Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-24 / 271. szám

Szöged, 1914. október 24. DfíLM A G Y ARORSZÁG 7 c s Drótnélküli távíró Budapest és Siófsa közt. Szófia, október 23. A Südsíaviscihe KorFspondenz jelenti: A bolgár lapok a Szófia fe Budapest között létesített radiontelegráfÖsszeköttetést lelkes cikkekben üdvözli. Hangsúlyozzák a lapok, hogy a radiotelegráf Bulgáriának a külvilággal való összeköttetését tepias lesz minden körülmények között fentertaui és megakadályozni, 'hogy Bulgária eí kgyen zárivá a külvilágtól, miint a második tálkán-háborúiban. A Kölnische Zeitung szófiai tudósítója jeA drótnélküli távirószolgálatot Szófia és Budapest között a kereskedelemügyi minisz'er és Moens hollandi mérnök jelenlétében ma nyitották meg. Az uj berendezés nagyjelenégü Bulgária és Németország összeköttetésére. " j ii 1 OROSZ DICSÉRET A MAGYAR HUSZÁROKRÓL. Kopenhágából jelentik: A szentpétervári Ruszkoje Slovo rendkívül érdekes feljegyzéseket közöl egy ütközetről, amely Luzk-íól keletre magyar huszárok és orosz "lovasok közt folyt le. — Két svadrony magyar huszár került szembe — irja a tiszt — óriási túlerővel. Tüzérségünk nagy pusztításokat vitt végihez közöttük, azonban ez -nem állithatta meg őket. Ugy repültek, mint a viharfelhők és összecsaptak lovasainkkal. Ugy küzdöttek, mint 'az oroszlánok és ugy kezelték kardjukat, mint a bárdokat. Két lovasunknak a fejét teljesen kettéhasították egészen a derekukig. Ez a csodálatos küzdelem nem változtatott semmit a magyarokról való véleményünkön, mert eddig is tisztában voltunk a magyar katonák csodálatos bátorságával. — Berlini levél. — London, Páris, Pétervár közhirré adták eí?uijabb büszke megállapodásukat, hogy egyjüás tudta és akarata nélkül nem kötnek békét. Németországban a 'hir nem keltett megvetést. A nép a hires ántántot már régóta a nagyszájiuak közkereseti társaságának hívja. Ami pedig a hosszú háborút illeti, a fenyegetésre Berlinben már régóta el voltak készülve. Az ellenséges országok megriadt közvéleményét valamivel meg kellett nyuglatni. Az első remény volt: Berlini elfoglalják " franciák. A második: a német fővárost halomra lövöldözik a muszkák. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy egyik reménykedésből sem 'esz valóság, világgá kiabálják, hogy harcolni fognak egy, vagy húsz esztendeig, de addig le nem teszik a fegyvert, amig nem győznek. Erre a tételre esküsznek ma a francia, angol és orosz .politika — vezetői. Mert, hogy szerencsétlen népeik másként vélekednek, ahhoz kétség sem dér. A világháború kitörésékor a rövid háboru reménye kisértett az ellenség táboraiban. Az Asquith—Grey-kormány is csak azért ál'°tt a hadviselők közé, hogy minél gyorsabban véget érjen a véres küzdelem. Poincaré Szerdán. évfordulóján Berlinben akart vendégszerepelni, az oroszok mindénható cárja Bedig — egy bécsi és budapesti útra készült. Anglia azonban ugy vélte, hogy szeptember üején a tengerek urának vallhatja magát, ltr>ert a némtet flottának rövid négy hét alatt di'ég, a romjait is el fogják nyelni a végtelen foeánok. A rövid háborúból nem lett semmi, ~~~~ következik most a hosszú hadjárat. Ha le nem győzhetik, legalább ki fogják éheztetni Németországot és a kettős monarchiát! Nem 3z győz, akinek jobb. .bátrabb, lelkesebb a kajája, kiválóbb az ágyuja, nem az. aki mellett van az igazság, ihanem aki tovább birja. A háború ilyformán valóban Ihosszu, naivon hosszú időt vehetne igénybe, ha ... . kfőször, Iha a francia nép továbbra is némán k'váfiná tűrni fiainak vesztét, ipara és kereskedelme sorvadását, jó hírneve pusztulását — 3 mások hibájából. Akik forradalmat várnak . órísnak, utcáin, talán csalódni fognak. De j^ra,dalomra nincs is szükség, csak tisztító v'harra. Amely pillanatban Poincaré és tárN" elhagyják a kormányzói széket és akadjak uj férfiak, akik le merik vonni a háború diső következtetését, hogy Franciaország, '"'fi a német birodalom barátja, is élhet, bot d°ítulhat és virágozhat, rögtön megkezdődik jy'Drrnas ántánt bomlása és véget ér Izvolsz,'1 háborúja. Amíg ez a fordulat el nem követeik, Franciaország tovább fog vérezni a hatalom fényéért és Anglia világural'"ert. A második ha: 'Oroszországot illeti, háború nyilván *az orosz udvarnak is kapóra jött, a nagyhercegek pártja sürgősen követelte, mert a tartós béke lassan tönkretette az atyuska egész tekintélyét. A Raspuinok csak ártottak az orosz császári hatalomnak. Persze az orosz birodalom lassan bomladózik. Az elnyomottak, a hitükben, bizalmukban százszorosára csalódottak készülnek elválni. De azért még mindig marad életerős serege, amely minden háborúban döntő szerepet játszhat, amig a nép is ugy akarja. Az orosz bálvány azonban, ha a háború sokáig tart, ha a hadsereget vereségre vereség éri, gyorsan összeomolhat. A cári hatalomi eddig az ágyukra és puskákra támaszkodott. Ha kitűnik, hogy e fegyver csak arra jó, hogy a tulajdon népét tartsa rabigában, de kifelé értéke, becse nincs, az orosz nemzetiségek sietni .fognák — uj bálványt keresni. A cári hatalom megmaradhat, de uj képviselővel az élén. Az uj atyuskának azonban Szerbia csak akadály lesz az útjában. Egy olcsó békéért könnyen föl fogja áldozni. Marad a hosszú háború mellett Anglia. A csatornántuli rokonnak és egykori jó barátnak természetesen csak egy célja, vágya és gondolata van, a német kereskedelmet megsemmisíteni és az eddig győzedelmes versenytársat ártalmatlanná tenni. Egy eddig nem észlelt kereskedelmi háborúság dul az igazi harc kulisszái mögött. Minél tovább tart a háborúság, annál több reménye le'het Angliának, hogy egy vagy más téren nagy anyagi kárt okoz a német birodalomnak. Meddig játszhatják London urai ezt a végzetes szerepet, a jövő nagy kérdése? Az angol liberálisok aluít is mozog a föld, maholnap letünhetik szerencsecsillaguk, véget érhet uralmuk, de fájdalom, nem teljesen bizonyos, vájjon egy uj kormány változást okozhat-e a világhelyzetben. A háború hosszú lehet, még akkor is, ha Londonban belátják a végzetes.hibákat és iparkodnak jóvátenni. A szellemektől, amelyeket a hármas ántánt fölidézett, nem egykönnyen fog .megszabadulni. Megválthatja nemzeteit népeik akaratának érvényesülése, de hiba volna, ha a győzők erre a fordulatra számitanának. Nincs is szükség ily bizakodásra. Berlinben ugy mondják, ha hosszú lesz a háborn, a költségeit az ellenség fogja fizetni. A diadalmas hadseregeket, amelyek francia s orosz földön állanak, Franciaország és Oroszország fogja élelmezni, föntartani és nem Németország vagy Ausztria-Magyarország. Minél tovább tart a háború, annál jobban megnövekedik a költség, amelyet egykor a hármas ántánt fog kamatokkal együtt visszafizetni. Nincs ok tehát megijedni a 'hosszú háború rémeitől. Eiogy ir az orosz katona? A>z oitt következő tábori levetet ©igy orosz közkatona zsebéiben találták, ,aki keleti Poroszország határán esett el. Érdemes az elolvasásra, mert isok van benne az orosz katona leükébőll és nyomorúságából. A Levél igy 'hangzik: Az 1914. év .augusztus havának 5-én. (Uj időszámítás szerint augusztus 18.) Melnik Vasziljeivícs Jakab leveli© drága, •nagyraöeosüít év hőin szeretett 1'elleségélh.sz. Jelen ileveleammeíl értesítelek, hogy élek és egészséges vagyok. Az Úristen adjon n ékeid is egészséget és nyújtsa ki karját föléd. Azután, kedves feleségem, Irina, kérlek, fohászkodj Istenhez, hogy engem ne öljenek meg, mert. ia németek között már kétszer vclltam élet veszedelemben. IJanem, kedvesem, nem 'is .panaszkodnék magam miatt, lia a.z lidegenlben kellene meghalnom, csupán a hozzámtiartozókat sajnálnám. Drágám, .má.r többször kértetek, hogy ir.j és küldj hét rubelt. Egyszer vállr -zoítál is, .azonban pénzt nem küldtél, mert azt hiszed, hogy férjed, Java menten elinná. Pedig itt azt nem is tekét. Továbbá csókollak, ka csak gonddliaitiban is. Ti otthon dúslakodtok a kacsáikban, kolbászban és mi egyebekben, amivel Isten megáldott, mi pedig mór három napja nem ettünk és a 'levegőből élünk. .Azután, kedvesem, add át drága szüleimnek üdvözleteimet, melyet a 'földig való mély meghajlással küldök. Azután, kedves feleségem, Irina, kérd .meg testvéremet, hogy küldjön nekem öt rubelt, mert különben éhen halok. Esküszöm, hogy azt sem iszom el. Címeim: második aktív sereg, 15. 'hadte-t, fi. gyalogos ezred, 28. Rizovszky-divizi, 7. század, kézbesítendő a íMelnik Jakabnak. Kérlek válaszolj, feleségem, Irina... Szerbek üldözik a bolgárokat. Szalonikiből jelentik: Monasztiri híradás szerint a szerbek, ugy látszik, csak megszállott földnek tekintik ezt a területet, amelynél az a fő, hogy ímentül többet .sajtoljanak ki a lakosságból. Ezek a szünet nélkül való zsarolások a lakosságot egyre fokozódó elkeseredésbe hajtják. Azokat, akik a rájuk kivetett sarcot nem akarják megfizetni, azzal fenyegetik .meg, hogy a harctérre küldik őket. Egész sor emberre 1000—1000 dinár sarcot vetettek ki. A Monasztirba érkező szenb katonák ijesztő képet adnak azokról a viszonyokról, amelyek közt harcolniok kellett. SZÜNETEL A GÖRÖG-SZERB VASÚT. Szófiából jelentik: Szaloniki és Üszküb között a vasúti közlekedés e hónap 16-a óta ismeretlen okból szünetel. MIÉRT JÖNNE PORTUGÁLIA NÉMETORSZÁG ELLEN? A Corriere della Sera érdekes magyarázatát adja annak, hogy Portugália miért szándékozik nyíltan i's föllépni Németország ellen. Portugália és Angolország között — irja a nevezett lap — már hosszabb idő óta olyan szerződés áll fenn, amelynek értelmében a két állam, tartozik egymást katonailag is segiteni, ellenséges megtámadtatás esetén. Ennek a szerződésnek 6. pontja az európai területek, 7. pontja pedig a gyarmatok megszállásának esetére vonatkozik. Bár Németország ezideig egyetlen angol gyarmatot sem szállott meg ós Angolország területét sem támadta még. az angolok mégis joggal tartanak attól, hogy a németek az ő országuk ellen is fordulnak, miután már elértek Ostendébe. Erre az esetre való tekintettel kénytelen Portugália akcióba lépni. Arn a portugál segítségnek nincs semirni jelentősége. A legjobb esetben sem tudnak 20—30 ezer embernél többet küldeni a harctérre és nagyon félő, hogy a fiatal köztársaság (feldúlt belpolitikai állapota közepette a katonaság kivonását az országból igen meg fogja érezni.