Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-26 / 273. szám

;iiíií|- - "ji-iiM DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. október 26 az ellenséges országot, ahonnan pár hét előtt látszólag minden ok nélkül szomorúan jöt­tünk vissza és lehorgasztott fejjel hagytuk ott a vértől megáztatott csatateret. Oroszország uifímáfuiFsof Bukarest, október 25. A Vitiorul jelenti, hogy Oroszország ultimátumot intézett Bul­gáriához. Az ultimátumban kijelenti Orosz­ország, hogy abban az esetben, hogy ha Bulgária továbbra is megengedi, hogy terü­letén Németország muníciót szállítson Tö­rökországba, meg fogja azonnal szállani Vár­na és Burgas kikötőket. Kiábrándulás az oroszból. Bukarest, október 25. Néhány itteni saj­tóorgánum, amelyeikről ismeretes, 'hogy orosz zsoldban állanak, a iháboru kezdetén az oro­szok „diadalmas előrenyomulását" ékes szí­nekkel irta le és iminden imódion igyekezett — ámbár hiába — megtéveszteni a román köz­véleményt. Ezek a lapoik most egyszerre ki­ábrándultaik az oroszokból és hangsúlyozzák, hogy az Oroszok milyen sulyok veszteségeket szenvedtek az északi harctéren. Az egyik lap, amely a legvilágosabb tendenciával és a leg­hangosabb módon propagált az or őszök mel­lett, október 19-iki számában igy ír: Ugy tűnik föl nekünk, mintha az orosz fegyverék helyzetét valami titokzatosság hurkolná. Igaz, hogy az oroszoknak el kellett hagyniok Magyarországot és vissza kellett vo­nulni ok, igaz az isi, hogy Przemysl és Krakkó között is! elhagyták had­állásaikat és tíz óirosz csapatok a San felé vonultak vissza. Amig nem kapjuk meg a stratégiai magyará­zatot, ezek a visszavonulások vere­ségeknek tűnnek fel előttünk. Október 20-án ugyanez a lap igy ir: Most már bizonyosnak látszik, hogy az oroiSzok elv észt ették a lábuk alatt a tulajt és vilssztí kellett vo­nulniok ugy Galíciában, mint Len­gyelországban. A HOLLANDI KIRÁLYNŐ TESTVÉRE ELESETT. Amsterdam, október 25. A Handelsladed szerint Wolrad Frigyes, waldecik-pyrmonti herceg, Emma hollandi királynő testvére, a nyugati harctéren földerítő szolgálat közben hősi halált halt. A LEGERŐSEBB VÁR — FALAK NÉLKÜL. Egy magyar újságíró irja: Przemyslnek nincsenek falai. A város dúsan, tömötten üli meg a San völgyét. Min­den bejárata szabadnak látszik, hullámos kör­nyéke, amelynek könnyű átláthatóságát egyetlen fa sem zavarja, üresek. Pedig a lágy vonalak, pázsitos emelkedések alatt a pokol -minden borzalma ólálkodik. Przemysl nem 'vár a szó elavult értelmében, hanem vártelep. A védelemre berendezett térség het­venöt kilométernyi kerületét páncélvédő mü­vek osztják apró részekre, amelyek nem hi­valkodnak imagasba törő bástyatornyokkal, hanem -megbújnak a dombhaji ások mögött. Kifelé nem matatnak magukból jóformán semmit. Csak a süllyeszthető páncéltorony nyúlik tul valamivel a dombtetőn és jobbról meg balról ezer apró szem kíváncsiskodik a vesszőfonásokkal megtámasztott földfalak és minden gránitsziklánál hasznosabbnak bizo­nyult homokzsákok közül. Az ostromló ellen­ség az egész védőőv előtt elhúzódó széles, tüskés dróthálón és az elszórt „spanyol lo­vasokon" kivül egyebet ne-m lát a váriból. A Werkek, ahogyan a védőmüvek a katonai ter­minológiában szerepelnek, csak 'belülről és csak a legközvetlenebb közelségben- mutat­ják félelmes erejüket . . . Németországnak győznie kell. A hires ázsiai kutató, Sven Heddin, most a német nyugati főhadiszálláson tar­tózkodik, ahonnan i.gy ir hazájába, Svédor­szágba : Hogy Németország számára nehéz fel­adat ily -nagy túlerőt megtörni, az természe­tes. M-ost mikor az események középpont­jában tartózkodom, jobban látóm, mint va •!a:ha, hogy a német népnek, amely most a létért küzd, győznie kell. Én azt hiszem, /hogy Német-ország ezúttal biztosítani fogja a nyugalmát. Reménytelen és kilátástalan1 Né­metország ellenségeinek küzdelme, ha lát­juk, hogy a német birodalom milyen köny­nyedségge! adta össze az ötmilliárdos bei­földi kölcsönt. Meg vagyok róla győződve, hogy ujabb öt milliárd ugyanilyen kön-nyed­séggel gyül-ne össze. Németország nagyon gazdag és nem fogja ezt a háborút addig be­fejezni, imig ellenségeit minden -vonalon meg •nem semmisítette. MIBEN BÍZNAK A FRANCIÁK. Krisztiániából jelentik: A MorgenbladecI párisi tudósítója beszélgetést folytatott Dela­vand külügyi államtitkárral, aki a következő­ket mondottá: A szövetséges hatalmak egyáltalán nem kívánják Skandinávia semlegességét megsér­teni. Franciaország még elegendő számú csa­patok felett rendelkezik, hogy a háborút si­keresen befejezhesse. Szükség esetén a leg­fiatalabb korosztályokat is behívják a 16 esz tendősökig, de nem hisszük, mert hiszen itt van Anglia, amely 1.200,000 embert tud a harctérre küldeni. Afrikai gyarmatainkon és az idegenlégióban még kimeríthetetlen kato­nai anlagunk van. Ilyen körülmények között nincsen szükségünk a semleges államok se­gítségére. OROSZORSZÁGBAN BEHÍVTÁK A NÉP­FÖLKELŐKET. Pétervárról jelentik: A cár ukázt adott ki, amely az egész bi roda lom' valamennyi kormányzóságában fegyverbe szólítja a nép­felkelést. Az orosz véderőtörvén-y értelmében rnindm fegyverképes orosz huszonegy éyes K-orától egész negyvenhárom, éves koráig — tehát 23 évig — fegyverköteles. Ebből a fegy­verkötelezettségi időből tényleges szolgálat­ra a gyalogságnál 3, a lovasságnál, tüzérség­nél, illetve műszaki csapatoknál pedig négy év esik, a fegyver-köteles orosz azután a tar­talékba kerül, -melynek első osztályába 7. il­letve 8, második osztályába pedig 8, illetve 6 évig tartozik. A tartalékszolgálat után a fegyverköteles oro^ az Opoltsenie (népföl­kelés) első osztályába kerül, hol <még öt évig fegyverköteles. A rendes sorozások alkalmával a feles­leg cgv részét mindjárt besorozzák népföl­Kelőnek, kik azután az első osztályhoz tartoz­nak, egész negyvenhárom éves korukig, a többi fegyverképes pedig a népfelkelés má­sodosztályába soroztatik. A népfölkelés első osztályába ily módon évente körülbelül 250 ezer embert soroznak be és ezt a kontingenst -használják föl háború esetén a hadsereg ki­egészítésére. Az első osztályú népfelkelőkből háború esetén 364 zászlóalj (drusina) gyalog­ságot, 20 ezred lovasságot és 40 üteg tüzér­séget állítanak fel. Ezeknek a csapattesteknek keretei már békében is meg vannak. A má­sodosztályú népfelkelőkből ugyancsak ennyi csapattestet szerveznek, ezeknek keretei azonban .békében nincsenek meg. Háború ese­tén az első osztály-u népfelkelő csapattesták­ből 20, a másodosztályuakból pedig ugyan­csak 20 hadosztályt állítanak föl. A fenti jelentés szerint tehát Oroszor­szágban most behívták az összes fegyverfog­ható lakosságot. Igazgató VAS SÁNDOR. Héífóra és kedden: Tartalom: 1. Német népfelkelők hadtápszolgálatban. 2. A háttérben elhagyott angol megfigyelő állomások. 3. Szekerészosztály ellenséges területen. 4. Vaskereszttel kitüntetett német pilóta­tisztek. 5. Repülőgépek a modern haditechnika szol­gálatában. 6. Maubeuge kormányzója vezérkarával. 7. Szétrombolt erődök Maubeuge előtt. 8. Egy páncéltorony, melyet egyetlen jól irányzott lövés rombolt szét és elpusz­tított kazamatták Maubeuge előtt. 9. Német őrjárat Guisenben (Franciaor­szág). 10. Elhagyott angol tüzérségi állások zsák­mányolt ágyukkal. 11. Elfogott franciák és zuávok Laonban, a Páris előtti nagy csatorna legerősebb támaszpontjában. 12. Egy lelőtt francia repülőgép. 13. Egy „Gulyáságyu" ellenséges területen. 14. 100 kilométerre Páristól egy vasúti hid újraépítése. Sláger! 19 ii uyui ii Dráma 3 felvonásban # r « ii H l| IW I

Next

/
Oldalképek
Tartalom