais. Hollandián keresztül jelentik Londonból: A Daily Mail nyugati harctéri tudósítója va­sárnapi kelettel érdekes részieteket távirato­zott meg lapjának Párisból az északi ten­gerpart birtokáért vivott küzdelmekről. A né­met támadás iránya Calais. Ypern közelé­ben egy erdőben rendkívül elkeseredett üt­közet folyt. A toll nem képes leirni és az agy nem tudja felfogni, hogy mi mindent el nem t;r az ember és hogy a német katonák mi­lyen hihetetlen nélkülözéseket tudnak elvisel­ni. Szuronyharc volt, amelyben senkisem kért és senkisem adott pardont. Ameddig a szem ellátott, a harcmezőn sebesült nem volt, de annál több holttest. A Daily News tegnapi kelettel jelenti, 'nogv a németek kétségbeesett támadásokat intéztek Ypern ellen és a szövetséges csapa­tok ezen a helyen válságos körülmények kö­zé jutottak. Minden attól függ, vájjon a szö­vetséges sereg képes lesz-e még néhány na­pig tartani a most elfoglalt hadállásokat, mert a német offenzíva sokkalta hevesebb, semmim eddig bármikor volt. Mind a két ré­szen rettenetesek a veszteségek. A szövetsé­gesek ez idő szerint még megszállva tartják Ypernt. Tegnap és ma korán reggeltől késő estig a mi egészségügyi csapataink a végső kimerülésig dolgoztak, hogv a sebesülteket a tengerpartra szállítsák. REPÜLŐGÉPEINK ANTIVÁRI FÖLÖTT. Cettinjei híradás szerint szerdán az osz­trák-magyar hadsereg több repülőgépe je­lent meg Antivári fölött és bombákat dobott íe. Emberéletben, ugy látszik, nem esett kár. AZ INDIAI SEREG VESZTESÉGE. Londonból jelentik a Frankfurter Zei­tungnak: Az indusok veszteségeiről szóló hi­vatalos kimutatás szerint ezek százharminc­nyolc benszülött tisztet és hat angol ezredest vesztettek. A PÁRISI HÍREK ÉS AZ OLASZ SAJTÓ. Milánóból jelentik: Az olasz lapok meg­állapítják. hogy a párisi telefonszolgálat sok­szor napokon át szünetel. A megszakítás oka nem a rossz időben vagy más technikai okok­ban keresendő, hanem a francia kormány in­tézkedésében, amellyel megtiltotta, hogy az olasz lapok párisi tudósítói újságjaikat érte­sítsék, Amikor a francia seregek dolga rosz­szul áll, egyszerre megszakad a Parissal va­ló közvetlen összeköttetés. A sajtó több or­gánuma ehez a tényhez megfelelő kommen­tárokat füz. Az északi népeknek a németekhez kell állani. — Sven Hédin felhívása. — Berlin, november 18. Sven Heddin, aki a nyugati harctérről Berlinbe érkezett, a ko­penhágai „Politiken" számára érdekes tudó­sítást irt, amelyből itt adjuk a következő­ket: Abban a két hónapban, mialatt a harc­téren tartózkodtam, mély benyomást tett rám az a lelkes bizalom, amely az egész né­met hadsereget, a császártól a legfiatalabb katonáig áthatja. A német csapatok virágok­kal diszitve és énekelve indulnak a harctérre, mintha valamilyen ünnepélyre mennének. Csakis egyetlen magyarázatát találtam a né­met katonák odaadásának és áldozatkészsé­gének és pedig azt, hogy tudják: Németország exisztenciájáért harcolnak és szent ügyért folytatnak igazságos küzdelmet. Anglia el­lenben azért fogott fegyvert, hogy egy má­sik .államot és azt a jólétet tegye tönkre, a melyet német szorgalom, német munka, a ve­le rokon német nemzet józansága teremtett meg. Anglia vad néptörzseket és pogányokat hoz Európába és nekiereszti őket a kereszté­nyeknek. Amióta Kain a fivérét Ábelt meg­gyilkolta, azóta nem történt olyan szégyentel­jes gaztett, mint Angliáé, amely Ázsia és Af­rika vadjait szabadítja rá Európa civilizált né­peire. A német katonák a hazájukért küzde­nek. az angolok a csengő jutalomért. Az an­gol mriden megvetésre érdemes, de a francia katonák iránt, akik szintén hazájukért hur­colnak, a németek is tisztelettel és szimpá­tiával viseltetnek. Én egy pillanatig se kétel­kedem ez óriási küzdelem kimenetelét illető­leg, miután két hónapig alkalmam volt ezt a küzdelmet közvetlen közelről látni. Németor­szág erős; erőt kölcsönöz neki az igazság tudata és én már régebben is azt a meggyő­ződést vallottam, hogy egyedül Németország az, amelyhez az északi államok. Norvégia, Dánia, Hollandia, Skandinávia hozzáköthetik sorsukat. De mi a helyzet most északon? Né­metország cselekszik, északon meg csupán beszélnek. Ott a békét .dicsőitik. amely a va­lóságban nem egyéb agybénulásnál. Most hív­ja az észak népeit a szabadság és a valódi béke! Ha. most nem ismerik fel világosan és érthetően az önmaguk iránti kötelességüket és végre be nem látják, hogy a germánok exisztenciájáért folytatott harcban hol van a helyük, akkor napjaik meg vannak számlálva! Ha most se látják be, hogy elérkezett az ide­je, mikor a szószaporítás helyett cselekedni kell. akkor ez az idö is elmúlik és akkor vé­gük van! Azok, akik ilyen magasztos idők­ben, mint a jelenlegi, félreállanak és nem vesznek aktiv részt a germánság küzdelmé­ben, azok egyáltalán nem érdemlik meg, hogy tovább éljenek! A nemzeti hadikölcsön. (Saját tadósitónkjtól.) A lelkesítő szavak helyébe a lelkesítő tettek léptek. A magyar hadikölcsön jegyzése ma már hir szerint tui jár a négyszáz, millió koronán. Amint dicső katonáink napról-napra uj hadállást foglal­nak el, mi, kik idehaza élvezzük hadseregünk bátorságának s harcképességének gyümöl­csét. szintén naponta uj hadállást hódítunk meg pénzügyi harcképességünk mezején. A nemzet áldozatkészsége gyönyörűen nyilat­kozik meg es ez uj perspektívát nyit az ál­lami pénzügyek jövendőjére is. S ahogy a nemzet széles rétegei töme­gesen jelentkeznek az aláiró'helyeken, nincs kétségünk abban, hogy az ország vezetőkó­rei: a mágnások, a főpapság, a pénz-, ipari­és kereskedelmi világ képviselői is napról­napra fokozódó mértékben fogják szaporíta­ni az aláírók lajstromát és különösen az alá­irási összeget. Az ország financiális és gaz­dasági erejét is kell ezúttal demonstrálnunk, egyrészt önbizalmunk megszilárdítására, más részt a világ szemében, melynek figyelme most a magyar név iránt, fényes haditetteink nyomán egyre élénkül. Szegeden ma is tovább folyt a kölcsön jegyzése. Részleteket még ma sem közölhe­tünk. Azon jegyzéseket azonban, amelyekről értesítettek bennünket itt közöljük: A sze­gedi kegyesrendi társház összesen 39.000 ko­rona névértékű badikölosönkötvónyt jegy­zett. A esanádi káptalan Glattfelder Gyula püspök elnöklésével elhatározta, hogy a hadi­kölesönre 1,200.000 koronát jegyez. A kápta­lan a hadibavcnultak családtagjai részére 20.000 koronát szavazott meg. A szegedi zsidó hitközség és a kebelében fönálló jótékony (gyesületek a hadikölcsönből együttesen 100.000 korona értékű kötvények jegyzését határozták el. Ezekből esik a szegedi zsidó jótékony nőegylet tartalék- és árvaalapjára 30.000 kor., a szegedi szent-egylet alapjaira 25.000 kor., a hitközség alapjaira 15.000 kor., bvtegsegélyző-egytet alapjára 12.500 kor., az árvaegyletre 10.000 kor. ós a leányegyletre RIBaHlBBBaflliBSi»BllfilBBfllnBIMBlll*l'»IBiaSIRR>»BBU Használjunk hadiscgélg-posfabélyegeí l 7500 kor. Lippai Nagy Antal 20.000 kor át jegyzett. A szegedi zsidó iskolában a tanitók ha­zafias felszólításának igazán zsép eredményű lett. A kis elemista diákok megtakarított pénzükből az alábbi jegyzéseket nyújtották ina be: .Danán Miklós 1000, Winternitz Ilona 200, Simon János 100, Kármán Andor 100, Varga László 100, Bur-ger Margit 100, Györgv Endre 50, Radó Olga 50, Paul Margit 50, Kaufman Jenő 50, Kaufinan Lajos 50, Stau­ber Tibor 50, Márkus Anna 50 korona. Érdekes megemlíteni, hogy a Szécsi Ede bankházában megjelent ma egy munkás em­ber Végh István és ötven koronát jegyzett. Végh engedelmet kért, hogy heti 5 koronás részletekben fizesse le az 50 koronát, mert napi keresményéből áldoz a hazafias célra. A bank természetesen készséggel járult hoz­zá a derék ember szándékához. A budapesti legutóbbi nagyobb jegyzése­ket itt közöljük: Hornig báró veszprémi biboros érsek a veszprémi római ka­tolikus egyházmegye nevé­ben 1,000.000 Dessewffy Miklós gróf 100.000 100.000 főrendiházi Izidor r.-t 200.000 250.000 200.000 500.000 100.000 100.000 100.000 Nemes János gróf Zsolnay Miklós tag YVeiss Bertkoklné megyery Megyery B pest i Álla tv ás á r pé n z t á r Magyar Belhajózási r.-t. Schiller József cég Bátor i és Szüszer vád lakozók Groedel Testvérek Budapest 1,000.000 Wetzler B. és Társa Bécs 1,000.000 Pesti Viktóri gőzmalom 300.000 Bacher Emil vezérigazgató 100.000 Pesti Viktória gőzmalom nyrttg­dijegyesülete 100.000 Pesti Cbevra Kadisa 500.000 Winterberg Gyula, a. Cbevra Kadischa elnöke 300.000 özv. Raenberg Gyuláné Táp­Iá nf a 400.000

Next

/
Oldalképek
Tartalom