Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-01 / 248. szám

Szeged, 1914. október 2. DKLMAGYAROKSZÁG 3 elismeri, hogy a németek megkezdték a tá­madást a francia hadállások ellen. MECHELN A NÉMETEKÉ. Amszterdam, szeptember 30. A Tele­graph jelenti Antwerpenből tegnapi kelettel: A németek tegnap délután megkezdték Waeelhem, Sanct-Matarina és Waver erő­dök bombázását. Hivatalos belga közlés szerint a németek éjszaka behatoltak Me­eheínbe. Végleges döntés felé. Berlin, szeptember 30. A Berl. Z. am Mit­tag katonai munkatársa a következőket irja a franciaországi nagy csatáról: A nagy vezérkar hallgatagsága arra vall, hogy a helyzet megérétt a döntésre. A nyu­gati szárnyunkon megállítottuk a franciákat megkerülő utjokbun, anélkül, hogy bármi eredményt értek volna el. A középen előre­nyomultunk annyira, hogy a két ellenfél né­hány száz méternyire áll szemben egymás­sal. Keleti szárnyunk áttörte a záróerödvo­nalat. Még csak a nyugati Maas-part ellen­ségtől megszállott magaslatokat kellett meg­hóditanunk, azután nyitva volt a német csa­patok előtt az ut a Marne felé. A francia jobbszárny be volt kerítve. Ezzel az egész francia haderő, a centrum is, veszedelmes helyzetbe jutott. Eöl kell tennünk, hogy a né­met csapatok támadása ezen a porltcm az utolsó egy-két napon jelentékeny eredménye­ket ért el és ezért e ponton dől el a hétek óta tartó nagy csata. AiregoS dicséret a németekről. London, szeptember 30. A Manchester Guardian irja: A németek hadállása Aisne mellett olyan erős, hogy az valóban meg­lepetés számba mehet. Minden támadásnak ellentáll és teljességgel bevehetetlen. A né­metek oly fejlettségét mutatták meg a had­állások megerősítésének, amelyet eddig nem ismertünk. Egészen közönséges és'termé­szeti erőkkel, földhányásokkal oly védővo­nalat létesítettek, amely erősen és ellenál­lásra képesen olyan, mint egy acélból épí­tett fal. EQU napig Mii a wtm Mis. — A redukált költségvetést elfogadták. — fiSaját tudósítónktól.) A .nyári szünet óta ma volt az első közgyűlés. Ennek dacára nem nagy érdeklődést 'tanúsítottak a. bizottsági ta­gok a város dolgai iránt, mert. a padok nagy­részt üresen maradtak. A karzat ellenben megtelt érdeklődő közönséggel Részletes tndsitáisuink a közgyüilóterőól itt következik: Elnök: Ciciatrieis Lajos dr. főispán. Jegyzők: Taschler Endre dr. főjegyző és Back Lipót dr. aljegyző. Cwatrieis Lajos dr. főispán mejnnyitó be­szédében megemlékezik a mai válságos hely­zetről amely — úgymond — átalakította az országot rövid idő alatt. — A nemzet, egy nagy világháborúiba sod­ródott uraim, amely népek és nemzetek sorsa fölött lesz hivatva dönteni. A mi, vitéz kato­náink félelem és habozás nélkül siettek a harctérre, hogy a:z ellenséggel felvegyék a küzdelmet. — Agyunknak minden gondolata odaköt a. mi fiainkhoz. De tisztelt uraim, ez az aggó­dás a nagv nemzeti munka elvégzőkére nemi elegendő. Csak akikor arathatunk dicsőséget, ha bennünket is. akiket a harci dicsőségtől megfosztott az isteni gondviselés, áthat a ve­lük való együttérzés: és dolgozunk. — Ebben a nasrv nemzeti munkában ed­dig is viselte részét Szeged szakad királyi vá­rosának közönsége. Adja az Isten, hogy vitéz katonáink di­csőséggel térjenek -vissza. lA megnyitó beszéd után Rack Lipót -dr. fölolvasta a. polgármes­ter havi jelentését, amelyet a közgyűlés tudo­másul vett. Balogh Károly tanádsnek a köz­gyűlés rlé terjeszti Szmollény Nándor bizott­sági tag azon indítványát, mely szerint a város foglalja, le ugy a villamos vasutat, mint a légszeszgyárat,' mivel esek velünk ellenséges viszonyba álló államok polgárai­nak tulajdonát képezik. Á tanács mditványára elveti a közgyűlés Szmollény javaslatát azzal az indokolással, hogy nincsen olyan törvényünk, amely föl­hatalmazná arra a várost, hogy ellenséges államok polgárainak vagyonát elkobozhassa. A kormánynak tudomása van az országbay levő francia és belga tőkékről,. melyek mil­liárdokra rúgnak * még sem teszi rá .a ke­zét. (Miniszteri leiratok.) Gaál Endre dr. fölolvassa a .miniszter­elnök leiratát, amelyben a városnak a t.rón­örököspár elhunyta alkalmával felterjesz­tet r. részvétnyilatkozatot köszöni meg. Eg.\­.utital bejelenti, hogy a belügyminiszter le­iratában 04,000 koronában állapította meg' a rendőrségi államsegélyt, s kéri, hogy a pá­lyaőrök elnevezést polgári biztosra, váll; vi­tassák át s a rendőrségi lakásokra, kiutalt' 100 koronát 200-ra emeljék föl. A felsőkereskedelmi iskola, szabályrende­letét jóváhagyta a belügyminiszter. Koczor János tanácsos a lakaészadó sza ­bályrendelet ni eg hossz a bb itásáról tesz előter­jesztést. A város -elkészített egy házbéradó szabályzatot, amely szerint a. lakók lakájuk­hoz képest megfelelő adót fizetnek. A minisz­ter leiratában a házigazdát terheli meg véie s egyben a szabályrendeletet 1915. végéig .ki­terjeszti. A pénzügyminiszter kimond ja, hogy •az ideiglenes házadómieintesség 15 érre szól. Szeged városa 14 százalékos háza dóval van megterhelve. Gaál Endre dr. a b-tlügymiui-zternek azon városi javaslatra való leiratát terjeszti a törvényhatóság elé, amelyben m mimsztei a háborús időre való tekintettel az elhagyott gyermekek segélyezésére kért 11,000 koronát megtagadja. ,A közgyűlés a .miniszteri leiratokat tu­domásul veszi. (A belvárosj, plébánosi állás betöltése.) A megüresedett belvárosi plébánosi állas­ra, ketten pályáztak, kiket Glatifelder Gyula dr. püspök jelölt ki. Várhelyi József cimzrte* paa aiceio Bukarest, szeptember 30. A lapok ina közlik, hogy Bulgária meg fogja szállni a szerb fenhatóság alá került macedón területeket. Az Adevenil je­lenti, hogy Bulgária ezen elhatározásá­hoz már birja Törökország és Románia teljes beleegyezését. Bukarest, szeptember 30. A román sajtó a legnagyobb készséggel veszi tu­domásul, hogy a román kormány hoz­zájárult ahhoz, miszerint Bulgária az ö hadseregét esetleg Dél-Szerbiában fog­lalkoztassa. A Karagyorgyevics-dinasztia Szerbia átka. Szófia, szeptember 30. Az Utro egy nyugalmazott szerb államférfi nyilatkozatait ! közli, amelyeket az illető egy külföldi pub- \ licista előtt tett. Ezek a nyilatkozatok élén- ; ken mutatnak rá arra az erkölcsi és anyagi pusztulásra, amely Szerbia sorsa lett. — Péter királynak, családjának és Pa­síesnak ki kell takarodnia az országból. Ök az okai Szerbia katasztrófájának és meg va­gyok róla győződve, hogy még abban az esetben is, ha Ausztria-Magyarország és Né­metország nem küzdené győzelmesen végig nagy háborúját, — Szerbiának akkor is Ausztria-Magyarországtól függ a jövője, uern pedig Franciaországtól és Oroszország­tól. Ha Szerbia követte volna Garasanin Mihálynak, aki többször volt miniszter, aki a nemzeti pártot megalakította, tanácsait és útmutatásait, amelyek mindig abban kulmi­náltak, hogy Szerbia éljen barátságban a monarchiával, — akkor mindaz, ami történt, máskép történt volna. Szerbiának létérdeke az osztrák-magyar monarchiával való ba­rátság. A Karagyorgyievics-dinasztia elhozta a /monarchia-ellenes politikát. A Karagyor­gyervics-diniasztia Szerbia átka. Szerbiában pusztít a koiera. Szófia, szeptember 30. Nisböl érkező megbízható hírek szerint a kolera Szerbiá­ban mind több és több áldozatot követel és Isisben a halálesetek száma napról-napra nö­vekszik. A borzasztó járvány miatt a diplo­máciai képviselők kénytelenek elutazni. A semleges államok képviselői már el is utaz­tak és az angol és francia követek már be­jelentették elutazásukat. Csak az orosz kö­vet akar ott maradni. ELFOGOTT GÖRÖG BANDA. Bécs, szeptember 30. A Reichspost je­lenti Szófiából: Az itteni lapok jelentik, hogy egy görög bandát Strumicában elfogtak. A görögök a határt Rechnicánál lépték át és1 megkísérelték a görög lakosságot lázadásra birni. Bulgária megnyilatkozása. Szófia, szeptember 30. „Méltánytalan­ság" cim alatt a Kambana vezércikket ir és megtámadja a Szlovén Jótékonysági Egylet elnökét, Bobcsevet, aki az orosz fegyverek győzelméért a vidéki városokban istentisz­teleket akart rendezni. A Kambana kijelenti, hogy a kormány álláspontját tolmácsolja, a midőn azt hangsúlyozza, hogy a népnek fel­hívása idegen állam győzelméért való imá­ra, kivált olyan győzelméért, amely az egész világháborút okozta és amely macedón rablókat és a macedóniai bolgárok ezreinek gyilkosait pártolja, proíanizálása annak a legszentebb érzésnek, mely a bolgár népben é! az orosz ellen. A Gazetta Commerciale de Bulgarie szerint az orosz állam már el van intézve. A legyőzött oroszok, akik visszatérnek tűz­helyeikhez, megtalálják majd ott a kigyúló forradalom szikráját és el fogják pusztítani a Szibériára alapított haltaimat. ZENDÜLÉS A KAIRÓI HELYÖRSÉGBEN. Rotterdam, szeptember 30. Kairóból je­lentik, hogy az angol helyőrség benszülöt­tékből álló tisztjei és .közlegényei tiltakoztak Szudánba való áthelyezésük ellen. f*s>tt9basiiaii:ii!aha«aaiiiji!aaabibbainbiina0einaanbaas*biia> A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81.

Next

/
Oldalképek
Tartalom