Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-18 / 265. szám

Szeged, 1914. dktóber 23. XXÉLMAG YARORSZAG 3 A szerajevói nagy per. — A vádlottak kihallgatása. — (Saját tudósítónktól.) Cubrilovics után Jovanovics Miskót hallgatták ki. Ne.mi érzi magát bűnösnek. Gazdag kereskedő fia, atyja üzletében dolgozott. Tagja a szerb-orthodox egyházi és iskolai választmánynak, az eparchiális tanácsnak, a Szerb Bank igazgatóságának, a tuzlai Szokolegyesületnék és: felügyelője a tuzlai kerületi szerb Szokolegyestieteknek. Ezeken kivül a. s.zerb Narodna Obrana egyesület biztosa is volt. Azt vallja, hogy e két utóbbi egyesületben nem voltak politikai céljai; hanem csak tagjaik testi és szellemi fejlődéséről gondoskodtak. A vádlott kijelenti, hogy mit sem tud a Narodna Obrana politikai céljairól, noha elébe tartják, -hogy mint az egyesületnek magas funkcionáriusa, ismernie kellett e célokat, annál inkább, mert közismert dolog, hogy Dacic Zivojin kiváló tagja volt a Narodna Obranának és egész tevékenységével az összes szerbeknek Szierbia jlogara alatt való egyesítéséért küzdött. A vádlott beismeri, hogy Milanovics Bózsótól, a Narodna Obrana kiadásában megjelent 30—40 brosúrát kapott s ezeket kiosztotta a bosnyák parasztok között. Mégis ,azt (állítja, hogy politikával nem1 foglalkozott. A balkáni 'háború idején, több napig Belgrádban volt, A háborúban nem vett részt, mert tudta, hogy nem alkalmas szolgálatra, .igyekezet azonban lehetőleg sok adbmányt gyűjteni a szenb Vörös Kereszt javára. Elnök elébe tartja akkori jegyesének hozzája, Belgrádba irt levelét, melyben a többi között a következő passzus van: „Nem mondtad meg, mi a szándékod'. Visszaküldenek azért, hogy az imádott Szerbiáért más uton dolgozzál és ha nem: is tetted ki magadat fegyverrel kezedben veszélynek, mégis más veszélynek kitetted magadat". A vádlott azzal igyekszik ezt kimagyarázni, hogy Szerbia szellemi felszabadításáról van szó. Ennek a felszabadításnak módjáró! azonban nem tud nyilatkozni. A kihallgatás további folyamán a vádlottnak felolvassák a Szokolegyesülethez intézett körlevelének következő részét: „Drága testvéreim! Akiknek még nem adatott meg, hogy életünket áldozzuk a felszabadításért . . . Szent kötelességünk testvéreinket adományainkkal segíteni". A vádlott azt állítja, hogy ő lojális alattvaló, mire az elnök a szemére veti, hogy hiszen ő a trónörökös meggyilkolására szolgáló fegyvereket magánál tartotta, majd Tuzlából Dobojba szállította. A vádlott azt állítja, hogy a merényletről nelm volt tudomása. Később azonban beismeri, hogy csak erről a merényletről van szó és midőn az elnök figyelmezteti, hogy a vizsgálat folyamán azt vallotta, hogy a Cuibrilovicscsal folytatott beszélgetésből azt -vette ki, hogy merényletet terveznek, beismeri a vádlott, hogy az igaz. De azokból a szavakból, hogy «, a trónörökös ellen merényletet fognak elkövetni", még nem; következtethette azt, hogy a trónörököst tényleg meg is fogják ölni. Beismeri a vádlott, hogy a monarchia közigazgatása alatt jó sora volt. Továbbá beismeri, hogy ő, jól lelhet, azokat a fegyvereket, amelyekkel a merényletet a trónörökös ellen elkövették, magánál tartotta és tovább szállította — mégis a trónörökös meg gyilkol ás a után, mint a tuzlai Szokolegyesiilet felügyelője, annak nevében őfelségéhez részvéttáviratot intézett. Amikor az elnök ennek az eljárásnak teljes aljasságát szemére veti, azt mondja. hegy ezt a Szokőlegyesület érdekében volt kénytelen megtenni. Beismeri továbbá Jovánovi'cs, hogy egy napon két paraszt jött hozzá, akik bombákat és fegyvereket tettek elébe az asztalra. Ezután átadták neki Cubrilovics levelét, amelyben ez állott: „Drága Misko! Továbbítsd ezeket a dolgokat!" Jovanovics beismeri, hogy Princip megfenyegette arra az esetre, ha elárulná és ezzel indokolja Jovanovics a maga engedékenységét. Az elnöknek arra a kérdésére, vájjon, a vádlott óhajtotta-e Bosznia és Hercegovinának Szerbiához való csatolását, vádlott először nem válaszolt, később ezt mondotta: — Nem tudom. Djukic Lázár vádlott tizennyolc éves és szerajevói tanítóképezde hallgatója ezt vallja: — Arról, hogy Bosznia Szerbiával egyiesittessék, nem volt szó. Ami magát a merényletet illeti, ugv a vádlottnak Ilicscsel folytatott beszélgetéséből az a benyomása támadt, hogy llics őt a merénylet elkövetésére meg akarja nyerni. Mikor ö ezt visszautasította, felkérte őt llics, hogy szerezzen valakit neki: erre a célra. Djukic Gulbri'lovicscsal közölte ezt, mire az utóbbi vállalkozott rá. A vádlott nem hitte, hogy a merényletet tényleg el fogják követni. A vádlottak kihallgatását folytatják. TISZA ISTVÁN GRÓF BÉCSBEN. Bécs, október 17. A Neues Wiener Tagblatt jelentése szerint Tisza István gróf miniszterelnök őfelségénél volt audienciája után Berclitold gróf közös külügyminiszterrel több mint egy óra hosszáig tartó tanácskozást folytatott. Délután Tisza István gróf miniszterelnök Krobatin lovag táborszernagy, hadügyiminiszterrel és Stiirgkh gróf osztrák miniszterelnökkel tanácskozott és este visszatért Budapestre. Budapest, október 17. Tisza István gróf miniszterelnök ma reggel Bécsből Budapestre érkezett. AZ OLASZOK FELVILÁGOSÍTÁSA. Milánó, október 17. Az itteni német konzulátus Zimmermann államtitkártól a következő táviratot kapta: „A világgá kürtölt orosz győzelmeikkel szemben kénytelenek vagyunk a következőket megállapítani: — -Az oroszokat Ke let-Po r oszor sz ágból kivertük s a határon tul üldöztük őket. Az itt koncentrált főerőnk tehát teljes sikert aratott. A Visztulától keletre egész Lengyelország birtokunkban van, csak Varsó van még az oroszok kezében. Abból a körülményből, hogy egyes orosz helységeket, melyeket azelőtt birtokunkban tartottunk, később kiürítettünk, következtetéseket levonni nem lehet. Ez a körülmény teljesen lényegtelen s különben is nekünk soha sem voltak ilyen területi aspirációnk. — Nem felel meg a valóságnak az a híresztelés sem, hogy Ossowiec várának ostromát abba hagytuk, mivel ez az erőd soha sem volt részünkről ostrom alá véve. Bombáztuk ugyan Ossowieoet, de csupán azért, hogy a Bobr-átjárót elzárhassuk. — Csapataink a határon végrehajtott visszavonulásuk közben soha sem verettek meg, sőt minden ellenük intézett támadást kivétel nélkül visszavertek. Az oroszok előnyomu-lásukat az elhagyott területeken nagy győzelemnek minősitik, holott a valóság az, hogy csak ott győznek, ahol nem találnak ellenségre. — Illetékes helyről közlik azt a hírt, hogy a szibériai tartalékosok között kitört a forradalom, amelynek elnyomására az oroszok kénytelenek voltak két ezredlet a lázadás helyére küldeni. Az orosz hadseregben azt híresztelték, hogy a zsidók árulása okozta a Mazuri-tavak melletti vereséget. Ezért Besszarábiában és Lengyelország több helységében pogromot is rendeztek az oroszok. Csökken a város jövedelme. (Saját tudósítónktól.) A város ja vadalmi bizottsága ma délután négy órakor taftotta meg ülését Balogh Károly pénzügyi tanácsos elnök-lésével. A bizottsági tagok közül csak hárman jelentek meg az ülésen, amely negyed óra alatt véget ért a részvétlenség miatt, bár a város financiális érdekeit erősen érintő ügy -szerepelt a tárgysorozaton. Balogh Károly a javadalmi ágaik szeptemberi és az elmúlt évnegyed eredményeiről számolt be, mely a múlt év jövedelmével szemben erős csökkenést mutat. A jelentés adatai szerint a javadia Imi ágakban 1913. év szeptemberében 126,820 korona, az elmúlt hónapban pedig 118,628 korona folyt be, vagyis 8900 koronával kevesebb. Az -egyes ágaknál, főleg az egyenes adóknál és a bérföldeknél erősen érezhető a csökkenés. A bériföldek után augusztusban 42,000 korona volt esedékes és ebből 10,000 korona folyt csak be. A tápéi bérföldek jövedeiíméből pedig 180,000 korona helyett csak 20,000 koronát fizettek be. A ja vad a Imi ágak nagyed évi eredménye is visszaesést mutat. Az elmúlt év harmadik negyedében 379,000, most pedig csak 374,000 korona folyt be. Az egyes ágakban beállott emelkedések és csökkenések szeptember hónapban a következők: Több folyt be állami bor- és husfogyasztási- adóban 2383 koronával, városi fogyasztási adópótlékiban 489 koronával, városi fogyasztási illetékben 566 koronával, partjavadalmi dijban 289 koronával, helypénz díjban 1128 koronával, suly- és űrmérték dijban 248 koronával, vágóhídi dijban 900 koronával, tápéi révvámdijban 195 koronával. Kevesebb folyt be': kövezetvámdijiban 6811 koronával, bidvámtíijban 1116 koronával, föld- és vályog-díjban 219 koronával, vízhasználatai díjban 3204 koronával. Az elmiult évnegyedben több folyt be: állami bor- és husíogyasztási adóban 17,544 koronával, városi fogyasztási adópótlékban Mély megilletődéssel jelentjük, hű evezőstársunk Homor Ernő a szegedi államifőgymnázium tanára 1914. szept. 13-án a déliharctéren hősi halált halt. Emlékét baráti szivünkbe zárjuk. TISZA SZEGEDI EVEZÖSEGYLET. MA és MINDEN NAP Hezdeie g (Mr. ^^ Ma vasárnap ím Nagy Tombola-est remek nyereményekkel. kerülnek bemutatásra mm ferssi mm iigánq zmm muzsikái