Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-23 / 270. szám

Szeged, 1914. rikítóiba- 17. DÉLMAGYARORSZÁG 3 fontos misszióját. A hadis0ószállás tagjai, akik átvonultak Sutiakon, vendégei voltak en­nek az állomásnak. Teát, szardiniát és saj­tot kaptak, épp ugy, mint a katonák. Hogy milyen nagy munkája van ennek az élelme­zési állomásnak, megemlítjük, hogy volt nap, amikor hatvanezer embert látott el élelem­mel. Magyar fuvarosok Varsó előtt. COUR1NG FERENC land­vvehr huszárfőhadnagy tá­bori levele. Berlin, akt. 21. (Saját tudósítónktól.) Éjjel vian. A távol­kan tűzláng, ágyúdörgés. Srapnel srapnelt kö­vet az állásba, amelyet az oroszdk elfoglaltak. Nem szabad dolgozniuk, nem szialbad sáncot épiiteniök, nehogy fötortózhassaniaik bennün­ket Varsóra irányuló .diadialimenetiiilkben. A sorsuk niog van pecsételve. A.z oroszok ma­guk beismerték, bogy ezt ia (hadjáratot elvesz­tették. „Talán a jövő tavasszal" ... mondták a menekülő tisztek egy lengyel grafnonek, akin,él ma, néhány óráival késeibb mi szállásol­tuk be magunkat. „Tálán .a jövő tavasszal", milyen .szerények lettek. LycMieu és Gum­binenban, amikor .a Beriinlbe vezető utat ta­nulmányozták, még ,máskép beszeltek. Az újságjaikban még ma is igy beszélnek. Egy kolostorban van az én lakásom és a prior szolgál ki. Nem alkarja megérteni, hogy mi letörjük az orosz, kcicsszust, periig gyűlöli Oroszországot, de azt hisizi, ihogy a számukkal győznek. Pedig betek óta látja ia mi csapata­inkat erre vonulni és kinyílhattak volna a szemei. Ha csak ,a trónünfcet figyeli veheti észre, hogy mennyire nem képes Oroszország egy második hadsereg fel állítására, mintán inár egyet elvesztett 'Ejefletpor otszországbian és most fogja a másikat elveszteni, mert a. né­metek és az osztrák-magyarok Hindenburg vezetése alatt tönkreteszik. a,z bizonyos. Még a trén is .mrgt!anith:atta volna erre. Éj,ír nappal, .szép időiben, esőben, holdvilág­nál és sötét éjszakában, kúszik az ezer és ezer szekér llassu lépésiben, mint egy haltaimas ítélet napjai Szivárvány-hidján lassan-lépkedett, — Sárban és vérben dideregtem én, A lő por füst fojtotta mellemet És láttam őt, a seregek Urát, Mint egykor Mózes a Hóreb hegyén. Sárból és vérből, ahová vetett Hogy megláthassam borzasztó színét, Hozzá emeltem csüggedt lelkemet És láttam őt: sugárzó kezeit A vérnek földjén hogy terjeszti szét. S szólottam, hozzá: „Te félelmetes, Kinek percei hosszú századok, Tekints e népre, a te néped ez, Mely nem akart csak élni, élni, élni, És boldogan dicsérni szent napod". Hullott az ólom, mint a jégeső, Agyuk bömböltek, mint veszett bikák, Halált sikoltott tenger puskacső S szivárvány-hidján amerre haladt, Gránátok fújták a füst-glóriát. S szólottam hozzá: „Te tudod Uram. Ez a te néped és békét akart. De gyilkos fajta s minden fajtalan Sötét haraggal fente rá vasát, Mig hüvelyéből kirepült a kard." Az ágyú dörgött és az este jött. Komor október küldte már ködét, S acélcsillagok csóvái előtt, Mint lángot-fogott gyászdrapéria Hasadozott a végtelen sötét. S harmadszor szóltam: „Te tudod Uram, Hogy Észak és Dél ránk fenekedett. Most összecsapott két lávafolyam. teknősbéka, előre ós mindig előre, hegyen­völgyön, vizem, hídon, falun és pusztaságon át. Egy pillanatra megálltának, aztán megint tovább. Tovább az ellenség felé. (Egyiken sza­lonna, kenyér, konzerv, rizs és ;só, a másikon puska és ágyúgolyó. Nem beszélek én most a reguláris tréncsztopokról, amelyek tisztekkel és trombitással, katonásan íeflszerszámczott lóval és vasalt kocsival vonulnak tova, ezekra egy szót sem vesztegetnék, mert ez legfeljebb azt bizonyítaná, hogy béliében jól szervezked­tünk. Én a szükségben egy pillanat alatt a földbői előteremtett fogatokról szólok, ame­lyek egymás mögött sorakozva a Hamburg­Berlin közti egész utat foglalnák el. Nem tu­dóin biztosan, hogy tényleg ilyen hosszú len­ne-e a soruk, de ugy érzem, amikor látom, hogy éjjol-nwppáJ vonulnak. Ezek ;a pompás szekerek fáradhatatlan lo­vaikai hatásosabbak, mint maga az a had­sereg, amelynek élelmet és harcierőt száilli­t arialc. Tegnap láttam 2360 ahjan kocsit, amely Magyarországbál és Ausztriából jött és ame­lyet magyar kocsisok, a pusztáról jött kocsi­sok hajlottal: és német önkéntesek vezettek. Óráikig tartott az elvonulásuk és tizennégy napja vannak már útiban. Mindig lépé-Aon, egyik a másik mögött. Most hetven kilométer nyíre vannak Varsótól, holnap vagy holnap­után amaz ágyuk mögött állanak, amelyek az ellenségei lövik és ekkor elérték céljukat. Mikor igy látom magam, előtt elvonulni őket, ujjongtam. Már az is győzelem, hogy idáig eljutottak. Olyan munka vcilt ez, hogy alig lehet értékelni. Mégse emlékszik meg ró­luk senki, senki se veszi észre clket. Mindenki szidja őket, iha nem érkeznek meg és elfele­dik őket, ha megérkezteik. A munkájuk igen nehéz, -mert az uton megtámadják clket etloi:­séges katonák 'és még inkább az ellenséges lakosság. Valóságos hősök azok, akik ennyi veszély közt mégis hűen teljesítik nehéz fel­adatukat, amely nélkül nin.es győzelem . Mindig azt kérdeztem magamtól, miért van olyan kevés ibecsiiiletünik a. .külföld előtt ós miiért nem ismerik .el a mi erőinket és .miért terjesztik felőlünk a legundokabb hazugsá­gokat. Arról győződtem meg, bogy neim ér­tünk aboz, miként kefl az idegen népeik fanta­Seregck Ura, igazságos Ur, A végek napján tégy Ítéletet." ... S jött az itélet, szörnyű és igaz, A föld epéjét itt okádta el; Vonitva tört ránk az orosz csikasz És sebét nyalva messzire inalt; Száz árok tellett romlott vérivel. S mire a nap kelt a hegyek mögül. Az őszi sár mind hűlt vérrel kevert. Vércsék és varjak rut serege gyűlt S két napi járón temetetlenül A világiáblók holtteste hevert. Przemysl, okt. GYÓNI GÉZA. Varsó. Irja: egy lengyel. A német seregek Varsó alatt állnak és már falain csak néhány nap kérdése, hogy meg is szállják Orosz-Lengyelország főváro­sát. Talán nem érdektelen vázolni, hogy mi­lyen is ott ismét az élet. Mindannyiunkat, a kik osztrák, magyar vagy német alattvalók voltunk és már éveken át ott laktunk, inter­nálták a városiban és csak kiutasításunkkor hagyhattuk el a várost, ami két hete történt meg. Akkor a város már tudta, hogy m'i vár rá és szinte páratlannak mondható esemé­nyeket voltunk ott képesek megfigyelni. A magyar közönség talán nem. igen van tájé­koztatva az ottani eseményekről és igy talán érdekes lesz röviden vázolni a Varsóban ta­pasztaltakat. Varsó igazi európai nagyváros és talán harmincezer lakossal van kevesebbje, mint Budapestnek. Az orosz birodalomnak harma­dik nagy városa. A lapok ugy irnak Varsóról, mintha annak ostromáról olyan értelemben lehetne szó, mint Antwerpennél vagy Páris­ziáját foglalkoztatni. Csaik két német ember volt képes erre: a császár és Zeppelin... Háború után, amikor az egész világot le­győztük, mi is foglalkoztatjuk majd az idegen -népek fantáziáját. Minden német a győzettem szimbóluma lesz ós minden német hajó a tü­zet okádó sárkány erejéből képvisel majd v - ­iamit. És akkor ezek a kúszó hosszú trénko­loniniák is a nemeit erőt fogjálk szimbolizálni. n&RBFissBBaBBBBaBBaaaaBBBBBBaaaBaBaaaBBaBHnasBBwa*;... HÍREK oooo Elengedik a városnak az államkölcsön törlesztését. (Saját tudósítónktól.) ' Megírtuk, hogy hétfőn három tagú bizottság utazott Buda­pestre Teleszky János pénzügyimn isze rhez, hogy kieszközölje a város részére az állami kölcsön törlesztésének elengedését. A bizott­ság tagjai a következők voltak: Rósa Izsó dr. országgyűlési képviselő, Balogh Károly pénzügyi tanácsos és Thuróczy Mihály dr. városi főügyész. Az utóbbi időben ugyanis, mint a pénz­ügyi bizottság megállapításaiból és a jav> dal.rni bizottság jelentéseiből 'kitűnt, a 'várcs jövedelme folyton csökken, még pedig jelen­tékenyen. Ez a csökkenés nemi iaz utóbbi évek általánosan rossz gazdasági viszonyainak a következménye, hanem: 'a háború 'által elő­idézett kivételes állapotoknak tulajdonitiható. Mivel pedig a városi háztartás a jövedelem­nek csökkenése dacára is a kötelezettségeket magános személyekkel és intézetekkel szem­ben nemcsak az eddigi módon kénytelen vi­selni, hanem még nagyobb igényeket is tá­masztanak vele szemben, ezért a város az ál­lamihoz fordult segítségért. Szeged városa az árviz után felvett ál­lamkölesönből még tizenegy 'millióval tarto­zik az államnak, amelyet évi annuitásokkal kell törlesztenie. Az idén is természetesen na­gyobb összeg lett volna esedékes. Bnnek az elengedését 'kérte a bizottság és az annuitás fedezetre (felajánlott! tizenkétezer hold föl­det. amit megterhelnének az esedékes összeg erejéig. nál. Ez tévedés, mivel Varsó nyilt, meg nem erősített város és csak arról vau most szó. hogv a Varsóhoz vezető utakat és helyeket lehetőleg megerősítsék. Valódi érteleimben vett katonai erődök Varsó körül nincsenek ás most gyorsan készülnek ia rögtönzött védő­miivek. Szó sem lesz majd utcai harcokról, vagy rendszeres bombázásról. A Praga ne­vezetű "elővárost, egy erődszer ii földihány ás­sál erősitik meg és Augusztovka, Sluzevo— Sluzevice—Kolonie—Opac körül sáncokat ásnak és drótkerítéseket vonnak. Különösen a Lodz felőli és a Radom felőli utak körül vár­ható az ellenállás, mivel különösen sok imiun­kásosztagot vittek oda a sáncmuinkálatok­hoz. Varsóban nem szabad németül beszélni. Ez lehetetlen rendelkezés volt, mivel Varsó­ban rengeteg német él és legalább 2Ű0.000 olyan ember van, akik nem beszélnek sem lengyelül, sem oroszul. Ezen a két nyelven szabad tudniillik csak beszélni. Valósággal vadásznak a németül beszélőkre és nevetsé­ges tortúráknak vetik alá a szerencsétlent, aki gyanússá lett. És valósággal retteg min­denki. Mert akit kémkedéssel vádolnak, azt miinden teketória nélkül ihat órán belül agyon­lövik. A lakosság helyzete a legképtelenebb. A csőcselék szorgalmasan rabol. Hiábavalók a följelentések. A rendőrség csodálatos nyu­galommal feleli, hogy most ilyen apró-cseprő ügyekre nem ér rá ügyelni és ki-ki vigyázzon holmijára. Igv persze a varsói közbiztonság nagyon is gyöngén áll és tifoiktoan a polgárok szerveztek egy polgárőrséget, amely abban a pillanatban fog működésbe lépni, amikor a rendőrség és polgári hivatalok megszüntetik működésüket. A huligánok is csák erre vár­nak, mivel rabolni kivannak mindenáron,

Next

/
Oldalképek
Tartalom