Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-18 / 265. szám

Szeged, 1914. dktóber 23. XXÉLMAG YARORSZAG 3 A szerajevói nagy per. — A vádlottak kihallgatása. — (Saját tudósítónktól.) Cubrilovics után Jovanovics Miskót hallgatták ki. Ne.mi érzi magát bűnösnek. Gazdag kereskedő fia, aty­ja üzletében dolgozott. Tagja a szerb-ortho­dox egyházi és iskolai választmánynak, az eparchiális tanácsnak, a Szerb Bank igaz­gatóságának, a tuzlai Szokolegyesületnék és: felügyelője a tuzlai kerületi szerb Szokol­egyestieteknek. Ezeken kivül a. s.zerb Na­rodna Obrana egyesület biztosa is volt. Azt vallja, hogy e két utóbbi egyesületben nem voltak politikai céljai; hanem csak tagjaik testi és szellemi fejlődéséről gondoskodtak. A vádlott kijelenti, hogy mit sem tud a Narodna Obrana politikai céljairól, noha elé­be tartják, -hogy mint az egyesületnek ma­gas funkcionáriusa, ismernie kellett e célo­kat, annál inkább, mert közismert dolog, hogy Dacic Zivojin kiváló tagja volt a Na­rodna Obranának és egész tevékenységével az összes szerbeknek Szierbia jlogara alatt való egyesítéséért küzdött. A vádlott beismeri, hogy Milanovics Bó­zsótól, a Narodna Obrana kiadásában meg­jelent 30—40 brosúrát kapott s ezeket ki­osztotta a bosnyák parasztok között. Mégis ,azt (állítja, hogy politikával nem1 foglalko­zott. A balkáni 'háború idején, több napig Belgrádban volt, A háborúban nem vett részt, mert tudta, hogy nem alkalmas szolgálatra, .igyekezet azonban lehetőleg sok adbmányt gyűjteni a szenb Vörös Kereszt javára. El­nök elébe tartja akkori jegyesének hozzája, Belgrádba irt levelét, melyben a többi kö­zött a következő passzus van: „Nem mond­tad meg, mi a szándékod'. Visszaküldenek azért, hogy az imádott Szerbiáért más uton dolgozzál és ha nem: is tetted ki magadat fegyverrel kezedben veszélynek, mégis más veszélynek kitetted magadat". A vádlott azzal igyekszik ezt kimagya­rázni, hogy Szerbia szellemi felszabadításá­ról van szó. Ennek a felszabadításnak módjá­ró! azonban nem tud nyilatkozni. A kihall­gatás további folyamán a vádlottnak felol­vassák a Szokolegyesülethez intézett körle­velének következő részét: „Drága testvéreim! Akiknek még nem adatott meg, hogy életünket áldozzuk a fel­szabadításért . . . Szent kötelességünk test­véreinket adományainkkal segíteni". A vádlott azt állítja, hogy ő lojális alatt­való, mire az elnök a szemére veti, hogy hi­szen ő a trónörökös meggyilkolására szol­gáló fegyvereket magánál tartotta, majd Tuzlából Dobojba szállította. A vádlott azt állítja, hogy a merényletről nelm volt tudo­mása. Később azonban beismeri, hogy csak erről a merényletről van szó és midőn az el­nök figyelmezteti, hogy a vizsgálat folya­mán azt vallotta, hogy a Cuibrilovicscsal folytatott beszélgetésből azt -vette ki, hogy merényletet terveznek, beismeri a vádlott, hogy az igaz. De azokból a szavakból, hogy «, a trónörökös ellen merényletet fognak el­követni", még nem; következtethette azt, hogy a trónörököst tényleg meg is fogják ölni. Beismeri a vádlott, hogy a monarchia közigazgatása alatt jó sora volt. Továbbá beismeri, hogy ő, jól lelhet, azokat a fegy­vereket, amelyekkel a merényletet a trón­örökös ellen elkövették, magánál tartotta és tovább szállította — mégis a trónörökös meg gyilkol ás a után, mint a tuzlai Szokol­egyesiilet felügyelője, annak nevében őfelsé­géhez részvéttáviratot intézett. Amikor az elnök ennek az eljárásnak teljes aljasságát szemére veti, azt mondja. hegy ezt a Szokőlegyesület érdekében volt kénytelen megtenni. Beismeri továbbá Jová­novi'cs, hogy egy napon két paraszt jött hoz­zá, akik bombákat és fegyvereket tettek elé­be az asztalra. Ezután átadták neki Cubrilo­vics levelét, amelyben ez állott: „Drága Misko! Továbbítsd ezeket a dolgokat!" Jovanovics beismeri, hogy Princip meg­fenyegette arra az esetre, ha elárulná és ez­zel indokolja Jovanovics a maga engedé­kenységét. Az elnöknek arra a kérdésére, vájjon, a vádlott óhajtotta-e Bosznia és Her­cegovinának Szerbiához való csatolását, vád­lott először nem válaszolt, később ezt mon­dotta: — Nem tudom. Djukic Lázár vádlott tizennyolc éves és szerajevói tanítóképezde hallgatója ezt vall­ja: — Arról, hogy Bosznia Szerbiával egyie­sittessék, nem volt szó. Ami magát a me­rényletet illeti, ugv a vádlottnak Ilicscsel folytatott beszélgetéséből az a benyomása támadt, hogy llics őt a merénylet elköveté­sére meg akarja nyerni. Mikor ö ezt vissza­utasította, felkérte őt llics, hogy szerezzen valakit neki: erre a célra. Djukic Gulbri'lo­vicscsal közölte ezt, mire az utóbbi vállal­kozott rá. A vádlott nem hitte, hogy a me­rényletet tényleg el fogják követni. A vádlottak kihallgatását folytatják. TISZA ISTVÁN GRÓF BÉCSBEN. Bécs, október 17. A Neues Wiener Tag­blatt jelentése szerint Tisza István gróf mi­niszterelnök őfelségénél volt audienciája után Berclitold gróf közös külügyminiszterrel több mint egy óra hosszáig tartó tanácskozást folytatott. Délután Tisza István gróf minisz­terelnök Krobatin lovag táborszernagy, had­ügyiminiszterrel és Stiirgkh gróf osztrák mi­niszterelnökkel tanácskozott és este vissza­tért Budapestre. Budapest, október 17. Tisza István gróf miniszterelnök ma reggel Bécsből Budapest­re érkezett. AZ OLASZOK FELVILÁGOSÍTÁSA. Milánó, október 17. Az itteni német kon­zulátus Zimmermann államtitkártól a követ­kező táviratot kapta: „A világgá kürtölt orosz győzelmeikkel szemben kénytelenek vagyunk a következő­ket megállapítani: — -Az oroszokat Ke let-Po r oszor sz ágból kivertük s a határon tul üldöztük őket. Az itt koncentrált főerőnk tehát teljes sikert ara­tott. A Visztulától keletre egész Lengyelor­szág birtokunkban van, csak Varsó van még az oroszok kezében. Abból a körülményből, hogy egyes orosz helységeket, melyeket az­előtt birtokunkban tartottunk, később kiürí­tettünk, következtetéseket levonni nem lehet. Ez a körülmény teljesen lényegtelen s kü­lönben is nekünk soha sem voltak ilyen te­rületi aspirációnk. — Nem felel meg a valóságnak az a hí­resztelés sem, hogy Ossowiec várának os­tromát abba hagytuk, mivel ez az erőd soha sem volt részünkről ostrom alá véve. Bom­báztuk ugyan Ossowieoet, de csupán azért, hogy a Bobr-átjárót elzárhassuk. — Csapataink a határon végrehajtott visszavonulásuk közben soha sem verettek meg, sőt minden ellenük intézett támadást kivétel nélkül visszavertek. Az oroszok elő­nyomu-lásukat az elhagyott területeken nagy győzelemnek minősitik, holott a valóság az, hogy csak ott győznek, ahol nem találnak ellenségre. — Illetékes helyről közlik azt a hírt, hogy a szibériai tartalékosok között kitört a forradalom, amelynek elnyomására az oro­szok kénytelenek voltak két ezredlet a láza­dás helyére küldeni. Az orosz hadseregben azt híresztelték, hogy a zsidók árulása okoz­ta a Mazuri-tavak melletti vereséget. Ezért Besszarábiában és Lengyelország több hely­ségében pogromot is rendeztek az oroszok. Csökken a város jövedelme. (Saját tudósítónktól.) A város ja vadalmi bizottsága ma délután négy órakor taftotta meg ülését Balogh Károly pénzügyi tanácsos elnök-lésével. A bizottsági tagok közül csak hárman jelentek meg az ülésen, amely ne­gyed óra alatt véget ért a részvétlenség miatt, bár a város financiális érdekeit erő­sen érintő ügy -szerepelt a tárgysorozaton. Balogh Károly a javadalmi ágaik szeptem­beri és az elmúlt évnegyed eredményeiről számolt be, mely a múlt év jövedelmével szemben erős csökkenést mutat. A jelentés adatai szerint a javadia Imi ágakban 1913. év szeptemberében 126,820 ko­rona, az elmúlt hónapban pedig 118,628 ko­rona folyt be, vagyis 8900 koronával keve­sebb. Az -egyes ágaknál, főleg az egyenes adóknál és a bérföldeknél erősen érezhető a csökkenés. A bériföldek után augusztusban 42,000 korona volt esedékes és ebből 10,000 korona folyt csak be. A tápéi bérföldek jö­vedeiíméből pedig 180,000 korona helyett csak 20,000 koronát fizettek be. A ja vad a Imi ágak nagyed évi eredménye is visszaesést mutat. Az elmúlt év harmadik negyedében 379,000, most pedig csak 374,000 korona folyt be. Az egyes ágakban beállott emelkedések és csökkenések szeptember hó­napban a következők: Több folyt be állami bor- és husfogyasz­tási- adóban 2383 koronával, városi fogyasz­tási adópótlékiban 489 koronával, városi fo­gyasztási illetékben 566 koronával, partjava­dalmi dijban 289 koronával, helypénz díjban 1128 koronával, suly- és űrmérték dijban 248 koronával, vágóhídi dijban 900 koronával, tá­péi révvámdijban 195 koronával. Kevesebb folyt be': kövezetvámdijiban 6811 koronával, bidvámtíijban 1116 koronával, föld- és vá­lyog-díjban 219 koronával, vízhasználatai díj­ban 3204 koronával. Az elmiult évnegyedben több folyt be: állami bor- és husíogyasztási adóban 17,544 koronával, városi fogyasztási adópótlékban Mély megilletődéssel jelentjük, hű evezőstársunk Homor Ernő a szegedi államifőgymnázium tanára 1914. szept. 13-án a déliharctéren hősi halált halt. Emlékét baráti szivünkbe zárjuk. TISZA SZEGEDI EVEZÖSEGYLET. MA és MINDEN NAP Hezdeie g (Mr. ^^ Ma vasárnap ím Nagy Tombola-est remek nyereményekkel. kerülnek bemutatásra mm ferssi mm iigánq zmm muzsikái

Next

/
Oldalképek
Tartalom