Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-07 / 225. szám

7 DÉLMAG Y AEORSZ A G Szeged, 1914. szeptember 5. Ebből az alkalomból elmondatta a minisztereimök, hogy annak idején, amikor az első dreadnougibt hajót vizre bocsátottuk, egy magyar ellenzéki képviselő fölvetette azt a kérdést, hogy miért építettünk mi hadihajókat Olaszország ellen, holott ezzel a hatalommal szövetségiben élünk. A kormányelnök a kérdésre azt válaszolta, hogy a hadihajókat azért építjük, hogy a szövetkezeit olasz és osztrák-magyar flottát erősítsük; szaporítanunk kell hajóhadunkat, — mondita a miniszterelnök, — hogy a mi szövetségünk értéke növekedjék. A tudósító cikkében megjegyzi, hogy Tisza István grófnak, ennek a kiiváló politikai személyiségnek nyilatkozatai, bizonyára alkalmasak lesznek arra, hogy Olasz országban élénk visszhangot keltsenek és a két népnek egymá'shoz való viszonyát még bensőbbé tegyék. (A miniszterelnökség sajtóosztálya.) Jóny ezredes kitüntetése. Jóny László volt szegedi honvéd huszárezredest, a 24. honvéd lovasdandár parancsnokát, akit nemrég Kassára helyeztek át, a király vitézségének elismeréseül érdemrenddel tüntette ki, melyről a Budapesti Közlöny a következőket közli: A király augusztus 29-én Bécsben kelt legfelsőbb parancsával jamniki Jóny László ezredesnek, a 24. honvéd lovasdandár parancsnokának az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredményes magatartása elismeréseül a hadidiszitményes III. osztályú vaskoronarendet díjmentesen adományozta. ORVOSI SEGÍTSÉG. A hadbavonultak ama családtagjainak, akik orvosi segélyre szorulnak, az orvosi utalványt a Patronázs Bizottság elnökénél (királyi ítélőtábla I. emelet 43.) kaphatják kézhez. Sima Bandi zászlaja. (Saját tudósítónktól.) Siinua Bandi szentesi legény, aki a galíciai harctérről jött sebesülten. Vasárnap délelőtt Cicatricis Lajosné főispánné Nónay Dezsöné társaságában meglátogatta a sebesülteket a kórházakban. Amint a főispánnét meglátta Sima Bandi, aki lábán megsebesülve a kórágyon feküdt, felragyogott az ábrázata, majd mikor a főispánné, akinek minden beteg számára volt egy-egy kedves, vigasztaló szava, odalépett Sima ágyához, ez igy szólította meg: — Ugy-e méltóságos asszony szentesi? — Igen, én Cicatricis főispánné vagyok. — Igen, igen, annak néztem a méltóságos asszonyt, én meg Sima Bandi vagyok Szentesről. Ezzel a sebesült levette a feje fölött a falra akasztott kis nemzeti szinü zászlót és igy szólt: — Ez a zászló négy ütközetben volt velem. Ezt oda fogom adni a szentesi muzeumnak. Igaz, hogy a dorozsmai lányok adták, de hát én mégis csak szentesi gyerek vagyok, azért legyen harclátta zászlóm a szülővárosomé. Miközben megigazította a főispánné Sima Bandi feje fölött a párnát, a sebesült igy folytatta: — De megkérem szépen a méltóságos asszonyt, ugy-e, hogy kapok a szentesiektől egy másik zászlót, amit magammal vigyek. Máris mennék újból a csatába, mert hát nasrvon sokan vannak az oroszok és igy minden emberünkre szükség van. A főispánné megígérte Sima Bandinak, hogy lesz zászló, csak gyógyuljon meg minél előbb. s napok, (Saját tudósítónktól.) Idehaza nemi halljuk az ágyudörgést, nem látunk véres hullákkal borított csatateret, külsőleg és látszólag nyugodt egyformasággal váltogatják egymást napjaink, a valóság azonban az, hogy annál változatosabb és izgalmakkal teljesebb benső életet élünk. Minden uj sürgöny, amely és minden uj sebesült, aki a harctérről érkezik, ujabb és ujabb izgalmakat idéz elő bensőnkben. Idegeink túlfeszültségükben lehető és lehetetlen kombinációkra ösztökélik agyunkat, hajlunk a miszticizmus felé és a legegyszerűbb események és intézkedések mögött is titokzatos mozgató erőket gyanítunk és keresünk. És találunk. Mindez pedig onnan van, hogy a legtöbb ember tulizgatottságában már nem tud, talán nem is akar, normálisan gondolkodni. Azon nagy érdekeknél fogva, amelyek a harctéri eseményekhez fűződnek, legtöbb ember elveszti tárgyilagos Ítélőképességét és túlhevített fantáziájával teljesen illogikus következtetéseket füz hozzájuk. De legyen bár valaki a leghiggadtabb, a legnyugodtabb, helytálló, logikus következtetésekre még annak sem nyilik alkalma. Nem pedig azért, mert a tények ismerete nélkül minden okoskodás inagtag és mindenképpen megbízhatatlan alapon épül föl. Még itthon maradt magasabb rangú katonáink sincsenek a harctéren végbemenő mozdulatok és intézkedések titkaiba beavatva s ők is csak katonai képzettségük alapján tudnak egyre-másra következtetni, de még ez sem feltétlenül megbízható. Ebből tehát mindenki könnyen tisztában lehet azzal, a biztosságnak micsoda támpontjait arrogálhatja magának a laikusok nem is következtetése, hanem egyenesen sötétben tapogatódzása. Nem a mi dolgunk a hadvezetés. Annál kevésbé annak minden komoly alapot nélkülöző bírálata. Komoly kritika csak alaposan ismert dolgokról gyakorolható s miután a mi nagy harcunk még folyamatban van, sőt sajnos, még előreláthatóan nagyon sokáig folyamatban lesz, a legokosabb, amit tehetünk, hogy egyelőre tartózkodjunk az időelőtti kritikától, még inkább az időelőtti örömujjongástól és leginkább az időelőtti kétségbeeséstől. Hogy a harctéri események rezonálnak kedélyvilágunkban, az csak természetes. De legyenek azok a rezonanciák röppenő kedéiyhullámok' es ne kritika alapjául szolgáló lelki emóciók. Alapos birálat csak tiszta, világos fővel és csak a Iegtárgyilagosabb alapon eszközölhető. A szivünkkel érezzünk, de ne ítéljünk vele, mert ez az agy dolga. Az érzelmek tultengésében nem elég tiszta és nem elég tárgyilagos az eszünk ahhoz, hogy Ítéleteket alkosson. Egy világháború sorsát nem egy ütközet, következőleg nem egy győzelem és nem egy vereség dönti el. Tehát nem szabad akár egy győzelemhez, akár egy vereséghez messzemenő következtetéseket fűznünk. A kisebb és nagyobb ütközetek szakadatlan láncolatából alakul ki a végeredmény. Sokszor a legnagyobb győzelem is csak efemer jelentőségű. Ázopképen egy-egy vereség is csak kellemetlenül ható incidens, de csak epizódjellegii incidens. Niké istennőt a görög fantázia szárnnyal látta el és gömbön állva ábrázolták. Á mozgékonyság jelképe a szárny, a stabilitás ellenkezőjét ábrázolja a gömb, amelyen Niké, a győzelem istennője áll. Ingatag alapon álló istennő Niké. a győzelem istennője, aki lepkeszárnyaival csapodáran ide-oda röpköd. Himes pillangó, mely vértenger fölött röpköd . : . A központi segítő bizottság gyűlése. Vasárnap délelőtt 11 órakor ülést tartott a bevonult katonák segélyezésére alakult központi bizottság. Bokor Pál polgármester-helyettes bejelentette, hogv Földes Dezsőné. a 46-ik gyalogezred élelmező-vállalkozójának neje hat család részére naponkint ebédet ad. Lábas Endre Máv. főellenőr pedig egv szobát egy sebesült katona részére teljes ellátással rendelkezésre bocsát. Balassa Ármin dr. a segélyosztó bizottság működéséről tett jelentést, az állami segély kiosztás megkezdéséről. 1 Cicatricis Lajos dr. főispán a központi bizottság ftó'elmét felhívja az iskolás gyermekekre. — különösen azokra a középiskolai tanulókra, akik a háború folytán kénytelenek támaszukat nélkülözni. — Ugy gondolom, — mondta a főispán, — hogy egv szűkebb albizottságot alakitanának. amely érintkezésbe lépne a tanintézetek igazgatóival s egyben gondoskodna a szegénv diákok ellátásáról, még oedig ugy, hogv egves diákok teljes ellátását családok vállalnák magukra. A bizottság készséggel fogadta el a főispán indítványát s Bokor Pál és Jánossy Gyula vezetésével megalakította a tanügyi bizottságot, mely gondoskodni fog a szegény diákok beiratási dijának elengedéséről is. Orkonvi Ede dr. patronázs bizottsági elnök jelentést tett arról, hogv a szegedi Ítélőtábla birói kara havonta 400 koronát ad segélyezésre fizetési százalék cimen. Szalay József dr. a munkásoknak elhelyezéséről, Jánossy Gyula pedig a Petőfi-sugáruti napközi otthon megnyitásáról tett előterjesztést. Országos akció a hadbavonultak családjainak segélgezésére. Budapest, szeptember 6. Tisza István gróf miniszterelnöknél ma délelőtt tanácskozás volt a jótékonysági akciók segítése érdekében. A tanácskozáson, amelyen a miniszterelnök elnökölt, az ellenzéki pártok vezérei is megjelentek. A hadbavonultak családtagjainak segélyezésére országos akciót fognak indítani és ennek a terveit beszélték meg a mai tanácskozáson. Az I. hadtápzászlóalj zászlószentelése Ma délelőtt 9 órakor szép ünnepség volt a Szent György-téri minorita templom előtt. Felszentelték a szegedi 1-ső bonvéd népfölkelő hadtápzászlóalj zászlaját, melyet a derék népfölikelők a saját pénzükön szereztek be. Wlassits Károlyné egy selyem zászlót adott ezenkívül, amit szintén ma szenteltek föl. A zászlófelszentelési ünnepséget több száz főre menő közönség nézte végig. Először tábori mise volt, aztán a tábori pap és Bereck Sndor református lelkész tartottak hazafiságtól áthatott, magasszárnyalásu beszédet. A katonai hatóság részéről az ünnepségen megjelentek Schultheisz Emil altábornagy, kerületi parancsnok, továbbá a városban tartózkodó összes magasabb rangú tisztek. A város hatóságát Cicatricis Lajos dr. főispán, Bokor Pál helyettes-polgármester és Somogyi Szilveszter dr. rendőrfőkapitány képviselték. A zászlóanyai tisztséget Cicatricis Lajosné és Nónay Dezső honvédezredes felesége látták el. A zászlószentelés közben a hadzászlóalj letette az esküt, amelynek szövegét a tábori pap olvasta föl. Az ünnepséget a zászlószögek beverése fejezte be. Szlányi őrnagy zászlóaljparancsnok, majd Korda, Schweiger, Petheő századparancsnokok és rang szerint a többi tisztek, aztán Cicatricis Lajos dr. főispán/Bokor Pál helyettes-polgármester és végiil a tisztek feleségei verték be a zászlószöget. Felelős szerkesztő: Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várnay L. Szeged.*— Nyomatott Várnay L. könyvnyomdájában Szeged, Kárász-o. Ö.