Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-15 / 262. szám

Ilxcrkecxtfiség Kirésx-uica t. TdfbasxkB: 305. is figyes fira 19 SHr. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre. K 24*— félévre . . K12-— negyedévre K Gr— egyhónapra K 2*— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28-— félévre . . K14.— negyedévre K T— egy hónapra K 2 40 Kiadóhivatal Kárász-utca Telefonszám: 81. Egyes szára ára 18 fillér. Szeged, 1914. ül. évfolyam 262. szám. Csütörtök, október 15. LEGUJAB Budapest, október 14. A főhadiszállásról jelentik: A stary-sambor—medikai vonalon az ellenségnek megerősített állásai vannak. Csapataink támadnak. Ezeknek a harcoknak terjedelme növekedőben van. A Kárpátokban négy napi harc után visszavettük Toronyét és Wyszkon felé üldözzük az oroszokat. A Visó völgyében is folytak kisebb eredményes összecsapások a visszavonult ellenséges osztagokkal. Höfer vezérőrnagy, a vezérkar főnökének helyettese. a(Közli miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, október 14. A nagy főhadiszállásról jelentik: Az ellenség, közötte a védöseregek egy része, Gént felöl sietve vonul vissza nyugatnak, a tengerpart felé. Csapataink üldözik. Lille városát megszálltuk és ott 4500 foglyot ejtettünk. A városi hatóságok Liliét a német csapatokkal szemben nyílt városnak nyilvánították, mégis az ellenség egy átkarolási kísérletnél Dunkerque felül csapatokat rendelt a városba, azzal a feladattal, hogy az átkaroló sereg megérkeztéig ott tartsák magukat. Minthogy ez a sereg természetesen nem érkezett meg, ennek egyszerű következménye az volt, hogy a céltalanul védelmezett város csapataink átta! történt bevételekor károkat szenvedett. A hadsereg harcvonalán mincs újság. Megállapítottuk, hogy a reimsi székesegyháznál két nehéz francia üteg áll. Továbbá megfigyeltük, hogy a székesegyház egyik tornyáról fényjeleket adtak. Természetes, hogy védekezni kell — a székesegyház kímélésére való tekintet nélkül — minden olyan ellenséges rendszabály és harceszköz ellen, amely csapatainkra hátrányos. Ka tehát a tisztes műemlék még inkább szenved a háború által, ezért mint előbb, ugy most is, a franciáké a felelősség. — A keleti harctéren az oroszokat a Schirwundtnál vívott harcokban visszavetettük, ez alkalommal 3000 foglyot, 26 ágyút és 12 gépfegyvert vesztettek. Lyck ismét a birtokunkban ban. Bialát az ellenség kiürítette. Ettől délre az orosz elöcsapatok Varsó felé történt viszszaverése alkalmával 8000 foglyot ejtettünk és 25 ágyút zsákmányoltunk. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Máramarosszigetröl jelentik: A vasút csak eddig közlekedik. A visszavanuló oroszok Visó-völgyné! felrobbantották a tiszai hidat. Csapataink mindenütt győzelmesen nyomulnak előre és előőrseink már Galíciában kergetik maguk előtt az ellenséget. Genfből jelentik: Elzász déli részén napok óta heves harcok folynak. Milánóból jelentik: Párisban nagy az izgalom a német repülőgépek bombázásai miatt. Az összes lapok követelik, hogy az Eiffel-tornyon őrszolgálatot rendezzenek és a francia aviatlkusok tartóztassák fel a vakmerő német pilótákat. Megmozdult Ázsia is s részt kér a világháborúból. Ami Gsingtau körül eddig és ma is történik, csupán epizód. De a levegőben hetek óta benne száguld, hogy Keleten lángnyelvek csapkodnak. Ázsiai Törökország felől tova mozog a legnagyobb világrész, egészen Japánig, illetve a Fülöp-szigetekig. Kina ultimátumszerű 'kérdést intézett Japánhoz és ha a legutóbbi évekig tartó belső forradalmak meg nem gyöngítették volna, ugy már kitört volna a kinai— japáni háborn. A két ország közt a helyzet a legélesebb és ha az Egyesült-Államok ellentétbe, illetve háborús állapotba kerül Japánnal, az esetben Kina is hadat üzen Japánnak. Hogy ez a helyzet milyen közel van, bizonyítja, hogy az Egyesült-Államoknak három flottája elindult Ázsia vizeire, védeni a Fülöp-szigeteket és ki tudja még, miért. Ha tekintetbe vesszük, milyen rettenetes a gyűlölet az Egyesült-Államok és Japán között, számolni kell azzal, hogy Japán a hatalmas amerikai flottát ha az ö vizei előtt találja, fenyegetésnek veszi. Kina tudniillik az Egyesült-Államokhoz fordult oltalomért Japán ellen és az oltalom megadására — épen a kinad kormány kiadott jegyzéke szerint —• elérkezett az idő. Ázsia megmozdult és fenyegeti két rettenetes szipofyozóját, Oroszországot és Angliát. Perzsia rövidesen befejezi a mozgósitást és napok óta voltaképen háborús állapotban van Oroszországgal, hiszen formális ütközetek vannak. Mint ma jelentik, Teheránban nagy tüntetéseket rendeztek az orosz befolyás megszüntetésére. Egész Perzsia követeli az orosz háborút, amely elkerülhetetlen. A legjelentősebb azonban, hogy India is megmozdult. Indiában kitört a forradalom! Mint Konstantinápolyból jelentik, hindu fölkelők megtámadták Előindia fővárosát, Kalkuttai, megtámadták az indiai alkirályt és a magasrangu hivatalnokokat legyilkolták. Az angolok erőszakos sorozásai miatt Előindiában forradalmi állapot van. Indiában tudják, hogy az angol igát lerázhatják, tudják, hogy Anglia se katonákat, se tekintélyes flottát Németország miatt nem küldhet Ázsiába. Ha a forradalom terjed s a lappangó tiiz lángra gyulád, akkor a legközelebbi lehetőség, hogy Anglia elveszíti legértékesebb legnagyobb gyarmatát. Előindiát. Megmozdult Ázsia! A világháború borzalmas arányokban kibővül. És Ázsia megmozdulása rettenetes csapást fog mérni ellenfeleinkre, Oroszországra és Angliára s borzalmas veszteségekkel és végső romlással fenyegeti Japánt is, mert egy komoly háborút nem birna el a tiz év előtti kimerülése miatt. Az entente ázsiai ellenségei. Törökországot, mint az izlám kapuját, az összes hadviselő felek nagyon figyelik. Különösen nagy oka van erre Angliának, mivel Egyiptom és India lakosságának igen tekintélyes része mohamedán. Ha Konstantinápolyban egyszer kimondják a szót, hogy az izlárnnak fegyverbe kell állni, akkor nincsen szükség semmi drótnélküli távíróra, hogy a hivó szózat nyugat felé Marokkóig, kelet felé Indiáig hatoljon. Ám Oroszországnak, a törökök régi ellenségének is több mohamedánja van, semmint első pillanatban gondolni lehetne. Igaz ugyan, hogy Oroszországban 1897. óta nem volt népszámlálás, de a mohamedánok száma már akkor is tizenkilenc millióra rúgott. Az orthodox egyház mellett, különösen keleten és délen, orosz területen leginkább az izlám van elterjedve. Egy mohamedán lázadás tehát igen sok bajt okozna Oroszországnak. De még inkább megérezné az ilyen mohamedán felkelést Anglia. Egyiptomban a lakosság 92 százaléka, több mint tiz millió, a próféta hive. Ez óriási hatalom a 150 ezer külföldivel szemben, akik között angol csak 20 ezer van, holott görög 63 ezer, olasz 35 ezer él Egyiptomban. Egy mohamedán felkelés itt tehát az angolokra megsemmisítő volna. Ázsiában Perzsia lakossága teljesen mohamedán s az mellékes, hogy nem ugyanazt a szektát követi, mint a törökök. Beludsisztán lakossága 95 százalékban az izlám hive, Indiában pedig 67 millió mohamedán él, némely helyen igen siirü tömegekben, máshol ritkábban, azonban a vallási együttérzés