Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-29 / 276. szám

29. Szeged, 1914. október 29. DÉLMAGYARORSZAG id M Szeged város közgyűlése. — Elintézték a tárgysorozatot. (Saját tudósítónktól.) Hosszu, de annál jnonstrualbb közgyűlést tartott szerdán délután Szeged viáros törvényhatósági bizottsága. A közgyűlésen .állig ötven bizottsági tag jelent meg, akiik ezúttal .inkább .a háborús hírekkel és a hadtestek származásaival foglalkoztak, mint a tárgysorozat szürke pontjaival. Este hétre végezték is az-egész októberi közgyűléssel. Részletes tuidósitásuuk itt következik: Elnök: Cioatiicis Lajos dr. főispán. Jegyzők: Taschler Endre dr. főjegyző, Bach Lipót. Az ülés megnyitása után Rack Lipót aljegyző a polgármesteri jelentést olvasta fel, aiin.it tudoiiniásull vett a. közgyűlés. Ezután Koszó István dr. .indítványát olvasta fel Gaál Endre dr. kultiurtanácsos. Koszó azt indiitványoizza, hogy, a közgyűlés hatalmazza fel a város 'tanácsát, hogy a mostani időkiben Szeged iváros méltóképen fejtsen ki jótékonysági akciót, részint ,a hadbavcmultak családtagjainak, részint a sebesülteknek támogatásával. Gaál Endre _ dr. az indítvány felolvasása után előterjeszti a tanács javaslatát, amely szerint egy bizottságot kell kiküldeni, mely meghatározza majd azokat a keretekét, amelyek között a város j ótékonysága, mozoghat. Kószó István dr. hosszabb felszólalás során fejtegeti, ihogy a tanács csak elodázni *kar.j-a a kérdést. Ö hozzá négy olyan -sebesült állított be a napokiban, akiknek már nem jutott hely a. kórházakká átalakitott iskolákban. Itt tehát nem lehet bizottságokat aílakitaini, mint békés időben, hanem gyorsan kell intézkedni. Cicatriois Lajos dr. főiapán: E.n teljesen átérzem ezt a hazafias indító okot, amely a felszólaló bizottsági tagokat indítványának megtételében vezette. 'Nagyon tévesen itéli meg azonban a tanács javaslatát, alki azt hiszi, hogy azt a kérdést el akarják odázni. Erről szó sincs, hanem az indítvány beérkezésének napjától a. közgyűlésig nem lehetett konkrét javaslatot tenni. .Gondoskodni kell előbb a. hitel fedezetéről, továbbá a katonai intéző körökkel is meg kell beszélni ,a dolgot. Ezért záros határidőn belül rendkívüli közgyűlés' elé fogják hozni a- dolgot. Talán a jövő hét hétfőjén. (Helyes. Elfogadjuk.) A főispán indítványéit a renidkiivüli közgyűlésre vonatkozólag elfogadta a közgyűlés. Ditrói Nándor azt az indítványt tette, hogy ne az iskolákat allakitsálk át kórházakká, Ihnnem aíz interuátusok'at, mert igy 'tovább lehet tanítani és a diákok nincsenek meggátolva előremenetelűkiben. A tanács nem javasolta elfogadni Ditrói Nándor indítványát, mert nem áll módjában ;egy>eu]öre magán intézmények ügyeibe avatkozni. A közgyűlés igy határozott, Gerle Imre dr. inditványozza, hogy Alsöközponton hetenkint egyszer, csütörtökön állat- és 'takarmány vásárt létesítsenek. Az indítványt elfogadták. A városi bérház tatarozása összesen 20.640 koronáiba kerül. 18.000 koronát már felvettek rá, 7.640 koronát pedig a nyugidijalapból kell felvenni :5%-os kamatra. ,A tanács javasolja a. póthiite'l felvételét, A javaslatot elfogadták. A katonai parancsnokság kívánságára elhatározta, a közgyűlés, hogy a kórházak környékén ivlámipákal állíttat fel. A Feltámadás- és- Katanía-uteak kikövezését, a Nagykörúton kivül fekvő utcák légszeszlámpáklka! vailó ellátását a közgyűlés jobb időkre halasztja, mert a mostani körülmények között nem lehet beruházásokat, tenni. Gaál Endre dr. a közkórház 1915. évi •költségvetését terjesztette Ibe, melyet a közgyűlés hozzászólás nélkül elfogadott. Majd az elhagyott .gyermekek segélyalapja részére szükséges 12.000 korona pót,hitelt engedélyezte a közgyűlés. Wimmer Fülöp még régebben indítványt tett, hogy a közgyűlés a közbeeső vámok ügyében 'döntsön. A tanács e javaslataira most egyhangúlag elhatározta a közgyűlés, hogy ében a kérdésben majd alkalmasabb időiben fog határozatot hozni. A Viszfola-menli esatamező. Ilii Mielőtt Visztula magiáiba fogadná a Kárpátokból jövő és Przemysl, meg Jaroslau mellett tova hömpölygő San folyót, Sandomir közelében, Nadbrzezie mellett nyúlik rajta keresztül az osztrák terület utolsó hidja Orosz-Lengyelországba. A Lysagora egyik nyúlványán magasan trónol Sandomir városka ódon katedrálisával és Nagy Kázmér lengyel király által épített várával. A keleti parton a lengyel homokpuszták húzódnak egy jórészt terméketlen, csak itt-ott megművelt földektől és nyomorúságos kunyhóktól megszakított terület, ahol az ember állandó V h-arcot viv a természettel. Ha sikerül egyes \darabikáikan a lengyel parasztnak a siivatagor befásitani, vagy bokrokkal megkötni, akkor a legközelebbi részeken mégis csak terem egy kis sovány .gabona és a teheneknek is jut valamelyes legelő. De bizony legtöbbször kárba vész a paraszt igyekezete a futó homokon és az áradások alkalmával nagy tavakká duzzadó mocsarakon. Ha lefelé haladunk a folyó mentén, Zawichost, az orosz határ vám-hivatal székhelye mellett, balifelől állandóan a sandomiri hegyek magaslatai követnek bennünket, míg jobbra homok és mocsár váltogatják egymást. Csak Kasimierz mellett, lesz érdekesebb az egyhangú utazás. Kasimierz maga igen szépen fekszik, a jobb part egyik oldalvölgyében, vele szentben a balparton Jamnowiez falu egyik magaslatán egy régi lengyel vár romijai látszanak. Néhány kilométernyire lefelé fekszik Nowo Alexandria, egykor ragyogó székhelye iCzartoryski hercegnek, amelyiet 1784-ben foglalt el a cár ós tett részben birodalmi birtokká, résziben pedig orosz főurak tulajdonává. Ennék a várában ima egy mezőés erdőgazdasági akadémia van elhelyezve. Egészen idáig tart a Visztula nagy árterülete, amelyen a háromszáz méter szélességben idáig áramló folyó .időnkint óriási tóvá alakult. A Visztula nincs szabályozva, igy tehát, keleti sík partját könnyen eláraszthatja vízzel. Legveszélyesebb időszak ebből a szempontból március hava, .amelyben, ,a hóolvadás okozta árviz fenyeget. Johannibam és Jakobiban (az orosz Janowikábah és Jakobowkában) is gyakorta nagy a vizveszedelem. Másrészt a homokpart olyan átbocsátó természetű, liogy nyáron legtöibhnyire vízhiány akadályozza a hajózást. Csak igen kis gőzhajók jöhetnek fél iSandómirig. Csák Ivangorodtól kezdve, .ahol keletről a Wiepr ömlik a Visztulába és azt 1800 méter szélességre dagasztja., válik a, folyam nagy hajók számára is minden időszakban hajózhatóvá. Ivángorodnál elhagyja ia. Visztula ,a taváktjól: ós mocsaraktól borított iliengyel dombvidéket, amelynek közepéiben Lublin fe kiszilk. A nyugati parton ,a magaslatok több száz méterrel hátrálbh vonulnak és a folyó belép a nyugat felől Radomtól egészen kelet felé a Bng völgyéig terjedő termékeny lengyel síkságba, amely egyike az orosz birodalom valóságos magtárainak. Maciejowice falu mellett, ahol 1794. október 10-én .az oroszok leverték és fogságba ejtették Koscuiskót, a lengyelek nemzeti hősét, közeledünk Lengyelország fővárosa, Varsó felé. A balpart hátrább húzódó dombja inak egyikén látjuk a Gora Kalvairya nevü nagy kolostort. A folyón lejehb haladva, a Visztula egyik régi ága lép ki a főmedréből nyugat felé és alkotja a tavakait a pompás villanovi parkban, amelynek várkastélyát III. Sobieski János király a, XVII. század végén olasz mesterek tervei szerint, készíttette. A távoliban a Visztula fellé lejtősődő magaslatokon láthatók iNatölin, a varsóiak kedvelt nyaralóhelyének kertjei. A« johbpártom húzódnak a groobovi és vaiveri csatamezők, amelyeiken 1831. szeptember havaiban eldőlt Varsó és vele Lengyelország sorsa. Mind a két parton egyre szaporodnak a házak és gyárépületek, magas gátak szorítják medrébe a folyót ós akadályozzák meg a mélyebben fekvő -városrészek elárasztását, majd feltűnik a Varsóból a balparton levő Prága nevü külvárosba vezető vashíd hatalmas ivezete. Mig Prága síkságon fekszik, maga Varsó egy 30—40 méter malgais domibnyulványon terül el, amely nyugat felé szóles fensikká terjed s isz most a szintere -a mi és szövetségeseink .győzelmesen előrenyomuló csapatainak az oroszokkal vivott küzdelmének. LÁTOGATÁS AZ INDIAI TÁBORBAN. Rotterdamból jelentik: A Daily Mail tudósítója, aki Franciaországban fölkereste az indiai segitőosapatok táborát, a következőket jelenti: Hűvös éjszaka volt, azonban az indiai katonák mégis jól érezték magukat, mert fedél alatt voltak. Beteg nincs köztük. Különösen érdekesek a sikkek, akik vaskarikát viselnek a karjukon, amivel azt akarják jelezni, hogy ők vasemberek. Látogatást tettünk az afridiknál és a pathansoknál is. Ezek a néptörzsek valósággal a természet gyermekei. Ragaszkodásuk tisztjeikhez igazán meghutó. Tisztjeik nélkül az ütközetben egészen tanácstalanok és tehetetlenek. Gyakran hallani, amikor tisztjeikhez igy szólónak: „Ti vagytok a mi apánk és anyánk!" A SVÉD GÉPFEGYVEREK. Stockholmól jelentik: A svéd király immár döntött a Svédországban használandó gépfegyver-típus dolgában. A döntés az Ausztria-Magyarországban használatban levő model javára esett. Parisban már ncnrs bíszre^k. A római Triíbumia jelentései szerint Parisban az a lakosság véleménye, hogy az Ariras körüli harcoknak nám lesz a szövetségesekre nézve kedvező kimenetelük. A hiviata'lqs közléseknek Párisbm már egyáltalában nem hisznek és imiindien kísérlet, mely a lakosság mqgnyiuigtatására irányul, eredménytelen mlairtad. Az angol segítséget elégtelennek tartják. Lilile bevétele, amelyről hivatalos jelentést merni adtak ki, m'agy levertséget okozott. A Petiit Párisién, követeli a csendőrségnek a tűzvonalban való felhasználását. Ezenkívül pedig sürgeti, liogy a behiivottiak osiallládij'aiin sürgősen segítsenek, mért Párisban immár rettenetesen nagy a nyomor és félő, hogy sokan éhezni fognak. I