Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-23 / 270. szám

Szeged, 1914. október 27. DfiLM AGYARORSZÁG 23 jótékony kegyelet. (Saját tudósítónktól.) /Azok a koszorúk, amelyekkel halottak napján szeretteink sír­ját feldiszitjük, szimbolikus jelentőségűek. A gazdagok drága pálimakoszorui ép ugy a ke­gyelet szimbólumai, mint a szegények egy­szerű őszi rózsa- vagy szalma virág koszorúi. Ép ezért igen okos az az eszme, hogy most, mikor az emberbaráti jótékonykodásra eddig nem sejtett mértékben van szükség, eléged­jünk meg igazán e koszorúk szimbolikus je­lentőségével. Ez pedig abban fog állani, hogy Budinszky Ernön'é és Rieger Lajosné urasz­szonyok kezdeményezésére a szegedi minők borostyánból, repkényből egyszerű fehérsza­lagos, vöröskeresztes Ikoszoruti Ic'siná'ltatnak s halottak napjára több helyütt, igy a Dél­magyarország kiadóhivatalában is (Kárász­utca 9.) fogják a nagyközönség rendelkezé­sére bocsátani. Az igy elárusított koszorúkból befolyt' tiszta hasznot egyrészt sebesült ka­tonáink ápolási költségeinek a fedezésére, másrészt a harctéren küzdők segélyre szo­ruló családtagjainak a gyámolitására fogják fordítani. Ez utón kérjük a nagyközönséget, hogy ezt a mozgalmat, mely tulajdonképen senkit külön meg nem terhel, támogatni szívesked­jék. Hogy pedig a mozgalmat vezető úrhöl­gyek a szükséges koszorúk számáról tájé­kozva legyenek, kérjük a koszorúkra szánt összeget kiadóhivatalunkba küldeni, egyúttal jelölve az igényelt koszorúk számát. .Nyug­tát és 'koszoru-utalványt kiadóhivatalunk ad, ahol egyúttal november elsején a koszorúk is átvehetők lesznek. A kegyeletnek mindenesetre ez lesz a legméltóbb formája s meg vagyunk róla győ­ződve, hogy e mozgalom révén sok fájó seb­re kerül gyógyitó ir és sok könny fog felszá­radni. (Saját tudósítónktól.) A háború okozta drágaság rohamosan és megszakítás' nélkül halad előre. Elsősorban áll ez a gabonafélék­re. A gabonafélék ára olyan magasra szö­kött föl, amilyenről a legmerészebb agrárius képzelet sem inert sohasem álmodni. A há­ború kitörése óta a buza ára mázsánként 14 koronával emelkedett; a rozs, árpa, zab, ku­korica ára ugyanilyen mértékben. A szerdai tőzsdén elkelt egy tétel buza, amely „ab Bu­dapest" 42 koronára rug mázsánként. Ez a legmagasabb - ár, amely száz év óta a világ bármely piacán valaha is előfordult. A rettenetes áremelkedésnek egész nyil­vánvalóan az áru spekulatív visszatartása az oka. Már a „Köztelek", a nagybirtokosok hi­vatalos lapja is erősen inti a gazdákat, hogy rie tartsák vissza a készleteket, hanem bo­csássák áruba gabonájukat, nehogy a ható­sági ármegszabást a kormánynál 'kikénysze­rítsék. Ennek 'ellenére a kínálat jóformán semmi: oly kevés, hogy még a malmok min­dennapi szükséglete sincs vele födözve. Bi­zonyára tetemes készletek vannak a nagy­kereskedők kezén is, sőt, állítólag a paraszt­gazdák is elrejtik a gabonakészleteket, ver­mekbe elássák, de nem adják el. A hadsereg a maga részéről erélyesen megoldotta a kérdést. Mint a „Pester Lloyd" irja. a hadvezetőség délvidéki helyeken ked­den és szerdán nagyobb búzakészleteket fog­lalt le és olyan árakat szabott, amelyek a mai áraknál sokkal olcsóbbak. Igy búzáért 28.50 koronát, más esetben 31 korona árt szabtak meg. Nézetünk szerint ez az ár tel­jesen megfelelő, inert ha háború nem lett volna, a buza ára ma 30 koronánál magasabb sennmiesetre sem volna. Az pedig nem lehet helyes, hogy mig mindenki károsodik a há­ború révén, a mezőgazdák háromszords árat kapjanak termékeikért. A hadvezetőségnek ez a nagyon is helyes eljárása a tőzsdén nagy riadalmat keltett. Ugyanis a lefoglalt árukész »as« Orosz erkölcsrajzok. 'Micsoda, korrupt viszonyok uralkodnak őrasBoriszágfeain, arról köteteket lehelne irni. Jóformán tisztára a korrupció volt az oka anniaík, (hogy a hatalmas birodalom elveszí­tette, még1 pedig csuful, a kis Japán elleni háborút. Az akkor történt visszaélések még uttyiis emlékezetben vannak, fölösleges tehát székről bővebben irni. Bizonyára meg fogja adnl az ott. mindent megmételyező fkorrup­Clón;aik az árát, ia velünk szemben most folyó háborúban is. Ezt nem azért említjük föl, mintha — sajnálnák. Az orosz korrupciónak igen érdekes tü­'mte, ami az ő vasutjaiken dívik. A gyakor­lott orosz utas mind féláron utazik. Persze letek állitólg osa'k mostanában végrehajtott vásárlásokkal halmozódtak össze, amely vá­sárlások a legmagasabb napi árakon történ­tek, sőt a készletek állítólag már újra el is voltak adva. A szóban forgó kereskedők te­hát tiltakoztak a lefoglalás ellen. A P. Ll. hozzáfűzi, hogy ilyen körülmények között a gabonakereskedelemnek teljesen meg kell szűnni, mert az lehetetlen állapot, hogy azt a búzát, amelyet valaki ma 40 koronáért vett, holnap 30 koronáért a hadvezetőség lefoglal­ja. A szóban forgó kereskedők szerdán kül­döttséget .menesztettek a tőzsde /elmükéihez, aki meg is igérte, hogy a kormánynál köz­ben jár a károsult kereskedők érdekében. Amit a1 lap kifogásol, hogy ilyen körül­mények között lehetetlen gabonával keres­kedni, ép ez az. amit mi fölötte kívánatos­nak tartunk. A mai viszonyok között a ga­bonakereskedelemnek valóban szünetelnie kell. Az állapotok olyan tarthatatlanok, hogy csakis a kormány erélyesebb közbelépése te­remthet rendet. Ez pedig két rendszabály al­kalmazásával lehetséges. 1. Mondta ki a kormány, hogy minden gabona és élelmiszer, ami a vetőmagon és a gazdák saját fogyasztásán felül az országban van, állami tulajdon; 2. az összes gabona- és élelmiszerkészle­tét a kormány meghatározott áron, lassan­ként átveszi a termelőktől és ugyanezen áron eljuttatja egyénletesen elosztva a malmok­hoz. Ezzel kapcsolatban természetesen a liszt és kenyér árát is hatóságilag megszabja! A mai tűrhetetlen állapotokon most már csak ilyen radikális eszközökkel, állami élel­miszer-monopóliummal lelhet segíteni. Németországban a hatóság árszabást hir szerint a kormány már elhatározta és a hét végén életbe is fogja léptetni. Remélni lehet, hogy nálunk sem fog a kormány az erélyes rendszabályokkal késlekedni. SEB.sa. ncQaaBEKB.Ba.rGaaHVBK.KQBBHnnsrciSBaasc^BBaflBEaTi nem ugy, .mint nálunk a tisztviselőik és azok családtagjai, igazolvánnyal. Nem. Hanem ugy, hogy egyszerűen megvesztegetik a ka­lauzt. Felszállnak jegy nélkül, ha él,érik sze­rencsésen az állomást, la kalauz megkapja a jegy szabályszerű árának a felét. És ba rajta­csípi az — dlll'enőr? Akkor tálán elcsapják a kalauzt, mint mii nálunkf Dehogy, akkor a felénék a felét, vágyta a negyedét megkapja, az ellenőr, a .rajtacsípett kailjauznalk pedig igy csak a negyede mariad. A kalauzok tehát minden leleményessé­gükkel azon vannak, hogy megmentsék ma­gúik naik az egész baksist. Egyik egyetemünk tett egyszer földrajzi kirándulást Oroszországba. Kiilön kocsit kap­tak a vonaton. Egyszerre csak betuszkolt a kalauz egy egész idegen urat és az ülések alá bujtatta. Vagy két órla hosszat kellett szegény pasasnak elbújva maradnia, hogy a kalauz­nak ne kelljen osztoznia az ellenőrrel. * Ugyanez a kiránduló társaság megfordult Moszkvában, ahol a .társaság egyik tagjának a következő élményben vélt része: A moszkvai Kremlt, mivel vár, tilois le­fotografálni. Az illető egyetemi polgár ezt nem 'tudta s miközben javában azon buzgól­kodott, hogy kellően beállítsa ia Ikodiakját és a Kremlt lekapja, vállon ragadta egy rendőr, hogy bekísérje. Hiába való volt minden kér­lelés, a társasóig többi tagjai is- hasztalan ve­tették magukat közbe, a rendőr kérlelhetetlen maradt. Indultak a rendőrségre, ia delikvens is, a tö,bibék is. Amint elhaladtak egy építke­zésnél, az építőmester, német 'ember, megszó­lította őíket, mi baj? Mikor megtudta, miről van szó, azt taná­csolta, hogy a töbi'beik maradjanak el, ia bű­nös pelig a legközelebbi kapunál mutasson ia szigorú rendőrnek egy tíz rubeles aranyat és intse a kapu alá. , A pácba jutott szegény magyar fiu ugy cselekedett. A rendőr erre .szépen bement véle a kapualjába, kikapta a kezéből az aranyat s se szó, se beszéd, szinte futólépéssel távo­zott el. Mintha ő lett volna a bűnös, aíkimlk ta­nácsos a — .miemelkűléls. ÖSSZEÜL A BIRODALMI GYŰLÉS. A Wolrí-ügynökség jelenti: Hír szerint a birodalmi gyűlés december elején rövid ta­nácskozásra ül össze. Fölmentették a párisi spaayoí köveleí. Madridból jelentik: A spanyol külügyi kormány Valtierra márkit, a párisi spanyol követet felmentette tisztségétől és helyébe más követet küld. A felmentés oka — amin' a diplomáciai körök tudják — az, hogy Val­tierra márkit érzelmei az entente felé von zották és ebből nem csinált titkot. Ez pedig' nem egyezik Spanyolország politikájával. A szerajevös nagy per. Szerajevóból jelentik: Dakics Giogo ta­nti vallomásáról fölvett jegyzőkönyvéből ki­tűnik, hogy Cabrilovics 'vádlottal véletlenül talákozott Zvornikban és őt Kovacsevics Lju­bo vendéglőbe utasította. Másnap megmu­tatta Cabrilovicsnak a postához vezető utat. Ezután fölolvasták Jeftics Borivoj vallomá­sát. Jeíties a Srbska Rjecs és a Narod mun­katársa volt és tagja volt a Srbska Omladiné­nak. Célja a szerbek nemzeti érzelmének fel­keltése és fejlesztése volt. Szerb nacionalista volt és a szerbek és horvátok egyesülése ér­dekében működött. Ezenkívül — mint mond­ja — távol tartota magát a politikától. Oab­rilovicscsal, Princippel és Garbezzel néha le­velezett. A merényletről nem tudott semmit. A Narodna Obrana könyvéből olvasnak föl egyes részleteket. Ezek szerint Bosznia-Her­cegovinában a Narodna Obrana érdekeit a szerajevói Presvieta szerb egyesület képvi­selte. Azonkívül a Narodna Obrana érdekeit szolgálják gazdasági szövetkezetek, 'olvasó­körök. antialkoholista-egyesületek, dalosegy­letek és a nemrég alakított Privreda egye­sület. A Narodna Obrana egyesitette az ösz­szes szerb Szokol-egyesiileteket is és pedig nemcsak a Szerbiában, hanem Horvátország­ban és Szlavóniában, valamint a Boszniában létező Szokol-egyesületeket is. mely utóbbi helyen létező 22 egyesület közt van a tuzlai és a pribeji is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom