Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)
1914-10-02 / 249. szám
Szeged, 1914. október 2. UÖELMAJGY AROBSZÁG 3 rüket készített és azokat darabonként 'két koronáért 'hazai kereskedők utján árusítja. — Miután.: az illetők ezen cselekményükkel1 csalást és a közönség megkárosítását követük el, {elhívja a rendőrség azokat, akiknek az ilyen, üzelimekrő! tudomása 'van, hogy a tetteseket haladéktalanul jelentsék fel. — Istentisztelet a zsinagógában. Október 'másodikán taz esti isiteintiszteliet negyed Iratkor kezdődik. :A sátorosünnepi istentisztelet vasárnap délután félhatkor veszi kezdetét. — Mozihősök a háborúban. Nem tndjulk, hogy viselik magukat azok a hősök, alkik a mozid Lmon mint páncélos lovagok, Lollisngrinek 'és Rolandok halálost thaj vívásban porondra teritik 'ellenfeleiket, Ez az idő nern fi),agyon alkalmas a mozii vitézségre. :A jó inép, iaz díttliOTiiinaradott, aki nem tudja elfelejteni a, 'in,ag)a cseimiegéjét, a mozit, meg annak hőseit, mint lahotgy az első szerelmét nem felejti el. ,aiz ember. Jellemző párbeszéd folyt le a íminiap a nagykörút egy ik forgalmasabb pontján. Több asszony forgfafja az eseményeiket. És szál az egyik: •— iNa hallatták? 'Psylaiinder elesett... El bizony! Általános ,csodálkozás. Nagyvégre meg•vszólal ;az, egylik: — Hát katona volt? — Az hát! — Miféle .nemzetség? Gandolikozik az egyik: — Rác, vagy mi (a fene! Erre már felzug a tiltakozás: — Rác? A nem lehet. Nincs ,a rácba olyan szép gyerek! Megszólal a harmadik is: — Nem is ,az esett el, hanem a Maklinder! — A' iMiet, im«r a' fancia vót. Azér van atyáin furcsa meve. Német embert, nem hinak .(MoMándemek! Hosszú hailigiatás. Az egyik végre megszólal : — Fene tánc-ős lába vót. Kár érte . . . Caalk szipog az egyik öregasszony. Megszólal magj" végre: — No, nem biiszem, hogy igazi véna! Csak .a masina előtt- halt meg m a gyerek. Kinek is kelll olyan pipaszár katona?! Szólt és megnyugodtak az asszonyok. — Ipariskolai beiratások. A kereskededelemügyi miniszter rendelete folytán a szegedi állami felsőipariiskola II. és III. évfolyamai, úgyszintén a faipari szakiskola IIés: IV. évfolyamai október havában megnyitnak. A beiratások október hó 6., 7. és 8-ik •napján délelőtt 9—Il2 óráig fognlak ,a Marstér 7. szám alatti igazgatósági .irodáiban megtartatni. Az első évfolyam megnyitását ugy :a felsőipariskoláíban, mint a faipari szakiskolában egyelőre elhalasztották. — A beiratások elhalasztása a tanonciskolákban. Értesítem az iparos közönséget, hogy a,z ipartestület elöljáróságának kérőimére, a vallás- és közoktatásügyi .miniszterhez felterjesztés intéztetett: az iparostanonciskola megnyitásának további elhalasztása 'tárgyában. íRepkirtások tehát- egyelőre neim lesznek. A továbbiakról, idejében hirt fogók adni. Firhás Nándor, igazgató. — Adakozzunk pamutra. Megindult a munka. Iskoláinkban, a leá,ny.növendékek már hozzáfogtak a hadbavonult katonáink részére szükséges hó,sapkák, érmátegitők ,stb. készítéséhez. Lázas sietséggel folyik a munka és iskolákban. Ezer és ezer gyermekkéz fáradozik azon, ihogy vi téz katonáink ,a tél beálltával a hideg miatt ne szenvedjenek. De mivel az iskolás gyermekek a. szükséges anyagot szegénységüknél fogy,a he nem szerezhetik, Szeged város társadalmára hárul a kötelesség, hogy >a szegény iskolás gyermekeknek a pamut beszerzésében segítségére legyen. Evégből az iskolás gyermekek hatósági engedély mellett aláírási ivekkel járnak házról-házra, hogy pénzt gyűjtsenek, hogy abból a drága pamut ára megtérüljön. Szeged városi polgárságának áldozatkészségéhez és jós'zivüségéhez fordulunk s arra kérjük, hogy fogadja, szívesen .ezeket la kis gyermekeket és tehetségéhez képest hozzon áldozatot erre a nemes és hazafias óéira. Adományokat a tanfelügyelőség '(Csongrádi Takarékpénztár .bérpalotája.) is elfogad és azokat hírlapilag fogja nyugtázni. — Hogyan végsík ki a szerb árulókat? Rendkívüli érdeklődésre tarthat számot -az ,a \ mű-sor, amely pénteken, 2-án kerül bemutatóra ia Korzó-moziban. Tudvalevőleg délvidéki községekben, hazaáruló szerbek is -akadtak, a. kiket katonáink összefogdostak s .a íőkolcmposokat aztán, kivégezték. ,A hazaárulók bűnhődés,ének mezzámatait a hadvezetőség engedélyezte mozifölvétekkre — elrettentő például. Hogy .az árulók miiként-bűnhődnek meg, miként viszik őket a vesztőhelyre és 'végezik ki, — ez bizony izgalmas látnivaló, de mindenki imegkeiményitett: szívvel nézíheti végig, tudatában az árulók rettenetes Hímén: k, amire sehol nincs kegyelem s amely a legnagyobb minden bűnök között. A pénteki műsor kapcsán több (aktuális háborús kép is bemutatásra kerül. — A napközi otthonok javára. A badöavonultak gyermekei részére feláll itott Nap-/ közi Otthonok részére ujabban -a követik "ző adomáay-ok érkeztek: A Teleki-utcai Napközi Otthon részére: Kopasz Eeremené 1 és fél kg. kolbász, ördög József .1 nagy .kosár burgonya, Szvóboí.a Jánosné 2 nagy ikosáir kalács, Hatezer Jakab,né 70 drb sütemény, Rács Juliska 5 kg. liszt, 1 és fél kg. rizs, 1 kg. porcaikor és 1 doboz Boestíiiin bisqoit, Akónyi Mihály,né 3 öltözet fiúimba, iGrünhaum Laci játékok, képeskönyvek, 3 trikó, 1 nadrág, 1 kötő, 3 p. harisnya, dr. Manné 10 kg. liszt, egy zsák burgonya. .Paul Margit és Rózá 6 düh. kötény és játékok, Dr. Mon.né i zsák és 1 kosár alma, Wébör Kornélia 2 tál fasirozott Ivus és 1 hál cukrászsütemény, Szánthóné L. Mariska 100 .drb piskóta. 10 ©sdmó sárgarépa, fi csomó petrezselyem, 1 és fél kg. füstölt- szalonna, 12S drb piskóta, 1 ós fél kg. cukor, Hnun Erzsike 1 kosár .alma, özv. Holtzer Jalkabné 10 kg. ! >.rhonya, iSzáimtíbÓné L. Mariska 1 kosár szilva, Rudy Sándorné 1 kosár alma, Hamm Erzsike 1. kosár szilva,, Szántíhómé L. Mariska 3 kg. marhahús. özv. Randié Jánosné 2 kg. rizs, 1 .1. bah, Dr. Kőhegyi Lajosné 12 drb zsebkendő, iifj. Thiury Konrádné 5 korona,, iSzán thónó L. •Mariska egy negyed kg. cukorka, Kopasz F -~ rencnó 3 és fél kg. juh,hus, Szvoboda Jánosné 1 liter tejfel, Dr. Enlitz Jánosné 1 kosár alma, Dr. Leitner Vilmosaié 3 liter .szilvalekvár, Dr. Kőhegyi Lajosné 1 kosár alma, A Hétvezér vtcai Napközi-Otthon részére: Holtzer .Emi1 né ebédre pogácsa, Lányi János sütemény, Szú sz Emil 2 zsák .alma, Bank Józsefné 8 liter tej, MerMer Lajos tarhonya, bors, köménymag, Lindenfeld Maca 1 doboz cukorka,, özv. H 1A tüzérség szerepe a modern' háborúban. A tábori seregek mai tüzérsége és ugy könnyű, mint nehéz ágyúinak (a mostani világháborúban, a várágyukat1 nam számítva, legalább is: ötvenezer ilyen' tüzokádót visznek működésbe) fokozott hatása :is hozzájárult ahhoz, hogy az eddigi taktikai .formák teljesen fölbomlottak. Bernhardi német tábornok már többször emllitett könyvében többek között igy 'ir ezekről az átalakulásokról: A zárt csapatok ma már nem mozoghatnak a hatásos ágyútűz határain belül. Már ennek a tüzelésnek ,a határánál kénytelenek a menetelő tömegek kifejlődni és kisebb 'töredékekre oszlani, amelyek a terepen födözetet találnak vagy Igalább is az ellenség látókörébő'l kivonják magukat. Ez annál szükségesebb, mert éppen' a térképért föltüntetett úthálózatokat söpörheti végig az ágyútűz. A mozdulatok formáit is ugy kell megválasztani, hogy azok .ne szolgáltassanak célpontot a srapnellövegeknék. Gyakran, szükségesnek mutatkozik, hogy veszedelmesebbnek látszó utakat éjszaka tegyenek meg .és igy .a sötétség védelme alatt közelítsék meg ,az ellenséges hadállásokat. ,A tüzérség hatásának ezen területjbélii kiterjedéséből szükségképen, következik az, hogy minden támadást, amelyet a terep űam födöz kellőképen, sokkal hamarabb kell Fegkezdetti, mint azelőtt, még pedig olyan, távolságból', amely általában lehetetlenné teszt a vezetőnek, hogy személyesen tapasztolja ki a terepet és az ellenséges intézkedéseket és arra kényszerítik, hogy haditervét a hozzá beérkező földerítő jelentésiek álapján szabja meg. Könnyen, érthető, hogy az ágyuk messzehoirdo képessége nagyban befolyásolja ugy Időben, mint területben a hadművelet és. a taktika körülményeit. A csatatéren a csapatok minden eltolódásának is a tüzérség lővonalának a határán kivül, keli megtörténnie. Ha azonban az ellenséges léggömbök észrevehetik őket, ugy még a -közvetett ágyútűz vonalát, is ki kell kerüln.iök. Tehát miinden bekerítő mozdulatot nagy távolságból kell megkezdeni. A mozdulatokat gondosan Ml leplezni vagy éjszakai menetelésekkel megkezdeni, ha azt akarják, hogy meglepő hatása legyen. A srapnel szóródó ereje másrészt arra kényszerít, hogy taktikai okokból, nagyobb térközt hagyjanak az egymásután következő gyalogos sorok között. A tüzelés hatásának .intenzivitása a maga részéről a harci alakulásokat meglazította és ezzel hozzájárult ahhoz, hogy a csatateret a csapatok nagysága arányában kibővítik. Mindezek a befolyások egybevetve, szükségessé teszik a gyors földerítést, hogy a harcoló erőket idejekorán csoporíosfthassíák. lmég bedig nemcsíalk stratégiai, hanem taktikai szempontokból, és az ütközet vezetésének szükségessége szerint. A modern tüzelés hatása döntően! befolyásolja a lovasság taktikai viselkedését is. Ha a tüzérség messzehordó tüzelése a gyalogságot arra kényszeríti, hogy haim,árosán kifejlődjön és csatára csoportosuljon, ugy ez még fokozottabb mértékben áll a lovasságra, amtely imég kedvezőbb célpont, mint a gyalogság. Gyorsasággal sem tudja az ellenség helyes módon folytatott tüzelését elkerülni és a legnagyobb veszteségeket szenvedi, ha süni alakulásban kerül a hatásos srapnolíüzbe. A lovasságnak ezért: idejekorán ritkás alakulásba keli fejlődnie, amely nem kedvező célpont a tüzérség számára. Ezenkívül a lovasság, némely különösen kedvező körülményt leszámítva, csak 'ritkán fog rohamot intézni a gyalogság állásai és a modern fegyverek tüzelése ellen, Ahol azonban a viszonyok arra kényszerítik, hogy rendszeresen tüzelő csapatokat kell támadnia, ugy az attak formája egészen más, mint azelőtt. A tüzelő csapatok ellen, intézendő támadásban a zárt, kétijagu sort inem tókalímíazhatíjlák, mertí lez kész öngyilkosság lenne. A lovasságnak több, egymásután következő egytagú sorokban, az egyes lovasok és keskeny oszlopba zárt csapatok között megfelelő térséggel a leggyorsabb lovaglásban kell elhagynia a veszedelem vonalát. Ha lehetséges, ugy a legszélesebb frontban, és különböző irányból lovagolnak, hogy megosszák az ellenséges tüzelést. Ha a támadás, formáját célszerűen választották meg, ugv a tüzérség elten, arcvonalból intézendő attak sakkal több eredményt igér, mint a tüzelő gyalogság ellen intézett támadás. De a mai háborúkban: aligha nyílik rá alkalom, hogy a tüzérséget arcvonalban tár adják, anélkül, hogy egyúttal a gyalogság ellen- Is ne kellene lovagolniok. Oldal- és hátbatámadás azonban, épp ugy, mint azelőtt, eredményes lehet a tüzérség ellen. A gyalogsággal való közvetetten együttműködés azonban ritkán ad alkalmat és akkor is csak nagyon szűk viszonyok között. Igy a modern fegy-