Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-30 / 277. szám

8 DÉLMAG Y ARORSZ AG Szeged, 1914. október 23. Franciaországban 400.000 sebesült van. Berlin, október 29. Egy levélből, amely Madridból érkezett és amelynek dátuma ok­tóber 7-ike, a következő részlet különös fi­gyelmet érdemel: A hangulat Biarritzban roppant nyo­mott és rezignált. A várost 1500 sebesültre rendezték be, de már eddig 5000 van ott és még várnak háromezret. Hasonló a helyzet Franciaország összes városaiban, Franciaor­szágban több mint 400,000 sebesült és beteg katona van. Emellett rettenetes nagy a hiány gyógyszerekben és kötszerekben, ugy, hogy a sebesültek napokig tartanak egy darab vat­tát a seben. Biarriztban van 400 angol ka­tona is, akik nem sebesültek meg, de reumá­juk van és igy nem tudnak megmozdulni. Ha ujabb sebesült-szállítmány érkezik, akkor az utcán egyszerűen megállítják az utasok au­tóját és a kocsikat, a bennülőknek ki kell szállniok és azután viszik a kocsikat a pá­lyaudvarra, a sebesültek elé. FRANCIA TISZTEK KÉPEZIK KI AZ ANGOL SEREGET. Bécs, október 29. Párisi Mradás szerint a „Journal" ugy értesült, hogy francia kato­natisztek Angliába utaztak, hogy angol csa­patok kiképzésében segédkezzenek. Ez utób­biak egyúttal mindjárt megtanulják a francia kommandót. NEM TŰRIK AZ IGAZSÁGOT A FRANCIÁK. Bécs, október 29. Parisból érkezett je­lentés szerint a francia kormány a Párisban nagy olvasottságnak örvendő „A. B. C." cimii spanyol lap megjelenését betiltotta. A betiltásra a lapnak a jelenlegi háborúval ösz­szefüggő megjegyzései szolgáltattak okot. Október 4-iki számában a spanyol lap ugya­nis gyávasággal és fegyelmetlenséggel vá­dolja a francia hadsereget. Ugyanabban a számában azt a francia táviratot, amely azt állította, hogy a franciák megsemmisítették a porosz gárdát, azzal a megjegyzéssel kí­séri a lap, hogy a franciák ellenségeiket nem a csatatéren, hanem a távirdahivatalon sem­misitik meg. Október 11-iki számában Pojn­carának /„nevetséges" manifesztumáról és György király „groteszk" preklamációjáról van szó. Ugyanebben a számban megállapí­tást nyert, hogy a franciák a németek elöl rendetlen futásban menekültek és hogy az angol és a francia sajtó infámis hazugságo­kat terjesztenek. A spanyol lap végül kije­lenti, hogy a német nemzet mindig kiváló békeszeretettel volt eltelve és hogy csak bé­ke után és munkája sikere után áhítozik. A francia lovasság csődje. Berlin, október 29. Genfből jelentik: Pá­risi lapok tudósításaiból kitűnik, hogy a fran­cia lovasságot teljesen értéktelennek és te­hetetlennek tekintik. A lapok azt állítják, hogy a lovasság csakis mint lovasitott gya­logság tud értékes eredményeket elérni; a Kavalíerie, ellentétben a német lovassággal, teljesen csődöt mondott. ««sH»in«3ncoB»snnH»FHaiBa«BiiB«»SBaaaHBi«EB»aBnaHEHSi»» Hozzájárulhatunk sok könny felszáritásához, ha varrási, javitási és kötése munkáin­kat a feministák varrómühelyében ren­deljük meg. KORZÓ - mozi Igazgató VAS SÁNDOR. Telefon 11-85. I. 1. Ebéd eSSseiséges földön. 2. Belga frankfiireurök bekerítése német huszárok által. 3. Lengyei zsidó lakosok között német katonák kenyeret osztogatnak. 4. A németek által megszállott Grajewő község piactere. 5. Gyülekezz! A csata előtt. 6. Solyos sebesültek szállítása Lykben. 7. Egy Haffgőzös megsebesült kor­mányosát egy befegápolónő segíti munkájában. 8. Grajewő német város kapitánya beszédben berlini urakkal, kik a kato­nák részére automobilokat hoztak. 9. Lengyel kereskedők. 10. Német katonák elfoglalnak egy falut, melyet az ellenség visszavonulása előtt összerombolt. 11. Zepelinitis Londonban. II. 1. Tízezer orosz fogoly elszállítása Przemyslből. 2. A fogoly oroszokat munkára szorítják. 3. Egy sebesült orosz katona el­szállítása. 4. Elfogott kémek és hullafoszto­gatók. 5. Katonák és élelmezési csapatok átvonulása Klzcszóivon. 6. Jelentés Przemyslből. 7. (Gébics egyik városrésze, me­lyeket az oroszok szétromboltak. Vígjáték 2 felvonásban A főszerepet fflAX IINDER játsza 1 a __• II n ii IB Előadások pénteken és szombaton 5, 7 és 9 órakot*, vasárnap d. u. 2 órától éjjel 12 óráig folytatólag Bádog-Krisztusok a véres or« Egyik jó .barátunk irja áz északi hareté­ről ezt: a megrázó levelet: — A (századommal napokig keóleitt mene­teilnem « úton-útfélen egy-egy furcsa tila­lomfa vonta 'magára .a figyelmemet. 'Megpör­költ, összeroskadt útszéli (keresztiek voltak ezek, rajtuk a megfeketedett, összegörbült bádog-Krisztus. Vájjon, micsoda barbár ke­zek [bántották még :a kereszteket is, ihogy hír­mondója se maradjon az életnek azon a tá­jon, alhol a kozák hordák végig von,útnak? Y. galiciai faluiban tábort ütöttünk. Kihalt, üres, szomorú volt az egész falu. És a fekete Krisztus ott szomorkodott, ott isiirt, a falu vé­gén, az országultan. — Aludt a tábor. Gsalk -az őrök néma jel­adása tompult .a végtelen csöndbe, amit olyan érzékenyein rezonál a háborúban végletekig feszített idegzet. ,Nem tudit-am aludni, oda loptam magam a fekete Krisztushoz, hogy a szemébe tekintsék. Annak, akit igaz bittel sokáig nem iimádtaim is akit most olyan fáj­dalmasan jelképezett a csonka kereszt. — Álltam alatta és néztem, 'megdöbben­ve, visszariadva néztem, mert ia fekete Krisz­tus sírt. A két kiégett, megpörkölt bádogsze­méből — uigy láttáim — könnyek szivárognak alá. A jobbkarja kellet (felé, a Ibail pedig — el­tört alatta a. kérészit — nyugat felé mutatta az utat. Elővettem a zsebkendőmet, amivel már sok bajtársiam hirtelen kiömlő vérét tö­röltem le, fölágaskodtam és kitöröltetni a sze­méből a port, a rozsdát, a. kormot. 'És akkor ugy éreztem, hogy :a fekete Krisztus moso­lyog, ugy éreztem, bogy megszállt valami be­ke és olyan fehér, olyan tilszta fez a szivem, mint egy tükör, amelybe még nem nézett bele az élet. — Tovább ,meneteltünk. Apróbb csatáro­zások szelték át az utunkat és szomorú vég­zetiszerüségévieü következetesen minden or­szágúton élénk került a. fekete Krisztus. Las­san megszoktam ezt. a látványt is,, pedig egy holt bálvány néha szomorúbb, síróbb jaj­szavai, mint egy iholt klaitöna teste. A fekete Krisztus előtt azután meggyóntam egy éj­szaka. Fehér, szép, hideg októberi éjszaka volt. A fekete Krisztus megmozdította a ke­zét és nyugat fellé intett. Azit mondta: Látod, ott elégedetlen voltál mágiáiddá! és >az eli­teddel. Ott nem. volt bited ott olyan 'érdes volt a lelked, mint a szó, amelyen át nem rezeg a szeretet melegsége. Látod, arra félé vannák Krisztusok, lakik (fehérek, mint én voltam, de arra — kelet felé, csak fekete Krisztust látlhjatisz. És addig kél! mennetek, m:ig el nem éritek :az első fehér Krisztust, aki mosolyog. Az világot termel, kulturált fa­kaszt, lelkeket ibékit. _ Letöröltem .a szemét ós haza gondoltam. És ugy éreztem, Ihogy a fekete Krisztus az, aki vigyáz rám, hogy elkerüljön a hallá! és azóta Imádkozom, Hiszitek-© ti otthon, hogy erre is megtanít minket a háború?! A téli háború borzalmaitól meg kell vé­deni katonáinkat. Akinek van nélkülözhető pénze e humánus cél érdekében, küldje a kö­vetkező cimre: Hadsegélyzö hivatal Buda­pest, Váczi-utca 38. A posta a küldeményt ingyen szállitja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom