Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-01 / 248. szám

Sz-eged, 1914. október 1. DÉLMAG Y ARORSZ A.G 7 A katona nem érez fájdalmat, ha megsebesül. A Daily Mail-baui egy sebesült lamgol ka­tona. érdekesen .világítja meg azt a kérdést, hogy a ikaitonia megsebesülése alkalmával árra-e fájdalmat? — Miagaim .nem éreztem fájdalmat, aimii­koi' megsebes ültein. Megkérdeztem erről egyik ibaijtáiraamat, akii kljeilentet te, hogy a.mi­ikor a lövés érte, ő éppen Télállóban volt: ek­kor hirtelen eres lökést érzett, mely a földire •íteibba, mintha szabályszerű boxütóat. kapott volna. De nem érzett semmi fájdalmat és csak akkor jött rá, hogy meg van sebesülve, mikor észrevette, ihogy vérzik. Beszéltem e kérdésről több más katonával is. Ezek mind­nyájan azt mondották, hogy a megsebesülé­sük pillanatában majdnem semmi fájdalmat sem éreztek és a fájdalmak csak .akkor jelent­keztek, amikor sebeik orvosi kezelés alá ke­rültek. Ez azonban csak a puskalövések és gránátok .okozta sejkekre vonatkozik. Hogy ia sebesülés .pillainiatáha.n a katona miért nem érez fájdalmat, .azt n'eves c.rvos­tanárok ugy maigyarázzák, liogy az ütés, mely a katona; idegrendszerét hir telein ér.i, ez utóbbinak működését percekre megzsibbaszt­ja. Minden esetben megállapítható, hogya mo­dern fegyverek, .amíg egyrészt teljesitőképes­eégtilk a maximálisra emelkedett, másrészt igen humánusak is. Ha nemi ölmek azonnal, ugy a sebesülés pillám atáiba.n feltűnően kevés fájdiailmat okoznak és később is, amikor a ke­zelés folyik, a sebesültek ifáijidalomérzete nem tuilságosam nagy. ELESETT BELGA KIRÁLYI HERCEG. Rotterdam, szeptember 30. Az Antwer­pen körüli harcokban elesett Baudouin de Ligne belga királyi herceg és egész kísére­te. A herceg három páncélos autón indult út­nak jkiséreftiévdl, (amelyek gépfegyverekkel voltak felszerelve. A három autó elhagyta az antwerpeni erőditvényeket, amidőn Ves­terlov községnél egészen váratlanul egy század német lovassággal találkoztak, mely egy kis erdőségből .bukkant elő. Még mi­előtt visszatérhettek volna az autók előkelő utasai, a német lovasok tüzelni kezdtek és néhány perc múlva már valamennyien rész­ben súlyosan megsebesültek, részben peáig meghaltak. Baudouin de Ligne herceg testét hat golyó járta át és még a.harc színhelyén meghalt. A herceg 18 éves volt. AZ ANGOL CENZÚRA SZIGORÚ. Köln, szeptember 30. A Kölnische Zei­tung zürichi táviratai (szerint londoni ma­gánjelentések közlik, hogy az angol cenzúra az utóbbi napokban sokkal szigorúbban mű­ködik. A harctérről csak gyéren engednek át híreket. Az újságok csak francia forrás­ból hozhatnak híreket, de több Franciaor­szágban működő angol haditudósítót igy fs visszahívtak. BRÜSSZEL NEM AKAR HADISARCOT FIZETNI. Berlin, szeptember 30. A Lokalanzeiger brüsszeli tudósításában közli, hogy a briisz­szeíi német katonai parancsnokság és a vár ros vezetősége között konfliktus van kitörő­ben. Szeptember 25-iki kelettel a követke­zőket közli: Lüttwitz báró, Brüsszel katonai parancs­noka falragaszokkal közli, hogy Brüsszel városa vonakodik a hadisarc hátralevő ré­szét megfizetni. Ebből igen feszült viszony keletkezett, megfontolandó azonban, hogy a Polgármester és a városi tanács vonakodás? lalán nagyobbrészt a fizetés teljesítésének lehetetlenségében és kisebb részben a rossz­akaratnak tulajdonítható. Egy Brüsszelben esztendők óta lakó német pénzember közöl­je a laptudósitóval, hogy a belga pénzügyek rendkívül ziláltak és Belgiumot pénzügyi összeomlás fenyegeti. Hogyan fog a főváros lakossága viselkedni, ha ez tényleg bekö­vetkezik és a belga konfliktus a belga vá­ros vezetősége és a katonai parancsnokság között kitör, azt be kell várni. Három marék zab egy gépfegyver ára. •A véres vllágháboru-nak nagyon kedves, humoros epizódját mondta, el egy tüzér altiszt, .atka a Montengró ral vívott harcokban sebe­sült meg. — B. mellől öt napra, nyugat felé ren­delték e:l ia;z ütegünket, hegy valami becsa­pást fedezzem, egy kis völgy melleit, Mon­tenegró nyugati .részében. Sürii csetepaté volt arrafelé, a montenegróiaik kétségbeesetten védekeztek. Sok icékmókiot szedtünk el tőlük, többek iközt 14 öszvért is. — Tudni kell, hogy Montenegró úgyszól­ván teljesein nélkülözi a lovat. Öszvérek >a íuoufenegróiiák lovai. Mi eleinte idegenked­tünk tőlük, de .aztán nagyon összc-barátkoz­tunk .a furcsa, korcs, de nagyon kedves ós cikois állatokkal. A legényeim különösen egy fakó öszvért .kedveltek meg. Amiint észrevet­tük, elloptak a lovaink .zabporciójából is egy­egy .keveset és néki -adták. Az öszvér nagyon hálásnak .mutatkozott .az addig ismeretlen, de nagyon iizlő .csemegéért. — Mikor a. betörés megtörtént, a fogoly öszvéreiket .is felhasználták. Csatározás köz­bem több állat megsebesült, ezeket persze e! kell hagyni. Nagy volt tüzérelink szo.mo.rkc­-diása, mikor ia csapataink visszatértek, de .a fakó öszvért, Milicát, inagy sebbel, Monteneg­róban hagyták. — Egy hét ,múlva megint oda dirigáltak bennünket, mert .akfcor a nnonitenegróisik ké­szültek látogatóba. Nagyon ébereknek kellett lennünk. A .régi tiüzérpoziaióbam pihentünk, amikor egy este kocogást, hállottunk a ke­mény száikilautcm. Hallattuk a.z őr kiáltását is, aztán vág röhögést odafentről. Pár pere múl­va hozták embereim Milicát, a fakó öszvért, csakhogy szépen fölpakkolv.a. Egy szerb gép­fegyvert hozott át az okos állat, átszökött hozzánk, Még jó, hegy le nem lőtte az őr, hogy nem tudta a jelszót. Azóta, ez az állat egész tüzérségünk kedvence. Zabbal hálálják meg neki az elhódított, elárult..gépfegyvert. MIRE KELLETTEK A DUM-DUM LÖVE­GEK A FRANCIÁKNAK. Bordeaux, szeptember 30. Hivatalos je­lentés szerint azok a lövedékek, amelyeket Longvy mellett találtak a német seregek, valóban dum-dum lövedékek, azonban csak­is lövögyakorlatokra szolgáltak, amit a cso­magokban levő fölirás „Cartouches de stand" világosan kitüntet. A. golyó hegyét azért lyukasztották ki, hogy a gyakorlatok­nál kezdő sebességét csökkentsék. Az ilyen patronokat több állam hadseregében hasz­nálják lövőgyakorlatoknál. Senki sem gon­dolt arra, hogy ezeket a lövedékeket a há­borúban felhasználják és ezáltal borzalmas sérüléseket okozzanak. Tökéletesen mindegy, hogy mit írnák a franciák. Ez a cáfolat nagyon gyönge és bá­tortalan hangú, de bármilyen önérzetes is lenne, csak az bizonyos, hogy a lőgyákor­latokra szánt lövedékeket nemcsak a muni­ciós raktárakban találták a németek, hanem a szerencsétlen sebesültek szétroncsolt tes­tében is. Ez a tény teljesen illuzóriussá tesz mindenféle cáfolatot. ÁlkergeffISk az ©ro&zt az Uzsoki-szareson. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Teg­nap Ungvárra érkezett egy magasrangu ve­zérkari tiszt, aki fölkereste gróf Sztáray ungmegyei főispánt s hivatalosan közölte ve­le, hogy csapatainknak az éj folyamán s teg­nap reggel az Uzsok körül folytatott harcai eredménnyel jártak és sikerült kiverni az el­lenséget, amelyet egészen Siankiig szorítot­tak vissza. Az egész uzsoki hegyszoros is­mét birtokunkban van. Az uzsoki harcok­ban az oroszok igen súlyos veszteségeket szenvedtek. Ungmegye területén ma már egyetlen orosz sincs. A határvédő csapa­taink megerősítése egyre tart. Az orosz betörés története. Ma Budapestre érkezett Ungvárról Fé­nyes Vilmos dr. ügyvéd, aki az Uzsok és Csontos közt levő községek menekültjeivel .beszélt és igy e szemtanuk előadása alap­ján tiszta képet nyert az uzsoki betörésről. — Uzsok község fölött a szoros örizeté­vel egy népfölkelő század volt megbízva. A .század 150 főnyi katonából állott. A népföl­kelők a vasúti hidat őrizték, amely Hajasd felé visz. Pénteken dél felé egy lengyel zsi­dó rohant a népfölkelő század parancsnoká­hoz és jelentette, hogy jönnek a kozákok az uzsoki szoroson át. A hadnagy rögtön érte­sítette erről a néhány kilométernyire levő hadtapzászlóialj parancsnokát, aki viszont Homonnára táviratozott katonaságért. A népfölkelők néhány órán át erős tüzeléssel visszatartották a kozák előőrsöket, amíg kü­lön vonaton meg nem érkezett a katonai se­gítség, amely egy üteget is hozott magával. Ezután, mivel az oroszok nagy túlsúlyban voltak, csapataink Hajasdon, Ligetesen, Fenyvesvölgyön és Malomréten át egészen Csontosig visszavonultak, ahol azután továb­bi erősítést kapva, fölvették a harcot az oroszokkal. — Két napig tartott az ütközet. A mi csapataink bátran harcoltak és lépésről-lé­pésre viszahóditották az elhódított terüle­tet és az oroszokat, 'akik veszteségeket szenvedtek, visszaszorították az uzsoki szo­ros felé. Hősiesen harcoló népfölkelő száza­dunk, amely Uzsoknál pénteken órákig fel­tartóztatta az ellenséget, csak kevés veszte­séget szenvedett. Parancsnokuk, az éjjeli harcokban meghűlt és most Ungváron bete­gen fekszik. — Ma már olyan jelentékeny haderő áll az oroszokkal szemben Ungban, hogy az el­lenség ujabb vakmerő kalandjától nem le­het tartani. Az uzsoki szoros, amelyen a vas­út a galíciai Siankiig keresztülhalad, körül­belül 40 méter széles és két oldalt 800 mé­ter magas erdős hegység határolja. Megál­lapították, hogy az oroszok Siankiban gyűl­tek össze. Az orosz ágyuk a községekben csak nagyon kis kárt okoztak. A TORONYAI CSETE-PATÉ. Egy Máraimarosszigetről Budapestre ér­kezett utas a következőket mondotta el az oroszoknak Toronyánál és Kőrösmezőnél történt betöréséről: — Az oroszok az elmúlt pénteken a to­ronyai szorosan jöttek be Magyarországra. Mivel a katonai erő rögtön rendelkezésünk­re állott, az ellenség nem juthatott messzire. Csapatainknak két napos harcban sikerült őket visszaszorítani Ökörmezőig, amely csak 20 kilométernyire van Toronyától. Az oroszok innen is visszavonulóban vannak Toronya felé. Kőrösmezőnél is bejöttek az oroszok, de itt már erős osztrák-magyar csapattal állottak szemben, ugy, hogy előre­nyomulásuk megakadt. Bizonyos, hogy ta­lán még a mai nap folyamán visszakerget­jük őket a szoroson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom