Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-15 / 293. szám

8 DÉLMAG Y ARORSZÁG Szeged, 1914. oioventher 15. 53.680/1914. II. szám. Hirdetmény a házbérjövedelem bevallása tárgyában. A házbéradó az 1915. év.re való érvénnyel kivetendő lévén, az ezen kivetés alapjául szolgáló házbérvallomási ivek benyújtására a m. kir. pénzügyminiszterim az 1914. évi 110.000. sz. a. kiadott rendeletével az 19.14. évi november hónap 2-áfól 30-áig terjedő időt tűzte ki. A házadóról szóló 1909. évi VI. t-e. 46. §-a értelmében a bevallás annak a községnek elöljáróságánál történik, amelynek területén a ház fekszik. A házbérjövedelem bevallása kötelezve van: a) a tényleges birtokos, illetöeg vagyonközösség esetén az összes tényleges birtokosok, b) a házközösségnél annak a feje, c) nem önjogu, valamint jogi személyeknél a törvényes képviselő. Ha a közös tényleges birtokosok közül csak egy ad vallomást, utóbbi az összes tényleges birtokosok meghatalmazottjának tekintendő. A ház tényleges birtokosa (tulajdonos vagy haszonélvező), illetve a törvényes képviselő, a házbérvallomási ivet meghatalmazott által is kiállíttathatja, ennek eljárásáért azonban a meghatalmazó anyagilag felelőé. A bélyegmentes meghatalmazás kívánatra felmutatandó. Felhivatnak tehát a vallomásadásra kötelezettek, hogy a házbérvallomási ivet pontosan és a valóságnak megfelelő hűséggel töltsék ki s azt a község elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) november hó 2-ától kezdve legkésőbben november 30-áig nyújtsák be. A bevallás tárgya: a házak évi nyers bérjövedelme. Nyers jövedelemnek tekintendő együttvéve mindaz, amit a bérlő a bériettárgy használata fejében a bevallás idöpontlában ellenértékül fizet, illetőleg teljesíteni tartozik. Ide számitandók különösen: 1. a szoros értelemben vett lakbér; 2. a természetben szolgáltatások, a tulajdonos helyett fizetett kárbiztostási dijak, állami, helyhatósági és egyéb adók, azoknak az összegeknek kivételével, melyeket a bérlő községi adó fejében házbérfillérek elnevezése alatt, vagy más községi lakásadó cimén fizet, ha a bérbeadó ezeket az összegeket elkülönítve mutatja k, vagy bérvallomásában oda nyilatkozik, hogy a mellékjárulékaival együtt bevallott nyers jövedelemben a házbérfillérek már bennfoglaltatnak; 3. azok az összegek, melyeket bérbeadónak a bérlő háztartása keretében vízvezeték, éjjeli világítás, szemétkihordás és más ilynemű mellékköltségek cimén fizet, ide nem értve a ház gondozásával megbízott .egyénnek a bérlők részéről külön fizetett, akár előre meghatározott járandóságokat, továbbá a lakás világításáért és fűtéséért külön megállapított összegeket, végül a bérlő, mint üzlettulajdonos által üzlete céljaira felhasznált viz után fizetett vízvezetéki dijakat; 4. azok az öszegek, melyeket a bérlő a bérbevett ház vagy lakrészek állandó átalakításának vagy •karibahelyezésének költsége fejében a bérbeadó beleegyezésével sajátjából oly feltétel alatt előlegezett, hogy e költség visszatérüléséig készpénzben aránylag csekélyebb összegű lakbért tartozzék fizetni. Ha e költség visszatérítése a szerződő felek által több évre osztatott fel, a költségeknek csak ama része számítandó a nyers jövedelemhez, mely a megállapított felosztás szerint az illető évre esik. Általános házbéradó alá eső helyeken a házbirtokos által használt vagy másnak ingyen átengedett épületeknek, illetve épületrészeknek nyers házbérjövedelme gyanánt a bérbeadás esetén elérhető haszonértéket (bérértéket), az üresen álló lakásoknál pedig az előző évi adóalapot kell bevallani. Üzletfölszereléssel, földbirtokkal, házi kerttel vagy egyéb dolgokkal és jogokkal együtt bérbeadóit házaknál vagy lakrészeknél nyers jövedelemnek az az összege vallandó be, mely házbér cimén a bérszerzödésben külön kitüntetve van. Bútorzattal együtt bérbeadóit lakrészek bérjövedelmét minden levonás nélkül kell bevallani, amelyből azonban a bútorzat elhasználása fejében 30 százalékot a kivető közegek iognak leszámitani. A bérlők a vallomást íven bizonyítják a vallomás helyességét, nevöknek a vallomásadásra kötelezett felhívása folytán a megfelelő rovatba történt bejegyzése által. Ez a bejegyzés' a bérösszeg beírása előtt tilos. A felek a házbérvallomás beadásáról elismervényt kérhetnek. Aki vallomását a kitűzött határidőben be nem adja, abban az esetben: a) ha a megállapított adóalap 1000 K-t nem halad meg, a kivetés során megállapított házbéradónak 1 % -át, illetőleg ha a részére szabályszerűen kézbesített és a vallomás benyújtására szóló felhivás vételétől számitott S nap alatt sem adja be vallomását, további 4 -át fizeti pótlék fejében; b) ha pedig a megállapított adóalap 1000 K-t meghalad, a kivetés során megállapított házbéradónak 5%-át, illetőleg ha a részére szabályszerűen kézbesített és a vallomás benyújtására szóló felhívás vételétől számitott 8 nap alatt sem adja be vallomását, az adónak további 25%-át fizeti pótlék fejében. (Az 1909. évi VI. t.-c. 48. §-a, illetőleg az 1912. évi LIII. t.-c. 39. §-a). Ha a vallomásadásra kötelezett avallomási ivet a bérösszegnek beírása előtt iratja alá bérlőjével, annyiszor büntetendő 5—200 K-ig terjedő rendbirsággal, ahány bérlőiénél ezt elkövette. Hasonló rendbírság alá esik a bérlő is, ha a vallomási iv aláírását elfogadható ok nélkül megtagadja. (1909. évi VI. t.-c. 59. §-a.) Bíróilag büntetendő, vagyis jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a tényleges birtokos, vagy annak törvényes képviselője, ha a házbériövedelemre vonatkozó vallomási ivben adóköteles jövedelmet szándékosan elhallgat vagy abban tudva valótlan vagy szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövditésére alkalmas. Ha ennek a kihágásnak elkövetésében a bérlő is szándékosan részt vesz, ez a tettessel egyenlően büntetendő. Tájékozásul szolgáljon végül, hogy a vallomásadásra kötelezettet a bevallás kötelezettsége alól nem menti fel az a körülmény, hogy a vallomási iv részére hivatalból Kézbesítve nem lett. Ha a vallomás adására kötelezett a vallomási ivet kiállítani nem tudná, vagy hadba vonulása folytán ezt nem tehetné, a községi vagy városi közegek (jegyzők, városi adóhivatalok) kötelesek a vallomási iv kiállításánál hivatalból díjtalanul segédkezni, illetőleg a tollba mondott valomás aapján a vallomási ivet a fé nevében kitölten, s ennek megtörténtét hivatalból igazolni. Ugyanezt az eljárást kell követni abban az esetben, ha a bérlök a vallomási ivet szabályszerűen kiállítják, de a hadba vonult vallomásadásra kötelezett fél azt alá nem Írhatja. A segédkezésnek megtagadása — a közadók kezeléséről szóló 1909. évi XI. t.-c. 102. §-a (1913. 50.000 sz. hiv. öszszeállitás 197. d) pontja) érteimébén — minden egyes esetben 5—50 K-ig terjedhető birsággal büntethető. Kelt Szegeden, 1914. október hó. A m. kir. pénzügyigazgatóság. fix fizetéssel és inkassó jutalékkal azonnal felvétetnek a 7 kiadóhivatalában. Jelentkezni Sehei d. e. 10 órakor. a.'sjs« meri ez ha szesmf kötelessége m Bielvnél •7 MAI bank- és vál!ó-üz!e!ében Szeged, Széchenyi-tér.