Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-15 / 293. szám

4 DÉLMAQYASÜKSZAG Szöged, 1914. .november 15. A főispán a két ügyet egybekapcsolva bocsájtotta névszerinti szavazás alá és a közgyűlésen jelenlevő törvényhatósági bizottsági tagok valamennyien igen-nel szavaztak. A főispán megköszönte a közgyűlésnek hazafias munkálkodását és mivel más tárgy nem volt, berekesztette a rendkívüli közgyűlést. Külön fejezetet érdemel a tanya, ahova tudvalevőleg Bokor -Pál polgármester-helyettes és Balogh Károly tanácsos sokak kíséretében kimennek, hogy az áldozatkészséget és jótékonyságot nem ismerő gazdag tanyaiakat felvilágosítsák, hogy a mai nagy időkben őket is ugyanazok a kötelességek terhelik, mint a városi polgárságot, hogy az ágydeszka és a szalmazsák közé eldugott, pénz nem. sokat fog érni, ha a háborút elveszítjük és hogy annak teljesítése, amit most az állam kér, amellett, hogy hazafias cselekedet, jó üzlet is. A szegedi vagyon tekintélyes része halmozódott fel a tanyán, ezek az értékek nem vonhatók ki a nagy nemzeti tranzakcióból. A városban a polgárság érdeklődése oly nagy. hogy a legszebb eredményeket várhatjuk. Lázár György dr., minden hazafias mozgalom buzgó vezére és lelkes megértője, mint a Szegedi Képzőművészeti Egyesület elnöke, 18,000 korona hadikölcsönt jegyzett az egyesület vagyonából. Intézkedésére a DugonicsTársaság is részt vesz a hazafias akcióból 3000 korona részvény jegyzésével. A Szegedi Gyorsírók Egyesülete összes házilag kezelt alapjait, valamint Szeged város kezelésében levő alapitványait Wadikölcsön-kötvény jegyzésére használja föl és eziránt Szeged város tanácsát megkeresi. Az igy elhelyezendő öszszeg körülbelül 20,000 korona. Megható a tanuló ifjúság lelkes érdeklődése a haőikölcsön iránt. Az állami felsőkereskedelmi iskola lelkes tanári testülete elhatározta, hogy az iskola kezelésében levő összes alapokat hadikötvények jegyzésére 'fordítja. A határozat értelmében a Segítő-Egyesület 14,000, a női szaktanfolyam Egyesületének 3000, a Tóth József-alap 700, az Utazási alap 2900, a Zenekör 300 s a Baross-Önképzőkör 900 korona vagyonát, összesen tehát 21,800 koronát az iskola hadikötvényekben helyezi el. -Ezenkívül a tanári testület az ifjúságot is arra buzdítja, hogy megtakarított filléreiből osztályonkint is jegyezzen hadikötvényeket. Az ifjúság lelkesedéssel fogadta a tanári kar buzdítását s minden egyes osztályban már meg is indult a gyűjtés. A városi felsőkereskedelmi kilenc osztálya egyenkint 100—100 korona névértékű kötvényt jegyez és azokat az intézet segély7,0 egyesületének ajándékozza. •Ma megjelent Glattfelder Gyula csanádi püspök körlevele, melyben -utal azokra a rendkívül -fontos erkölcsi rugókra, melyek a sikert biztosithatják. Kétségtelen, irja Glattfelder püspök, hogy most, még ilyen, egyébként az anyagi élet körébe vágó kérdések sikeres megoldása is fokozottabb mértékben függ az erkölcsi rugók érvényesítésétől: a várt eredmény csak ugy lesz elérhető, ha az ország lakosságának hazafias áldozatkészségét fölkeltik. Buzdítja végiil a papságot, hogy a szószékről hassanak a hívekre s jelzi, hogy az egyházmegye kezelésében levő alapok a lehetősés: szerint részt fognak venni a jegyzésben. Meg akarunk ma felelni arra a fölvetett kérdésre, hogy -az -állani miért nem fordul egyenesen a jegybankhoz kölcsönért és miért választja azt az utat ihogy hadikölcsönt bocsát ki- és a kábcesétott kötvényeiket azután a jegybank a névérték 75 százalékáig lombardirozza, ugy hogy a pénz -nagy része mégis csal; a jegybankból kerül elő. Erre azt kell -felelnünk, hogy a jegybank sajátos természete, -mint az -egész monarchia hitelszervezőt ének központi szerv-e, kizárja azt, li-ogy kőzve tetk.mil födözze az állam Kitelsz ükségtétét, -H-a ez megtörténik, a bank jegyei elvesztenék azt az újdonságukat, hegy a bank aranykészletén fölül a monarchia vagyonos lakosságának vagyona, amely kölcsönök alakjában le van kötve, födözetökül szolgál Mert ha valaki zálogkölcsönt vesz föl értékpapirckra a -jegybanknál, ugy -nemcsak ia zálogba adott értéifcpapirokkal, de ezenfelül egész vagyonával .is felelős a jegyibanknak a kölcsön -visszafizetéséért. Ha ellenben -a jegybank az ő jegyeit ilyen .födözet nélkül, közvetetten hitel -alakjában bocsátaná az állani rendelkezésére, ezek a jegyeik lassankint elvesztenék bankjegy jellegüket és kényszerfcrgalmi állami papírpénzzé alakulnának át. Ez az oka annak, hogy s-e.m nálunk, sem más hadviselő országban nem fordultak ebez a látszólag annyira egyszerű al járáshoz, hanem. mindenütt -a közönséghez fordultak a kölcsön érdekében. -Az utolsó héten számos állam vett föl hadikölcsönt. lElőljárnaik benne az angolok, akik fix összegben. 2.5 milliárd koronát bocsátanak jegyzésre és pedig 4 százalékos kamatozás .mellett; -a kölcsön 10 •év múlva névértékre beváltandó; a kibccsátásá árfolyamot nem ismerjük. Oroszország 1.5 milliárd koronát- vesz föl 5 százalékos árfolyam mellett, 94©s- árfolyam kibocsátva. A kölcsön ötven év alatt törlesztendő. A holland. kormány 300 milliót vesz föl; a föl tétetek még ismeret-lettek. Kölcsönt vesz föl Svájc és Fimland is. Végül Ausztria d-s vesz -föl hadikölcsönt, ugyanolyan kibocsátási árfolyam mellett, mint a magyar, de csak 5l/s százalékos kamat mellett; -a kölcsön összege itt sincs -meghatározva, iSzámbavéve a német, francia, olasz kölcsönöket, az eddig végrehajtott és megkezdett hada kölcsönmüveletek összege körülbelül 15 milliárd koronára ma. * -Szegeden legyezni lehet a Szeged-Alföldi, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnál, a Szegedi Bankegyesületnél, a Szegedi Hitelbanknál. a Szegedi Kereskedelmi és Ipnrbanknál, a Szegedi Kézműves-banknál, a Szegedi Takarék- és .(Hitel Részvény társaságnál, May R. Miksa és Sz-écsi Ede bankházánál. 3«BSBB8iss»®Eaaoc»!«s»aBB««B»»»i!»««»»«»«»nBHe»Eaű!anEa Vidéki városok és az élelmezési kérdés. (Saját tudósítónktól.) Debrecenből jelentik, hogy a város közélelmezési bizottsága a polgármester élnöklésével illést tartott s ezen elhatározta, hogy gondoskodni fog a lakosságnak a legszükségesebb -élelmiszerekkel: buza, rozs, bab, lencse és borsóval való ellátásáról és erre a kormány tót a száUitásM való kedvezményt kér. A vdéos megbízta a hatóságot az élelmicihk-készleték lefoglalásárai, megálllapitolt árak mellett. Bajáról írják, -hogy a város törvényhatósági bizottsága legutóbb rendkívüli közgyűlést tartott a főispán elnöklete alatt. A közgyűlés elhatározta, ihogy a legszükségesebb áíelmicikkékért követelhető legmagasabb árakat megállapít ja és szabályozni fogja a piaci árakat. A -szabályrendelet elkészítését a városi tanácsra -bízta. Pécsi lapokban olvassuk, hogy a város törvényhatóságának a közgyűlésén Tichy Ferenc dr. tanácsos előadása alapján határozatban kimondották, ihogy 20—22 vasúti kocsi búzát, egy és fél vaggon rozst, hasonló mennyiségű tengerit, árpát, harminc vaggon burgonyát, egy és fél vaggon zsirt szerez be a város és -ezen felül húskészletet is szerez, mintegy 50,000 korona erejéig, de utóbbit csakis azon -esetre, ha a helyi -mészárosok nem tudnák a szükségletet födözni, vagy az árakat elviselhetetlenné tennék. A város az árukat önköltségi áron engedi maid át a -fogyasztóknak. Temesvárott a mészárosoknak arra a tervére. hogy a húsárakat fölemelik, a városi tanács azzal felelt, hogv több hatósági mészárszéket létesített. A városi mészárszék szerdán reggel kezdte meg az üzemét. A városi tanács m-egállapította a ^ húsárakat is. Ezek a következők lesznek kilónként: pecsenyehvs 1.60. rostélyos 1.60. leveshus hátulja 1.48, leveshus eleje 1.40. gulyáshús 1.32,-és szegy 1.28 korona. Ezek az árak a mészárosok áraival szemben küogram-monkint 8—10 fillérrel olcsóbbak és a mészárosoknak a városi tanácshoz intézett beadványában kivánt árakhoz képest is kilogrammonkint 20—30 fillérrel -előnyösebbek. Ha -tehát a városi tanács nem határozta volna el magát a városi mészárszék fölállítására, akkor most a mészárosoktól követelt magasabb árakat, vagyis a városi mészárszék áraival szemben kilogrammonkint húsz-harminc fillérrel magasabb árakat Kellene a közönségnek fizetnie, Zágrábból jelentik, hogy Bród város polgárm-estere a kormánybiztos engedelmével a tojás maximális árát nyolc fillérben állapította meg. Hasonlóképen intézkedett a kormánybiztos Horvátország több más helységeben, Itt irjuk meg, hogy a miskolci kereskedelmi és iparkamara terjedelmes fölterjesztésben fordult a kereskedelemügyi minisztériumhoz, sürgősen kérve a buza-: valamint a lisztárak kormányhatósági megállapítását. HIREK 0000 Dsihad, a szent háború. -A török államjog egy kiváló ismerője fenti cimen isimerteti a Neue Freíe Presse mai számában a szent háborút. Ezt az ismertetést egész terjedelmében adjuk közre. Törökország hadüzenete különösen azáltal nyer nagy jelentőséget, hogy nemcsak az ellenségeskedés megkezdését jelenti, hanem az összes mohamedánoknak kötelességévé teszi az ellenségeskedést az izlám- ellenségeivel szemben és ez vallási törvényeken alapszik. Ez nem tisztán politikai alapon történt hadüzenet, a mohamedánokat nem éppen csak Törökország -ellenségei ellen szólítja fegyver alá, hanem a próféta utódja nevében kötelességévé teszi az összes hívőknek, hogy a zöld zászló alá gyülekezzenek. Az államalakulat mai formájában és a török hadsereg mai szervezete mellett a szent háború kihirdetésének bizonnyal más jelentősége van, amit évszázadokkai ezelőtt, amikor az ozmán birodalom háború esetén a janicsári csapatokra volt utalva, amelyek éppen csak a szent háború kényszere alatt voltak kiváló hőstettekre rábírhatók, mivel a próféta által kilátásba helyezett jutalomért harcoltak. Vagy még korábbi időkben, amikor a hadkötelezettség vallási alapon indokolva, a fegyveres eredmény a vallási fanatizmus által volt elérendő, hogy az ozmán birodalom megalapittassék. A szent háború, törökül dsihad megköveteli a legfőbb egyházi méltóságnak, a seik ii! izlámnak a szent f-etváját. Ezen -fetva alapján hirdeti a kalifa, vagyis a szultán a dsihadot, mely az összes mohamedánokat fegyverbe szólítja. Régebben, nevezetesen az -ozmán birodalom unifikálása előtt, a dsihad azt jelentette, hogy az összes hitetlenek ellen kell háborút viselni. Főleg a keresztes hadjáratok idejére vonatkozott ez. Később sziikségszerüleg kifejlődött az a szokás, hogy külön megjelölték a fetvában azt az ellenséget, amely ellen a háború intézendő és -erre voltak tekintettel a mostani hadüzenet megformulázásánál is. Az utóbbi évtizedekben előfordult háborús bonyodalmaknál Törökország eltekintett attól, hogv a hadüzenet ezen különleges formáját válassza. A krimi háborút, sőt legutóbb a balkáni háborút is Törökország tisztára politikai alapon viselte. És dacára annak, hogy a balkáni államok vallási mozzanatokat iparkodtak e háborúba belekeverni, Törökország nem viszonozta azt a maga részéről hasonlóval. Hogy ma a hadüzenetnél a dsihad kifejezésre jutott, hogy az egész vallási alapot, mely a muzulmánoknak rendelkezésükre áll, belevonják, a viszonyok ismerője előtt jel arra. hogy Törökország mindent elkövet, amire ebben a rája kényszeritett háborúban képes. Mert most minden mohamedánnak, amennyiben nem törődött agg vagy gyönge gyermek,